Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-01-19 / 1-2. szám

HONISMERETI KALAUZ Az adások időpontja: Európának és Közel-Keletnek 19.01), Dél-Ameriká­nak 22.30, Észak-Amerikának a következő napon 01.30 órakor. SZÁZHATVAN ÉVE SZÜLETETT JÓKAI MÓR (Február 18. - hétfő) Az író önmagáról: Tö­rekedtem -olyan nyelven írni, aminőn a nép be­szél; legnagyobb siker­nek tartva ama palóc pa­rasztom mondását, aki egy elbeszélésemre azt véleményezte, hogy „hisz így én is tudnék írni!’' S az írótárs, Mikszáth Kálmán szavai: Diadal­ívek alatt, nem ritkán taraokdurrogások közt vonulhatott be a váro­sokba, mintha övé len­ne az ország ás a hata­lom. Pedig csak az or­szág szeretete volt az övé. Műsorunkról: Nem­csak szépségében, ikalan­­dosságábam, hanem me­redek felfelé ívelésében is egyedülálló életút volt Jókai Móré. Akár re­gényt is írhatott volna belőle, de nem tette. Ezért csak az ő szelle­mében állítottuk össze adásunkat. (Szerkesztő: Képes Tibor). Jókai Mór önarcképe A KNER-CSALÁD (Február 20. — szerda) A híres gyomai nyomdászc-sailád; ról szól műsorunk, a nyomdaalapító Izidor születésének 125. és fia, Im­re születésének 95. évfordulója al­kalmából. A következőiket Kner Imre egyik írásából idézzük: A ma­gyar nyelv sajátos szerkezete és szórendje befolyásolta címlapjaink felépítéséne*k módját... A famet­szetű és rézmetszetű díszek között sok az olyan, amely a népies díszí­tőelemeket tükrözi... Kár, hogy be­tűmetszőink nem produkáltak Itt­hon olyan betűt, amelynek techni­kai ás művészi tökéletessége a ma­guk korának átlagos színvonalát túlhaladta volna. (Szerkesztő: Ké­pes Tibor) MIKSZÁTH KÁLMÁN, A NAGY PALÓC (Február 25. - hétfő) Idézet az író beszédéből, amelyet sikereit ünneplő barátai körében mondott: Elbeszélni a magyar pa­raszttól tanultam .. . Munkámért nem jár köszönet, én csak a hazá­mat szeretem, az nem igaz, hogy negyven évig dolgoztam. Én csak mulattam negyven évig ... Máltóz­­tassák hazaoszolni azzal a tudattal, hogy látták ma végre egy boldog embert. (Szerkesztő: Fazekas Já­nos) A BUDAI LUKÁCS USZODA ÉS GYÓGYFÜRDŐ (Február 27. - szerda) Ki tudja, ki volt az a Lukács, akiről a nevezetes budai intézményt elnevezték? Ne találgasson a ked­ves hallgató: eredetileg „Lyukas” fürdőnek hívták, a gödrök miatt, .amelyekbe a nép járt bajait gyó­­gyítgatni. De az is lehetséges, hogy az a Lukász volt a névadója, aki az egykori Császármalom beépítetlen tornyában építette az első meden­cét. Akármi is a história: a „Lu­kács” itthon is, a nagyvilágban is fogalom. Az uszoda, a gyógyfürdő falain régi és Űj márványtáblák, vendégkönyvében hálálkodó és szel­lemes beírások és nem utolsósorban irodalmi megemlékezések -tanítóvá" nak erről. (Szerkesztő: Képes Tibor) VASÁRNAP DÉLUTÁNI SZÓRAKOZTATÓ MŰSOROK Február 24. RÁTONYI RÓBERT: AZ ÉN EMLÉKKÖNYVEM (Szerkesztő: Horváth Gita) Március 3. NÓTASZÓ — Össze­állítás híres népiegyüttesek ás ci­gányzenekarok parádés műsoraiból, -neves dalénekesek és hangszeres -szólisták sikeres számaiból. (Szer­kesztő: Dévai Titanilla és Leszler József) Ha ajándékozásról, támogatásról, vagy különféle szolgáltatásról van szó, segítségére lehet az OTP Ajándékszolgálat ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR IKKA Cím: Budapest, V. kér. Münnich F. u. 6. Levélcím: H~1876 Budapest Telefon: 180-900 Szülőföld un MIKSZÁTH KALMAN (Március 4. — hétfő) rvu Háromnegyed évszázada, hogy hazai irodalmi és társadalmi köz élet képviselői megünnepelték Mik szátih Kálmán írói pályafutására -negyvenedik évfordulóját. Műso runk ebből az alkalomból emléke zik a „nagy palóc”-ra, akiről Ne meskürty István — a legújabb ma gyár -irodalomtörténetben — ezeke írja: „Elévülhetetlen nagy