Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-07-27 / 15-16. szám
1 Választási nagygyűlés Miskolcon, a városi sportcsarnokban állítására tett erőfeszítések. De több területen gondokat észleltek. Például az összességében kiegyensúlyozott áruellátásban és a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokban. A népi ellenőrök a különböző vizsgálatok tapasztalatairól 13 alkalommal nyújtottak be jelentést a kormánynak és bizottságainak és a javaslatok nyomán rendeletek, határozatok, intézkedési és cselekvési programok születtek. Több száz vizsgálati beszámolót vitattak meg és hasznosítottak munkájukban a helyi tanácsok is. Igen aktív a fogyasztói érdekvédelem is, amelynek Magyarországon kialakult szervezete van. Működik a Fogyasztók Országos Tanácsa és vannak megyei képviseletei is. Bázisát azonban az a sok-sok társadalmi munkás alkotja, akik a vásárlók érdekeinek éber őrei. Legfőbb gondjuk, hogy a vásárló a pénzéért minőségileg kifogástalan árut vagy szolgáltatást kapjon, és semmilyen formában se lehessen megkárosítani. Ez a fogyasztói érdekvédelmi szervezet nem hatóság, de társadalmi erejénél fogva partnere a minisztériumoknak, tanácsi szerveknek, s ezáltal hatásosan tud működni. Hogy a legfrissebb példát mondjam: az említett Országos Tanács a fogyasztói vélemények alapján áttekintette a ruhák és cipők gyártásának és forgalmazásának helyzetét. Feltárták például az ipar és a kereskedelem kapcsolatának néhány hibáját, aminek a fogyasztó látja kárát. Véleményüket megírták az ipari, a belkereskedelmi és a pénzügyminiszternek. Levelükben javasolták a háttéripar fejlesztésének meggyorsítását, a monopolhelyzetek megszüntetését és a mérettáblázatok korszerűsítését. Felhívták a figyelmet a piackutatói munka javítására, és a jobb áruellátás előmozdítása érdekében szorgalmazták az úgynevezett márkaboltok hálózatának bővítését. A VEZETŐK ROSTÁJA Minden dolgozó számára a legfontosabb, hogy a demokrácia jelen legyen életének legfontosabb területén, a munkában. E tekintetben jelentős előrelépés volt, hogy 1968-ban olyan gazdaságirányítási rendszert vezettünk be, amely figyelembe -eszi gazdaságunk adottságait és a termelési eszközök köztulajdona alapján hozzálátott a népgazdaság tervszerű központi irányításának, valamint az áruviszonyok, a piac aktív szerepének szerves összekapcsolásához. Ma már elmondhatjuk, hogy a gazdaságirányítás reformja sikeres. A vállalatok önállósága jelentősen nőtt, nagyobb mozgásszabadságot élveznek, közelebb kerültek a piachoz, fokozatosan javult döntési és vállalkozási készségük. Gazdaságirányítási rendszerünk ezzel együtt sem mentes a gondoktól, gyengeségektől. Továbbfejlesztése elengedhetetlen. Különösen három területen kell előrelépnünk. Az egyik a központi irányítás, a kormányzati munka erősítése. A másik a vállalati önállóság fokozása, a vállalkozóbb jellegű vállalati magatartás feltételeinek megteremtése. A harmadik: olyan intézményi, szervezeti és eszközrendszer kidolgozása, amely lehetővé teszi mind a kormányzati munka, mind a vállalati gazdálkodás hatékonyságának javítását. A munkahelyi demokrácia jó példáit mutatják a mezőgazdasági szövetkezetek. Az, hogy a szövetkezetekben az elnököt nem fentről nevezik ki, hanem a tagok választják meg titkos szavazás útján, e vezetőket nagyon is figyelmessé tette a tagság érdekei iránt. A jelenlegi szövetkezeti elnökök mintegy ötödé több mint húsz éve tölti be ezt a tisztséget azért, mert vezetésükkel a tagok olyan életkörülményeket és keresetet tudtak biztosítani önmaguknak, hogy emiatt ragaszkodnak hozzájuk. Ugyanakkor az elnököknek nagyjából egyharmada állandóan változik, ami viszont azt mutatja, hogy néhányuknak nem sikerült a bizalmat kivívni, a tagság pedig ilyenkor kézzelfoghatóan fejezi ki a maga érdekeit és nem támogatja tovább a vezetőt. Idén már egyes ipari és más jellegű kis- és középüzemekben az igazgatókat, a gazdasági vezetőket is maguk a dolgozók választják meg titkos szavazás útján. Másutt erre a dolgozók képviselőinek tanácsa lesz jogosult. