Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-07-06 / 14. szám

A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Halász György Szerkesztőség: Budapest VI., Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225-405 Kiadja az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, az Idegenforgalmi Világszervezet — WTO — társult tagja. Felelős kiadó: Teszár József vezérigazgató 85.1084 Athenaeum Nyomda, Budapest — Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató HU ISSN 0133—090X. INDEX: 26506 A Magyar Hírek előfizethető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál postán vagy külföldi partnereinél. Ha előfizet: megkapja a Magyar Hirek Kincses Kalendáriumát. Az előfizetési dijat sziveskedjék a Magyar Nemzeti Bank­hoz (H—1850 Budapest), a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024rt. számú számlájára utalni csekk, illetve bank money­­order beküldésével, vagy nemzetközi postautalvánnyal el­küldeni a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat címére. (H— 1389 Budapest, P. O. B. 149.) Előfizetési díj egy évre 9,— US $, légi szállítással: 18,— US $. Két évre 13,50 US $, légi szállítással 31,50 US $ Európába légi szállítási költség: 4,50 $ vagy a fentieknek megfelelő, nemzetközi fizetési forgalom­ban elfogadott valuta. A feladott összeg rendeltetésénél szíveskedjék feltüntetni „MAGYAR HÍREK ELŐFIZETÉS”. A KULTÚRA KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT KÜL­FÖLDI PARTNEREI: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop. 145 Acland St. St. Kilda. Vic 3182. — Globe Book Co. 702. George Street Sydney, N. S. W. 2000 — AUSZTRIA : Libro-Disco, Domgasse 8. A—1010 Wien. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Mi­di 162. 1000/Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria D. Landy LTD, Caixa Postai 7943, 01000. Säo Paulo. — DÄNIA: Fr., Ildikó Békési Sondervangsvej 82, 2600, Glostrup — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu Fr. Ildikó Békési, Sondervangsvei 82. 2600 Glostrup — 2. SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZÁG: Société Ba­laton. 12 Rue de la Grange Bateliére 75009 Paris IXe. — HOLLANDIA: club Qualiton van Mourik Herengracht 82. 1015 BS Amsterdam — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot, Herzl 16. Haifa — „Hadash” Kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kodd. No. 63904). — JUGOSZ­LÁVIA: Forum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KA­NADA : Délibáb Film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal, P. Q H2X 1S4 — Pannónia Books, P. O. Box 1017. Postal Station ,,B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hungarian Ikka and Travel Service. 1234 Granville Street, Vancouver B. C. V6Z IM4 — Europe Agency, 501—38 Avenue S. W Calgary 6. Alberta — NORVÉGIA: AS Narva­­sens Litteratur Tjeneste P. O. Eox. 6140 Etterstad, Oslo. 6. — NSZK: Üjváry—Griff 8000 München 81. Titurelstr. 2. — W. E. Saarbach GmbH. Follerstrasse 2. 500 Köln 1. — Musica Hungarica 8000 München 40. Rümannstr. 4. — OLASZORSZÁG: Licosa. Via Lamarmora 45. 50121. Firen­ze. — SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. CH—4112 Münchenstein. — SVÉDORSZÁG: Esselte Tidskriftscentra­­len P. O. Box 62. S—10120 Stockholm. — USA: — Center of Hungarian Literature 4418 —, 16th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somerset Street, New Brunswick N. J. 08 901. 1899. — Ottó’s Import Store 2320, W. Clark Ave-Burbank. Ca. 91506. — Püski— Corvin, 251. East 82. Street New York, N. Y. 10 028 Framo Publishing, 561 West Diversey Prkwy. Room 19. Chicago, ILL 60614 — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. 11/21. Caracas. Magyarországon a lap előfizethető a Posta Központi Hír­lap Irodánál, 1900 Budapest, V., József nádor tér 1.. vagy postautalványon, és átutalással a KHI 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. Belföldi előfizetés egy évre 220 forint. MEGRENDELÉS Megrendelem a Magyar Hírek című lapot J egyévi időtartamra □ kétévi időtartamra □ Az előfizetési díjat ................... egyidejűleg át­utaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz (H— 1389 Budapest P. O. B. 149) a Kultlira Külkereske­delmi Vállalat 024/7. számú számlájára. □ Az előfizetési díjat ................... egyidejűleg csek­ken küldöm. Kelt: ClM: (Kérjük, címváltozását is ezen a lapon közölje.) BENEDEK ELEK Az aranyhal Egyszer volt, hol nem volt, az Öpe­­renciás-tengeren túl, a hármas üveghe­gyen is túl, túlonnan túl... Megálljatok csak, nem jól kezdettem... Hát: volt egyszer egy király. Magyar király volt az, mert Budán lakott. Melyik volt, nem tudom, elég az, hogy egyszer ez a ki­rály az Óperenciás-tengeren túl járt há­borúba s amikor onnét visszaindult, a tengerben meglátott egy aranyhalacs­kát.