Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-10-26 / 22. szám
[MS vasók fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje. Mindig nagy érdeklődéssel várom a lapjukat. Izgatottan fedeztem fel az ismertetést a Veszett ernyő nyele című könyvről, amelynek E/rájim Kishon a szerzője. Sajnos, nagyon nehezen jutottam hozzá egyetlen magyar nyelven megjelent könyvéhez. Ez is Soroksárőn történt egy kis könyvesboltban. Egész Budapesten nem találkoztam még olyan udvarias, szakmailag képzett kereskedőnővel, mint itt. Mindenféle irodalomhoz, még a szakkönyhöz is tud tanácsot adni. De most szólni szeretnék Kishonról. Július végén a bajor tévében szerepelt. Mennyire szimpatikus volt! Vigyázott, hogy senkit ne érjen sérelem. A könyvet egyébként este az ágyban olvastam. Ügy kellett nevetnem, hogy felszabadultam minden fájdalomtól. Mondtam is: ez az én gyógyszerem. És még valami. Először, nem tudtam, hogy ő magyar származású. A név így magában semmit nem árult el. Talán nem vagyok tolakodó. Nagyon szeretnék tőle még egy könyvet magyar nyelven, magyar ízekkel — és magyarul röhögni. Többet ér ez, mint a recetpre írt gyógyszer. Kívánom, hogy még sok humorral gazdagítsa olvasóit. KESSLER JÖZSEFNE FREISING, NSZK Budapesten a Déli pályaudvaron kérek egy jegyet Ajkáig. Azt kérdi a pénztárosnö, „felet, vagy egészet?” Ajkáig kérek egy elsőosztályú jegyet. A pénztárosnő újra kérdezi: „felet, vagy egészet?” Értetlenül nézek rá. (27 év után másodszor utazom otthon vonaton és úgy emlékszem, régebben gyermekek utaztak fél jeggyel.) Megismétlem: egy felnőtt jegyet kérek Ajkáig. „Felet, vagy egészet?” Egek!! Ez a nő nem akar nekem jegyet adni! Segítségkérőén nézek körül. Egy asszony a hosszú sor közepén megszólal: „féljegy a nyugdíjasoknak szól!” Nahát; sem gyermek, sem nyugdíjas nem vagyok. A pénztárosnő nem tudta volna ugyanezt egyszerűen megmondani nekem? Közben türelmetlenül rámszól: ,.ne tessék a sort feltartani!” Ügy éreztem, mint akit pofonütöttek. A második pofont az újságárustól kaptam, néhány méterre a pénztártól. Kérek egy Élet és Tudományt és kérdezem, mennyibe kerül? „Ott van rajta az ára” — mondja az újságárus. Mivel a széles asztalnak a hátsó felén volt, gondoltam, közelhozza, kezembe adja és én ugyanakkor adom a pénzt. Tévedtem! Másik folyóiratot már nem is mertem kérni zavaromban. Jóleső érzéssel nézegetem az ismerős tájakat a vonatablakból. A vonat zakatolása hasonlít az óraketyegéshez, ami állandó és megnyugtató, de kissé unalmas. A fülkében megszólítottam egy fiatal nőt; Ajkáig kellemesen elbeszélgettünk. Tanítónő. Tud egy kicsit angolul. Érdeklődött a tanítói lehetőségekről Kanadában. Sajnálom, de nem sok jót tudtam mondani, mert éppen akkor sztrájkoltak a középiskolai tanárok. Ajkán a Szőc felé menő buszra várni kellett. Megkértem valakit, vigyázzon a bőröndömre, amíg átszaladok az ABC-be az út másik oldalára. Amit kerestem, nem volt. Menjek át a szomszéd delikáteszbe, ott lehet kapni. Állok sorban türelmesen. Végre rám került a sor. Kérek egy üveg Unicumot. Nincs! (Ez az egyetlen dolog, amit sehol sem lehetett kapni, még a dolláros üzletben sem.) Kérek egy üveg kávélikőrt. Nincs. Nézem a polcokat és a legfelső polcon látok egy üveg orosz pezsgőt. Kérek egy üveg orosz pezsgőt. „Nincs” — mondja a hölgy. — De kérem, ott látom a polcon. — „Hát kérem, azt nem lehet levenni.” — Miért nem? — „Mert az már ott van régen.” És még mielőtt a számat újra kinyithatnám, türelmetlenül rámszól; „kérem, ne tessék a sort feltartani!” Nahát! Itt van a harmadik pofon! Hát én még ilyet nem láttam! Gyorsan kértem valamit, ami az orrom előtt volt. Erre a kezembe nyom egy cédulát, menjen kérem a pénztárhoz fizetni. Ugyanannak a hat személynek a nyomában állok sorba — másodszor. Én tudatlan; azt hittem, ott kapom meg, amit vettem, de tévedtem! Űjra sorbaállni. Az 5 percből 25 lett és a buszom elment. Rendes volt az illető, akire a bőröndömet hagytam. Rendes? Az elismerés legmagasabb fokát érdemli! „Ne aggódjak” — mondta —, „egy óra múlva jön a másik busz”. Közben beszaladt egy taxi és azzal mentünk haza. Hol van az a sokat hirdetett magyar udvariasság? Mármint a bemutatott állami