Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-02-02 / 3. szám

Az „Észak-Amerikából hazatértek baráti köre” legutóbbi találkozóján Sipka Ferenc, a Magyarok Világszö­vetsége titkára, hazánk washingtoni nagykövetségének volt első titkára tájékoztatta a résztvevőket az MVSZ idei terveiről. * Esterházy Pál zeneszerző születé­sének 350. évfordulója alkalmából Párizsban több emlékestet ren­deztek, amelyeken fellépett Kiss An­na énekesnő. A műsorban közremű­ködött Spanyi Miklós csembalón, Máté Balázs gordonkán, Petőfi Eri­ka és Székely Ágnes hegedűn. * ELHUNYT LORD THOMAS BALOGH Londoni otthonában 79 éves korá­ban elhunyt Lord Thomas Balogh, a világhírű magyar származású brit közgazdász. A brit politikai élet be­folyásos személyisége tiszteletbeli tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Magyar Közgaz­dasági Társaságnak. KITÜNTETÉSEK Az Elnöki Tanács Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló mű­vészének kiemelkedő művészi és mű­vészetoktatási munkássága elismeré­séül, 85. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszo­rúval ékesített Zászlórendjét adomá­nyozta. Az Elnöki Tanács ugyanezt a ki­tüntetést adományozta Dénes Zsófia írónak több évtizedes kimagasló iro­dalmi munkássága elismeréseként, századik születésnapja alkalmából. A százesztendős Dénes Zsófia, otthonában FOTO: BENKÖ IMRE — MTI SZÁZ ÉVE SZÜLETETT LESZNAI ANNA Száz esztendeje született Lesznai An­na író, költő, festő és iparművész. A centenáriumon a Művelődési Minisztérium, a Magyar írók Szövet­sége, a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Társa­ság képviselői helyezték el a megem­lékezés koszorúit Lesznai Anna sír­ján, a Kerepesi temetőben. * Gyermekkorát — a múlt század vé­gén — egy kis felvidéki faluban, Al­­sókörtvélyesen töltötte, szülei bir­tokán. Eredeti neve Moscovitz Amá­lia volt, a Lesznai Anna művészne­vet egy szomszédos falu, Leszna után vette fel. Verses önéletrajzában (1938) olvassuk: Sejtlit viselt a szépanyám, díszmagyart az édesapám, rokonságom pálinkát mért, bátyám meghalt a hazáért, egy pajtásom négyesen járt, a másikra börtönőr várt... Furcsa álmuk összeszőttem, Had mögöttem, harc előttem . . . Lesznai Anna „Hazajáró versek” cí­mű kötetét Ady Endre üdvözölte nagy elismeréssel: „Asszony, bőbe­szédű, gyöngéd, öleltető és — ke­vésről sokat daloló ... A megvadul­tak, programosok, furcsák, ostobák és lopok vers zene-bonájá ban legyen üdvözölve ami önmaga, ami gyö­nyörű, ami igaz: gyöngén is erős poé­tanővérünk.” Lesznai Anna számos, első kiadású Ady-kötet címoldalát tervezte; szín­pompás virág-rajzai láthatók a Kecs­keméti Cifra-palota centenáriumi Lesznai-kiállításámak plakátján is. Lesznai Anna kétszer kényszerült emigrációba. 1919-től 1931-ig Bécs­­ben, 1939-től haláláig az USA-ban élt. Szellemi érdeklődését, pályakez­dését Ady, Jászi Oszkár, Balázs Bé­la, Lukács György, Kassák alakítot­ta. Indulására így emlékezik: „Ha futni engedem képzeletemet, úgy mondanám, hogy valamikor a középkorban kezdtem, elmaradt fel­vidéki faluban, mégpedig egy kas­télynak nevezett kedves, öreg ház­ban, amely már akkor is kacsalábon forgott... Ma is büszke vagyok rá, hogy Jászi Oszkárral közösen tettem Lesznai Anna sirja meg egy jelentős életutat 1912-től 1919-ig és hogy mindvégig jó barátok maradtunk. Majdnem egy emberöltőt töltök már Gergely Tibor festőmű­vész oldalán, ami már magában vé­ve bizonyítja, hogy türelmes, jó em­ber. 1939-ben jöttünk együtt Ameri­kába. Négy fiú anyja voltam, a má­sodik csecsemőkorban halt meg, a legidősebbet a németek lőtték főbe. Köszönöm az Üristennek, hogy meg­őrzött nekem két Jászi-fiút, akik itt vannak Amerikában. Négy kis uno­kámon csak azt kifogásolom, hogy angol az anyanyelvűk ...” Lesznai Anna halála évében, 81 éve­sen látogatott haza utoljára; váloga­tott verseit rendezte sajtó alá. 1966 októberében hunyt el, New York­ban. Végakarata szerint, családja kérésére, hamvait a következő év júniusában hazahozták és a Kerepe­si temetőben, testvére sírjában he­lyezték örök nyugalomra. Simon István költő és a Magyarok Világszövetsége akkori főtitkára, Beöthy Ottó búcsúztatta. B. Á. MAGYAR GÁLAEST TORONTÓBAN Kosaras Vilmos, a Torontói Tükör című, egy esztendeje alapított lap tu­lajdonosa és szerkesztője szervezésé­ben magyar gálaestet tartottak Mont­realban, Hamiltonban és Torontó­ban, hazai művészek közreműködé­sével. Az előadássorozatot — melyet az új Nemzeti Színház javára ren­deztek —, mintegy háromezer néző tekintette meg. A gálaest jelentőségét növeli, hogy ilyen rangos hazai művészekből álló csoport még sohasem lépett fel Ka­nadában. Simándy József Kossuth­­díjas operaénekes és Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész mellett Felföldi Anikó operetténekes, Sass József humorista és Gyarmathy Ist­ván zongoraművész volt tagja a ma­gyar művészcsoportnak. A szerkesz­tőségünkhöz érkezett levelek tanúsá­ga szerint az előadássorozatnak rend­kívül nagy sikere volt mindhárom kanadai városban. „— A csoport tag­jai — olvassuk egyik torontói olva­sónk levelében — átérezték, hogy A Torontói Magyar Gálaest plakátja missziót teljesítenek és magánember­ként is példamutatóan viselkedtek: öregbítették a magyar előadóművé­szek jó hírét.” A Kanadából érkező híreket megerő­síti mindaz, amit munkatársunknak az egyik résztvevő, Simándy József elmondott: — Népdalokat, operetteket, meg­zenésített Petőfi-verseket és Bánk bán-részleteket adtam elő. A „Ha­zám, hazám ...” eléneklése után a közönség helyéről felállva tapsolt. Ilyet csak egyszer tapasztaltam, Genfben, a Psalmus Hungaricus elő­adásakor. Hadd elevenítsem fel még egy megható élményemet. A hazauta­zás előtt beszállásra vártunk a toron­tói repülőtéren. Hozzánk lépett egy ott dolgozó magyar fiatalember, aki nemcsak a torontói fellépésünket lát­ta, de jelen volt az Operaház meg­nyitásán is. — Boldog vagyok — mondotta vé­gezetül Simándy József, hogy kana­dai utunkon magam is segíthettem új Nemzeti Színházunk felépítésének ügyét. Koszorúzási ünnepséget tartottak Lesznai Anna sírjánál, az iró születésének centenáriumán FOTO: Gábor Viktor 3

Next

/
Thumbnails
Contents