Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-07-27 / 15-16. szám
HUNGARIKÁK TORONTOTOL PÁRIZSIG Második könyvtáros-találkozó öt esztendeje indította útjára a Magyarok Világszövetsége — a szakmai-tudományos szervezetekkel karöltve —, a magyarországi és a külföldön élő magyar értelmiség találkozóinak sorát. E sorban első volt — 1980 augusztusában — a könyvtárosok találkozója, s ez idén ők, a könyvtárosok az elsők abban is, hogy újból találkoznak. Az új tanácskozás előtt kértünk interjút dr. Kovács Ilonától, az egyik házigazda-intézmény, az Országos Széchényi Könyvtár kutatásszervezési osztályának vezetőjétől. — Több szempontból is indokoltnak tartottuk, hogy újból találkozzunk külföldön dolgozó magyar kollégáinkkal. Ügy éreztük, hasznos volt az első találkozó, hasznos és tartós kapcsolatok alakultak ki a külföldi és az itthoni szakemberek között, és arra is emlékezünk, hogy a külföldi résztvevők milyen szívesen fogadták a megismerkedés, az eszmecsere lehetőségét a Világ különböző pontjain avagy éppen ugyanazon város más intézményében dolgozó kollégáikkal. De indokolja ezt az újbóli összejövetelt az is, hogy a külföldi magyarság életének történelmi, szociológiai, kultúrhistóriai és néprajzi vizsgálata több tudományos műhelyben — itthon is, külföldön is — előtérbe került, e kutatásokhoz pedig mi, könyvtárosok teremtjük-teremthetjük meg a feltételeket. — Az időpont megválasztása azért szerencsés, mert bemutathatjuk külföldről érkezett kollégáinknak a Széchényi Könyvtár új otthonát a budai várpalotában, és velük együtt vehetünk részt a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 50., jubileumi vándorgyűlésén. — Említette, hogy az első könyvtáros-találkozónak több, tartós és hasznos kapcsolat köszönhető ... — Több példát is sorolhatnék. Kovács Gábor, a coloradói egyetem könyvtárosa abban nyújtott segítséget szakembereinknek, hogy tanulmányozhassák az itthoninál korszerűbb könyvtártechnikát. Biró Ruth Pittsburghből itt, az 1980-as találkozón kapott kedvet ahhoz, hogy hosszabb időt töltsön Magyarországon. Ö egyébként azon munkálkodik, hogy az amerikai közoktatásban a Magyarországról, a magyar kultúráról, történelemről szóló anyagok mindenütt kéznél legyenek. Magam is értékes munkakapcsolatokat köszönhetek az első találkozónak. Kutatási témám ugyanis az amerikai magyarság könyvtárai, azok múltja, mai helyzete, lehetőségei. — E munkájáról néhány évvel ezelőtt lapunk hasábjain már beszámolt. Az elkövetkező találkozó szempontjából sem lenne érdektelen, ha röviden újból összefoglalná vizsgálódásait. — Funkciójuk szerint osztályoztam az amerikai magyar gyűjteményeket. Megkülönböztettem elsősorban az önképzést, művelődést, az anyanyelv megőrzését szolgáló könyvtárakat, melyek egyesületekhez, közkönyvtárakhoz tartoznak vagy magánszemélyek tulajdonai és külön igyekeztem számbavenni, feltérképezni a felsőoktatás, a kutatás magyar vonatkozású szakkönyvtárait. Az amerikai magyar hungarikaforrások kettős célt szolgálhatnak: amellett, hogy kutatóbázisok, továbbra is szép feladatuk, hogy ellássák olvasnivalóval azokat, akik olvasnak magyarul. Az Amerikában és másutt élő magyar könyvtárosok igen sokat tehetnek azért, hogy minél rendszerezettebbek, a kutatók, érdeklődők számára hozzáférhetőbbek legyenek a magyar anyagok. Több helyütt készülnek módszertani útmutatók, a magyar anyagban eligazodni segítő kiadványok. Régóta végzi ezt a munkát a torontói Béky Halász Iván, és az USA-ban is készültek a hungarikaforrásokat ismertető füzetek. Az Egyesült Államokban számos olyan könyvtárról tudok, ahol ritkaságszámba menő magyar könyveket is őriznek. A gyűjtemények egy másik része pedig olyan, hogy vizsgálata alapján — itt elsősorban az egyesületi könyvtárakra gondolok — képet alkothatunk az emigráció hajdani művelődésképéről, nyomon kísérhetjük a beolvadás folyamatát is, azt, hogyan jelennek meg a magyarországi könyvek mellett a kinti, ám még magyar nyelvű kiadások, majd a befogadó ország nyelvén írottak. — Hogyan kapcsolódik e kutatómunkája a Széchényi Könyvtár feladatköréhez? — A Széchényi Könyvtár nemzeti könyvtár, s mint ilyennek, fő profilja a magyar és külföldi hungarikák gyűjtése. Ebbe a könyv és újság, folyóirat gyűjtésén kívül beletartozik aprónyomta* hányok — például egyesületi meghívók, programok, plakátok és a külföldön kiadott magyar kották, lemezek számontartása is. — Mi lesz a második könyvtáros-találkozó fő célja, s személy szerint mit vár az eszmecserétől? — Célja a hungarikák gyűjtésének, feltárásának elősegítése szerte a világban. Ezt egymaga, a Széchényi Könyvtár nem tudja megoldani, azt azonban szívesen vennénk, ha ösztönzői és összehangolói lehetnénk ennek a munkának. Most azt várjuk, hogy konkrétabb eredmények szülessenek. A plenáris ülésen a hungarikák Széchényi Könyvtár-beli kutatásáról, gyűjtéséről hangzik el előadás, majd bemutatjuk könyvtárunk új otthonát. Ezt követően dr. Borsos Nóra (Biblioteque Nationale) beszél majd arról, milyen együttműködéssel valósítható meg a külföldi magyar gyűjtemények jobb feltárása. Ugyanis a magyar anyagokat jobbára szakterület vagy szerzők szerint alfabetikusán foglalják magukba a nagy katalógusok, amelyek nincsenek — nem lehetnek — tekintettel a hungarikakutatók szempontjaira. Az egyik szekció is e témát — a gyűjtésfeltárást — vizsgálja. A második a könyvtárosoknak az anyanyelvi kultúra fenntartásában betöltött 34