író; min den korszak meg fogja találni ben <ne a maga gyönyörűségét”. (Szer kesztő: Fazekas János) Kortársi rajz Mikszáth Kálmánról ARCOK A TEGNAPBÓL: PETHÖ SÁNDOR (Március 6. - szerda) A Magyar Nemzet alapító fő­szerkesztőjére születésének század-ik -évfordulóján emlékezünk. A neves publicista és történész a -magyar -antifasiszta sajtó egyik kimagasló -személyisége volt. Gömbös Gyula -politikai terveiről így vélekedett: „A diktatúra előtt azért simább az út, mint volt bármikor, mert saját fajtánkbeli emberek képviselik, akik egyszerre jelentek meg a szín ■pádon a szélsőnacionalizmus kotur nusában és a szociális irányzat nép­színmű kellékeivel, és csak kévéséi látják, hogy a Gyöngyösbokrétc színdús virágai között a diktatúrc és a Führerprinzip kakuktojásaii rejtegetek". (Szerkesztő: Képes Ti­bor) BUDAPEST A TIZENKILENCEDIK SZÁZAD VÉGÉN Prokofiav orosz újságíró 1896- ban a Novoje Vremjában a követ­kezőket írta fővárosunkról: „Ha amerikai várost akartok látni, és nem akartok messze Amerikába utazni, gyertek Budapestre. Ha a tudománynak és az újabb techni­kának az életben való alkalmazását akarjátok látni, gyertek Budapest­re. Ha szép épületeket, gyönyörű utcákat akartok látni, és meg akar­játok tanulni építésüket, gyertek Budapestre. Nem kell Berlinbe, Bécsbe vagy Párizsba utaznotok, csak ide Budapestre. Itt van a vi­lág legszebb parlamentje, mögötte eltörpül a Bourbon-palota”. (Szer­kesztő: Horváth Gita) (Március 11. - hétfő) Hauszmann Alajos tervrajza a New York palotáról (1971) PETŐFI ZOLTÁN (Március 13. - szerda) ■Jászai Mari írta emlékezéseiben: -a költő fiáról: „Hasonlított Petőfi Sándor képeihez, de roppant so­vány s sápadt volt. Nem akarta el­ereszteni a kezemet, mikor már be­szállásra sürgettek. Mintha forró hullámok támadtak volna a mel­lemben és hajtották volna egymást neki a fejemnek; a halántékom lüktetett és a szemem megtüzese­­dett, a gondolatom megakadt — Petőfi! Petőfi eleven vérét érintem most a kezemmel! (Szerkesztő: Horváth Gita) VASÁRNAP DÉLUTÁNI SZÓRAKOZTATÓ MŰSOROK Március 10. KLASSZIKUSOK HANGSZA­LAGON — Németh László; Eklézsia megkö- Vtjés — Szereplők: Sinkovits Imre, Páger An­tal. AjlÜv Andor; rendező: Varga Géza. (Szer­kesztő': Várr-ITvi Péter Endre) Március 17. HONlSSiZ?®11 MAGAZIN — Címek a műsorból: Mi tőrén" 1848. március 14-én a Pilvaxban? Elszavalta-e Ptí5fi Sándor a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőién ? Mióta rokonaink az osztjákok. Egy százötven év előtti randevú és következményei. (Szer­kesztő: Képes Tibor) A kinyomtatott Nemzeti dal Petőfi Sándor aláírá­sával és szövegével: „Az 1848. márczius 15-én ki­vívott sajtószabadsága után legeslegelöször nyo­matott példány, s igy a magyar szabadság első lé­­lekzete” (részlet) Ét «U» »í.b*. n . M»ud|ik cl Hf* mnati' I m**vtrnt atrwrrr k*ru«l. /w* Míj -­PrM Sirtr. , /xf“ .t’ X..WU. . f.’v^■» A KHz = méter: 21 665 = 13.84 ; 1? 710 = 16.94 ; 15 220 = 19.71; 15 160 = 19.79; 12 000 = 25.00 ; 11 910 = 25.19: 9835 = 30.50; 9585 = 31.30: 9523 = 31.50; 7220 = 41.55; 7155 = 41.93; 6110 = 49 00' 6025 = 49.79. KEDVES HONFITÁRSUNK! Nem ismeri a hazai jogszabályokat, rcndeletekct? Levélben feltett kérdéseire a Ssflld­­töldünk Jogi tanácsadó című műsorában válaszolunk. Szeretne hallani szülővárosáról, szülőfalujáról? Szeretné hallani itthoni hozzátartozói, barátai hangját? Szívesen hallgatna egy-egy zeneszámot, dalt vagy verset? Írjon nekünk, kérését a HALLGATÓINK KÍVÁNSÁGÁRA és az ÖNÖK KÉRTÉK című műsorainkban díjtalanul teljesítjük. A közvetítés Időpontjáról külön levélben értesítjük. MAGYAR RADIO SZÜLŐFÖLDÜNK SZERKESZTŐSÉGE, BUDAPEST, 1800 57

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents