Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-09-21 / 19-20. szám
1. Jelenet a Macskák budapesti bemutatójáról 2. Andrew Lloyd Webber (jobbról) a Madách Színházban 3. Alfred Jarry Ubü királya a Katona József Színházban A címszerepben: Sinks László 4. Az Európai művészet a hatvanas években című kiállítás megnyitója a Műcsarnokban 5. A Brit Királyi Balett Budapesten Néhány adat Könyvkiadásunk minden hatodik kiadványa fordítás, a szépirodalmi művek közül minden második külföldi szerző műve! Az UNESCO egyik felmérése szerint hatvan ország közül a 12. helyen állunk a lefordított könyvek arányát tekintve. Az átlagpéldányszám az amerikai irodalom esetében a legmagasabb, művenként 44 ezer. A legtöbbet az orosz és a szovjet irodalomból fordítottunk, összesen 170 alkotást. Ugyanakkor jelen van a kínálatban a kis népek, nyelvszigetek irodalma is. A szerzők közül a klasszikusok: Shakespeare, Gogol, Csehov, az angol és a francia líra és a próza kiemelkedő egyéniségei vezetik a listát. Az elmúlt é’. ben 281 külföldi szerző művét állították színpadra, vagy pódiumra Magyarországon. Gyakori a külföldi társulatok vendégszereplése is, nem ritka a vendégrendezők meghívása sem. Azonban igazán nagy együtteseket és „neveket” ritkán tudunk megvásárolni. Ugyanez vonatkozik operajátszásunkra is, sokkal több művészt adtunk a világnak, mint ahány külföldi sztárt a hazai közönségnek. A sok elismerést'szerzett magyar filmiskola stúdióiban évi 20—22 film készül, amely mennyiségileg jelentősen az európai átlag alatt áll. Ugyanakkor évente átlagosan 150— 200 külföldi filmet vetítenek a magyar mozik és akkor még nem szóltunk a Magyar Televízió filmkínálatáról. Az olyan világsikereket, mint a King Kong, vagy a Cápa, a jelentős jogdíjak miatt csak évekkel később vetítették Magyarországon. A képzőművészeti kiállítások sorában Chagall, Vasarely, Amerigo Tot neve is szerepel. De hosszabb azoknak a listája, akik sosem állítottak ki hazánkban, szinte megszámlálhatatlan azoknak a műalkotásoknak a száma, amelyeket csak albumokból, filmekből isFOTQ: MTI ÉS KANYÖ BÉLA merhetnek a magyar nézők. Ez esetben is arról van szó, hogy a nagy értékű, pótolhatatlan műkincsek külföldi kiállításához járuló biztosítási költségek csillagászati összegeket emésztenének fel. Erre pedig nincsen pénz. A szocialista országokkal fennálló államközi kulturális cseremegállapodások olcsóbb és szabadabb lehetőségeket teremtenek számunkra. így láthatjuk majd a Szovjet Kulturális Napok keretében Budapesten az Ermitázs páratlan kincseit. A külföldiek úgy tartják, Magyarország zenei nagyhatalom, ezért viszonylag könnyebben jutunk hozzá a külföld zenei kultúrájához. A nagy magyar zenekarok és neves szólisták repertoárján a klasszikusok és a kortárs zeneszerzők legújabb művei is szerepelnek. Aránytalanságok Ha a külföld kultúrájának magyarországi szerepéről és arányáról beszélünk, szólnunk kell arról az aránytalanságról is, ami rányomja a bélyegét kulturális kapcsolatainkra. Aránytalanul többet közlünk és fordítunk egyes nemzetek irodalmából, mint azok magyarból. Ennek az aránytalanságnak egyik, történelmi oka az, hogy vannak országok, amelyek meggazdagodva kerültek ki a történelem viharaiból, többet áldozhattak kulturális célokra, gazdagabb volt az irodalmuk, művészetük. Ezek tények. De értékeink tudomásul nem vétele, külföldi mellőzöttsége mesterséges aránytalanságokat szült. A szocialista országok esetében kormányközi megállapodások garantálják az arányos kulturális cserét. A nyugati országokkal ilyen megállapodásaink nincsenek, hacsak nem tekintjük annak Mitterrand francia köztársasági elnök budapesti látogatása során tett ígéretét, hogy szorgalmazni fogja jelentős magyar művek francia kiadását. Az idén ősszel Budapesten ülésező Európai Kulturális Fórum elé terjesztjük majd a kevéssé elterjedt nyelveken írott irodalmak felkarolásának kérdéseit. LINTNER SÁNDOR 27