- Hej - mondta a király -, ha ezt ha­­zavihetném a leányomnak. Nosza, egyszeriben hálót eresztenek a tengerbe tízen is, húszán is, s kifogták az aranyhalacskát. Vagy örült, vagy nem a király, de a királykisasszonynak, mikor meglátta az aranyhalacskát, még a könnye is kicsor­dult szertelen örömében. Aranytálba tette az aranyhalacskát s nézte, nézte, folyton nézte, amint úsz­kált, fickándozott a vízben. Hanem egy­szerre csak nőni kezdett a halacska, nőtt, nőtt s akkorára növekedett, hogy nem fért el a tálban.- Jaj, istenem, nagyobb tál kéne - mondotta a királykisasszony. — Édes­apám, van-e nagyobb aranytál?- Van, lelkem leányom, száz is, de egyebet mondok én neked. Ásatok a Margitszigeten halastavat, annak a fe­nekét, oldalát kristályüveggel kiraka­tom, ott lesz csak igazi jó helye. Még egy nap sem telt belé, nagy ta­vat ásatott a király, a tónak fenekét, ol­dalát kristályüveggel kirakatta, csinál­tatott rá arany csörgőt, azon csörgött a tóba a Duna vize. Az aranyhalat a tóba eresztették, de aznaptól fogvást nem is volt a palotában maradása a királykis­asszonynak: minden áldott nap átcsóna­kázott a szigetre s nézte, nézte az arany­halat. Na, telt, múlt az idő. Egyszer rettentő égiháború kerekedik, csurog az eső, mintha dézsából öntenék, megárad a Duna, kicsap a szigetre s úgy elsöpört mindent, de mindent, hogy csak a ko­pasz föld maradott. Az ám, elvitte az aranyhalat is. Hej, búsult a királykisasszony, éjjel­nappal hullott a könnye, mint a zápor­eső, hiába vigasztalták, hiába hoztak minden szépet, minden ékest, ami csak volt kerek e földön - azt mondta: „Sí­rok, sírok, mindég sírok, amíg az én kedves aranyhalam meg nem kerül.” Mondjam, ne mondjam, ha nem mon­dom, úgyis tudjátok: búsult a király is, félt, hogy kifogy egyetlen leányából. Nosza, kihirdette az országban, hogy aki megtalálja az aranyhalat s elevenen Budára hozza, annak annyi aranyat ád, hogy a hetvenhetedik unokája is négy­lovas hintón járhat. Bezzeg, hogy halászni indult minden lélek, még az is, aki annak előtte nem halászott, különösen a Duna és a Tisza mentén. Csak egy halászlegény akadt, egy Tisza menti halászlegény, aki egész nap a Tiszán csónakázott, de a hálóját ki nem vetette, csak búsult, mert nem ad­ták neki azt a leányt, akit szeretett s aki igaz szeretettel volt őhozzá. Meghi­szem, hogy nem adták: nagyúri kisasz­­szony volt az a leány, a Tisza mentén a leggazdagabb földesúrnak a leánya! No, ha a király búsult a leánya miatt, búsult ám a halászlegény miatt is az ap­ja. Eleget mondta, de hiába mondta:- Tedd le az eszedet arról a leány­ról, fiam. Nem való az szegény legény­nek. Beszélhetett annak, akár a süketnek, nem hallotta s minden este üres tarisz­nyával tért haza. Bizony, ha üres ta­risznyával, annál több halat fogott az öreg. Egy nap azonban megesett, hogy csak egy halat fogott, hanem ez elég is volt, mert akár hiszitek, akár nem, az aranyhal volt ez. Hej, volt öröm, de mekkora!- No, fiam. ne búsulj - mondotta az öreg kifogtam az aranyhalat! Jere, vigyük Budára! • Mindjárt nekicihelődtek s addig men­tek, mendegéltek, míg Budára nem ér­tek. Ott mindjárt a király színe elé ve­zették s mikor a király meglátta az aranyhalat, akkorát kiáltott, hogy meg­­rezdült belé a palota. Abban a pilla­natban beszaladt a királykisasszony s alig tudták felmosdatni, úgy elájult a szertelen örömtől. Bezzeg volt becsülete az öreg halász­nak meg a fiának. A király az asztalához ültette s három napig el sem eresztette őket. Akkor méretett a kincseskamrá­ból hat szekér aranyat; mind a hat elé hat ökröt fogtak s úgy vitték a Tisza mentére, a vén halász kunyhajához. Hm! de az arany mellett még egy falut is adott a király az öreg halásznak s ne­mességre emelte a jobbágy sorból. Mind­járt más nevet is adott a falunak a ki­rály. Azt mondta: mától fogva Halász legyen a falu neve, de még a tied is, öreg! No, mikor ezt megtudta a földesúr, egy szó nem sok, annyit sem szólt a fia­talok dolgába, hanem nagy hirtelen hozzáadta a lányát s csaptak olyan lako­dalmat, hogy hét álló hétig nem szaka­dott vége. Akkor a fiatalok dióhéjba ke­rekedtek s a Tiszán leereszkedtek. Így volt, vége volt, mese volt. 27

Next

/
Thumbnails
Contents