alkalmazottaknál? ELIZABETH VARGA AGINCOURT, ONT. KANADA Buenos Airesben Bartók halálának évfordulóján igen érdekes kiállításra került sor: 20 magyar grafikusművész állította ki egy-egy művét, mindegyik saját egyéni felfogásában igyekezett Bartók művészetét tolmácsolni a grafikai eszközökön keresztül. A kiállítás a Buenos Aires-i Kultúrcentrumban nagyszámú közönség jelenlétében nyílt meg. A megnyitót kamarazene-koncert követte, amelyen csak Bartók-műveket játszották. Elhangzott az alig ismert Balkezes tanulmány. Juan Carlos Biondo nagyszerű interpretációjában, majd Germán López adta elő a hat nehéz bolgár táncot zongorán. Az előadóterem zsúfolásig megtelt a hálás közönséggel és több napilap is hosszan emlékezett meg Bartókról és a koncertről. LADISLAO KURUCZ SAN ISIDRO, ARGENTINA Helsinkiben magyar étterem nyílt Vadszőlő— Villiviini néven, ahol a Finn—Magyar Társaság tagjai kedvezményes áron ismerkedhetnek a magyar konyha remekeivel — sorolja a finnországi magyar vonatkozású eseményeket a két sűrűn teleírt oldalon levélírónk. A március végi Magyar Hét rendezvényeit a kortárs magyar festőművészetet bemutató tárlat követte a helsinki városházán. Júliusban a Finn—Magyar Barátság Hétnek 250 magyarországi vendége volt: Lassi Nummi, az egyik legjelentősebb finn költő legújabb kötetének verseit Csontváry festményei ihlették; kölcsönös szakmai és kulturális cserelátogatások voltak a testvérvárosok — Kuopio és Győr, Jyväskylä és Debrecen — között; a jyväskylä-i egyetemen magyar szobát avattak föl. Az ünnepségen magyar küldöttség is részt vett. A küldöttség egyik tagjának, Beredet Gábor professzornak finn nyelvtudása elképesztette az ittenieket. JUDIT MÄKINEN, A HELSINKI ORVOSI EGYETEMI DOCENSE, FINNORSZÁG A világ különböző részein élő honfitársak kedvelt képeslapja a Magyar Hírek s én is a rendszeres olvasók közé tartozom. Így értesülünk az otthon történő dolgokról, és eseményekről, na meg Magyarországunk szép tájairól, amelyeken a legtöbb külföldi turista figyelem nélkül átszalad. Az idei szabadságunkat otthon töltöttük, Zamárdiban, s így gyakran elmentünk Siófokra. Itt fedeztem fel a siófoki vasúti pályaudvar közvetlen közelében Kálmán Imre szülőházát. Sajnos, megfigyelésem szerint itt mindenki „siet” az állomásra, hogy le ne késsé a vonatot, habár emléktábla is bizonyítja, hogy ki lakott itt. Én itt, Solingenben benne vagyok a színházi kórusban, s két évvel ezelőtt mi is műsorra tűztük a Csárdáskirálynőt, s mondhatom, nagy sikerrel, mindig telt házzal. Itt küldök néhány felvételt, hogy azok, akik eddig nem tudták, hol élt Kálmán Imre, így talán a Magyar Hírek útján megismerhetik. JENŐ HARGITAI SOLINGEN, NSZK A Magyar Hírek június 22-i számában — a brazíliai magyarokról szóló cikkben — két olyan fotót közöltek, amely autókat mutatott; a hátsó ablakukon magyar vonatkozású feliratokkal. Én egy olyan felvételt mellékelek, amely a kanadi Sziklás Hegység szépséges vidékét mutatja. A kép további „érdekessége” a rendszámtábla, amelyet errefelé „személyesített '-nek neveznek. (A rendszámtáblán nagy betűkkel áll a felirat: MAGYAR — a szerk.) NÉMETH DÉNES WHITE ROCK. KANADA LEVELEZŐPARTNERT KERES Aranyos László (nyugdíjas) Budapest, Gereblye u. 5., 1223; Fekete Jánosné (29 éves) Győr, Benedek Elek út 74/a„ 9029; Pethő Andrea (15 éves) Győr, Benedek Elek út 64., 9029 hasonló korúakkal leveleznének. Magyari Ilona, 3508 Miskolc, Málnás u. 10., 34 éves tanítónő, Ausztráliában élő levelezőpartnert keres. Bakóczy Mónika (18 éves középiskolás) lány levelezőtársat keres. Címe: 1054 Budapest, Alkotmány u. 15. Szabó Lajosné 55 éves könyvelő, franciaországi magyar családdal levelezne. Címe: 3530 Miskolc, Hadirokkantak u. 10. Rachel Lesko dédszülei a századfordulón mentek az Egyesült Államokba. A 14 éves lány angolul levelezne hasonló korú budapesti fiatallal. Címe: 507 Catherine Street Duquesne Pa., 15110 USA. Szőke Ferenc, Űjléta, Magyar u. 22. H—4188. A 30 éves fiatalember képeslapokat gyűjt. Szabó Judit tanár (1122 Goldmark u. 26.) művészetet kedvelő, 50 év körüli férfival levelezne. Németh János, Fertőd, II., József Attila út 5., 9432; sakk-könyveket gyűjt, ilyeneket szeretne cserélni. 2