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági vezetés még szélesebb társadalmi ellenőrzés alá kerül már magában az üzemben, a munkahelyen is. Találó a kifejezés: a vezetők leghatásosabb rostája a hatékony demokrácia. E folyamat további meneteként említhetjük a járások felszámoFOTO; MTI lását, amivel sikerült kiküszöbölnünk egy régi hagyományú, közbeeső igazgatási fokozatot, vagyis az államigazgatás közelebb került az állampolgárokhoz. Ez is hozzátartozik a társadalmi érdekvédelem növeléséhez. De ezt szolgálják a különböző fórumok, szervezetek is. Ilyen például a Kereskedelmi Kamara a vállalatvezetők számára és nehéz lenne felsorolni a több mint 600 bejegyzett szövetséget, egyesületet. Olyan igényeket elégítenek ki ezek, amelyeket az élet produkál: a városszépítéstől a környezetvédelmen át egészen a kulturális és a különféle lakóhelyi öntevékenységig terjed a skála. A SZAKSZERVEZETEK ÉS AZ ÉRDEKEK A működőképes demokrácia nélkülözhetetlen eleme a hatásosan tevékenykedő szakszervezet. Érthető tehát, hogy ma Budapesten így teszik fel a kérdést: betöltik-e a szakszervezetek hivatásukat akkor, amikor politikai, gazdasági problémákkal kerülnek szembe és különböző konfliktusok kellős közepén találják magukat? A szakszervezetek magatartását ma három mozzanat jellemzi. Először: a gazdaságban, a társadalomban meglévő gondok felvetését nem tekintik csupán szakszervezeti feladatnak, mint ahogy — szerintük — nem kizárólag a párt és az állam „reszortja” e problémák megoldása; ebben a mozgalomnak sajátos eszközeivel ki kell vennie a részét. Másodszor: vállalják azt a felelősséget és feszültséget, amely óhatatlanul együtt jár a különféle érdekek ütközésével. Tudomásul veszik, hogy jó döntésekhez a különböző érdekek ütközésén és egyeztetésén keresztül visz az út, és igyekeznek elviselni a vitákkal járó feszültségeket. Harmadszor: a mozgalom nem várja „állva” a tervező szervek javaslatait. Vannak saját elképzelései, saját koncepciói, amelyeket más szervezeteknek vitára, illetve elfogadásra ajánl. Szorgalmazza, hogy még a határozatok meghozatala előtt mérlegeljék a döntéseknek a társadalom egészére, illetve egyes rétegekre gyakorolt hatását. Erősíteni próbálja a viták nyilvánosságát, különösen a helyi kérdésekben. Az emberek sokszor többet tudnak országos témákról és ügyekről, mint a munkahelyükön keletkező és eldöntendő vitás kérdésekről, a helyi szakszervezet magatartásáról. Az érdekegyeztetés javításának fontos feltétele, hogy a politikai döntések ne megelőzzék, hanem zárják le a vitákat. A döntéseket megelőző politikai állásfoglalások, amelyek sokszor nélkülözhetetlenek, teremtsenek kellő mozgásteret a vitákhoz. Ez növeli az érdekegyeztetés rangját és szerepét, hozzásegít ahhoz, hogy egy-egy gondra a legjobb megoldást találjuk meg, és erősödik a társadalmi közmegegyezés is. Ez a meggondolás vezetett el a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselőinek rendszeres találkozóihoz. Ezek illusztrálására ismét egy friss példa: legutóbb megvitatták a népgazdasági terv életszínvonal-politikai elgondolásait. A szakszervezetek képviselői ismertették a bér- és szociálpolitikai intézkedésekre vonatkozó köztük a népesedési helyzet javítását célzó — javaslataikat, amelyekben további egyeztetéseket tartanak szükségesnek. A kormány képviselői nem vitatva az igények jogosságát, kifejtették, hogy a szakszervezetek által sürgetett jövedelemnövelő intézkedések egy részenek megvalósítására csak akkor kerülhet sor, ha a nemzeti jövedelem a számítottnál nagyobb mértékben növekedik. A tervkoncepció végül is megszületett: az igények és a lehetőségek józan kompromisszumaként. Sok minden történik tehát most Magyarországon a hétköznapi demokrácia kiszélesítése érdekében. Mert még messze vagyunk az út végétől. Ha egyáltalán van vége. Hiszen van-e olyan társadalmipolitikai rendszer, amelynek hívei elmondhatják: náluk már minden területen kiteljesedett és a „csúcsokig” ér a demokrácia? Mi magunkról nem merjük ezt állítani. A demokrácia: folyamat. Állandó fejlődés, megújulás. Mércéje: a társadalmi közérzet. Mert az az ország halad előre a demokrácia útján, amelynek lakosai egyre jobban érzik magukat a hazában. Figyelnek szavukra, értékelik munkájukat, élhetnek jogaikkal, s mindezek eredményeként elégedettebben, békésen élhetnek. Ügy, mint otthon, vagy — a költő után szabadon — hont lelve a hazában. PÁLOS TAMÁS 25
