Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-01-19 / 1-2. szám
Humor és Magyar ,z öregek és ifik pentatlonvilágbajnokságán. 8 résztvevő ország közül valamennyi ellyerhető aranyérem magyar versenyző melére került. Ama angol—magyar labdarúgó-találkozót. 1953. november 25-én), amelyen a futball eltalálói hazai pályán 6:3-ra kaptak ki tőünk, a szakmai irodalom egyszerűen az évzázad mérkőzésének nevezte el. Ez a meccs cöltők fantáziáját mozgatta meg; cikkek, ilmek, könyvek zengték Hidegkutiék dicső;égét. Egy angol lap beszámolójának magyar íyelvű címet adott: „Micsoda csapás!” A visszavágó eredménye, amikor is Puskás és :sapata otthon 7:1 arányban győzött, már lem is ment szenzációszámba. Az a magyar, aki a legrendhagyóbb sportigát kereste ki magának, kétségkívül a Mexikóban működő torreádor: Jósé Gutto, aki nint Guttmann Arnold látta meg a napvilágot Nyíregyházán. Harci kedv, akaraterő, kitartás — ez a titxa a Puskás- és Papp-formátumú tehetségeknek, a győztes vízipóló- vagy vívócsapatoknak, az öttusázó allroundzseniknek. Létrehozzák a csodát, megmutatják a világnak. Azonfelül vakmerőek. Legkisebb koruk óta. Egy Bécsben élő család sarja — származását az olvasó találékonyságára bízom — a hírneves Theresianum növendéke. Az eset még az első osztályban történt. Peti, lelkes tornász és sportoló, az intézet uszodájában éppen a fejesugrást gyakorolta, amikor a tornatanár az egész társaságot első ízben sorakoztatta a szabadban. Zsenge tavaszi nap volt, a fiatalurak az atlétikával barátkoztak. A tanár úr magasugrást rendelt el. Peti pillanatnyi habozás nélkül nekifutott és merész, tökéletes fejessel landolt a homokban. Nem sokat törte a fejét azon, hogy a homokban esetleg más játékszabályok érvényesek, mint a vízben. Félelmet nem ismerve vakon rábízta magát a tanár utasítására és saját szerencséjére. Nyakcsigolyája erősebb volt, mint a tornatanár idegei — így nem történt egyéb, mint hogy a Herr Professor idegöszszeomlást kapott. * Puskás Tivadar (1845—1893), a telefonközpont és az interurbán beszélgetések feltalálója, találmányának gyakorlati kipróbálásakor, azaz első telefonbeszélgetése alkalmával — színhely: Párizs és Budapest — e szóval jelentkezett: „Hallom!” Ez a nemzetközi „hallo” őse és alapja. Így történt, hogy telefonon mindmáig egy elferdített magyar szót használ majdnem az egész emberiség. Csak az olasz ugrál ki a sorból és azt mondja a kagylóba, hogy: „Pronto”. * Tudományos sorsfintor: eddig hét magyar tudós kapott Nobel-díjat, de csupán egyetlenegy közülük saját hazája fiaként — a többi hat kitüntetett nagyság a kitüntetés pillanatában már idegen államok polgára volt. Íme a névsor: 1914 — Bárány Róbert, Ausztria. 1925 — Zsigmondy Richard Adolf, Ausztria. 1937 — Szent-Györgyi Albert, Magyarország. 1943 — Hevesy György, Svédország. 1961 — Békésy György, USA. 1963 — Wigner Jenő, USA. 1971 — Gábor Dénes, Anglia. Hogy ki miért kapta meg a Nobel-díjat? Tessék utánaolvasni! Mindent magam csináljak? * Az „Egy Hollywood nevű magyar falu” című fejezet tanácsokkal szolgál, hogyan jut az ember Hollywoodba. A különböző lehetőségek pontokba foglaltatnak. Például: Az ember bevándorló sarjaként, második generációban, egyenesen Amerikában jön a világra. Így nem olyan feltűnő a dolog, és miután az illető felküzdötte magát a csúcsra és egy interjúban szellőzteti magyar származását, az egészen jól hat. Ez illik Tony Curtisre, Schwarz szabómester fiára; Cornel Wilde kalandorfilmhősre, akinek édesapja az Amerikai—Magyar Társaság elnöke volt; Charles Corvin Tarzan-alakítóra, akinek eredeti neve Kárpáti Géza; Ernie Kovács elhalálozott sztárkomikusra. Ezek és még sokan mások egy ismert mondással gazdagították Amerika anekdotakincsét. Interjúkban ugyanis többnyire így hangzott az első mondatuk, amely aztán szállóigévé vált: „Szüleim szegény, de magyar emberek voltak .. Végül e sorba tartozik Hollywood egyik legjelentősebb személyisége: Fred Astaire. Apja, akit még Austerlitznek hívtak, a mai burgenlandi Eisenstadtból vándorolt ki. A várost annak idején Kismartonnak hívták és Magyarországhoz tartozott. * Lehár Ferenc nevét francia ősöktől örökölte, apja morva, anyja német származású volt, ő maga a magyar Komáromban született. Ha autogramot kértek tőle, soha életében nem alkalmazta a Franz Lehár-változatot, ahogyan a világ ismerte, hanem mindig magyarul kanyarította alá a nevét. Közismert tény, hogy fiatal korában édesapja hivatását vette át: katonakarmester lett. 1899-ben, 29 éves korában, sikerrel mutatták be Budapesten „Kukuska” című operáját. Történetesen a bemutató estjén Ferenc József császár és király is Budapesten tartózkodott. Az udvari vacsoránál Lobkowitz herceg bátorkodott megemlíteni, hogy éppen most adják elő egy budapesti katonakarmester operáját. Másnap reggel „császárparádé” volt. Mivel azonban Lehár a premierbankett után túl későn került ágyba, elaludta az ébresztőt, meg a parádét is. Amikor ezért bocsánatot kért ezredesétől, az jéghidegen így felelt: „Kár, karnagy úr, nagy kár — ugyanis Őfelsége érdeklődött maga iránt!” Néhány évvel később Ischlben, a császár nyaralóhelyén bemutatták „A víg özvegy”et. A zeneszerző megint csak szóba került az udvari vacsorán. Ekkor Ferenc Jóska bebizonyította hírhedt emlékezőtehetségét. „Tudom” mondta „ez az a Lehár, aki annak idején Budapesten nem vonult ki .. .” * A magyar zeneszerzők felsorolásánál majdnem megfeledkeztem Schubert Franciról .. . Nem kell megijedni, nem estem nagyzási hóbortba, Franz Schubert természetesen osztrák volt, nem tehetett róla szegény, nem mindenkihez kegyes a magyarok istene. Hanem helyette két magyar névvel is szolgálhatok. A „Három a kislány” című, Schubertról szóló és műveit részben felhasználó operett komponistája, Heinrich Berté, franciásan hangzó neve ellenére magyar volt. Éppúgy mint Sigmund Romberg, aki Hollywoodban mint zeneszerző csinált nevet magának. Ennek a Zsigának az volt az erőssége, hogy mások zenéjét átdolgozta. Bosszantotta, hogy Schubert csodás melódiáinak színpadi feldolgozása nem az ő ötlete volt. Alkotott hát egy „ellenoperettet” Schubertról, amelyet Amerikában sokat játszottak. Romberg még a Befejezetlen Szimfóniából is slágert csinált benne. * Sziszifuszi vállalkozás minden egyes híres magyar felsorolása, mert minden egyes magyar „valaki”, mindegyik ért hozzá, hogyan tegye érdekessé magát. Másrészt, ha bárhol a világon valaki felhívta magára a figyelmet, magyar részről költséget és fá-44 <
