Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-01-19 / 1-2. szám
Uícüíün FELMENTÉSEK, KINEVEZÉSEK KÖZÖS FELELŐSSÉGGEL Gazdaság Az országgyűlés Apró Antalt, az országgyűlés elnökét nyugalomba vonulása alkalmából, érdemeinek jegyzőkönyvi elismerése mellett, az országgyűlés elnöki tisztsége alól felmentette. Sarlós Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alóli egyidejű felmentésével, az országgyűlés elnökévé megválasztotta. * Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára személyi kérdésekben határozott: Borbándi Jánost, a Minisztertanács elnökhelyettesét — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — e tisztségéből felmentette. Maróthy Lászlót, a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottságának korábbi első titkárát és Csehák Juditot, a Szakszervezetek Országos Tanácsa addigi titkárát a Minisztertanács elnökhelyetteseivé választotta meg. Czinege Lajos hadseregtábornokot, honvédelmi minisztert e tisztségéből felmentette, egyidejűleg a Minisztertanács elnökhelyettesévé választotta meg. Oláh István vezérezredest, honvédelmi miniszterré választotta meg. Schultheisz Emil egészségügyi minisztert — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — felmentette tisztségéből. Medve László egészségügyi államtitkárt e tisztségéből felmentette, egyidejűleg egészségügyi miniszterré választotta meg. Csémi Károly vezérezredest, honvédelmi államtitkárt — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — tisztségéből felmentette, egyidejűleg Mórócz Lajos altábornagyot honvédelmi államtitkárrá választotta meg. Hutás Imrét egészségügyi államtitkárrá választotta meg. KALEVI SORSA BUDAPESTEN Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke, Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen a két kormányfő hangsúlyozta, hogy a két ország, a két nép között széles körűek, gyümölcsözőek és kölcsönösen előnyösek a kapcsolatok. Kiemelték a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodás jelentőségét, amelynek eredményeként számottevően emelkedett az árucsere-forgalom nagysága. Hangsúlyozták a termelési kooperációkban és a harmadik piaci együttműködésben rejlő lehetőségek fontosságát. Elismeréssel szóltak a két ország kulturális kapcsolatairól, mint az együttműködés hagyományos területeiről. Régi, jó hagyománya társadalmi életünknek, hogy a Hazafias Népfront vezetői évente vendégül látják baráti beszélgetésen a magyarországi egyházak és felekezetek képviselőit. Arra azonban először került sor, hogy az egyházi vezetők a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására és vendégeként a Parlamentben ismerkedjenek hazánk, s a világ gondjaival, az országunk előtt álló feladatokkal. Sarlós Istvánnak a találkozóra invitáló sorai hangsúlyozták, hogy a magyar állam és a magyar egyházak között évtizedek együttes munkájának gyümölcseként kialakult jó, partneri viszonyból természetesen következik, hogy az esztendő vége felé a számvetés munkájában, a következő — az ország életében ünnepi — esztendő feladatainak felelős áttekintésében az állami vezetés számít a magyarországi egyházak és felekezetek vezetőinek segítségére. A gondokat és az eredményeket egyaránt áttekintő volt az egyházak, felekezetek vezetőivel folytatott beszélgetés. Az egyházi vezetők kitértek arra, hogy milyen fontos világszerte megbecsülést szerezni a magyar kül- és belpolitikának. Lékai László bíboros említette meg, hogy ehhez milyen kiemelkedő alkalmat jelentettek az idén hazánkban megrendezett nemzetközi tanácskozások. Szólt az európai kulturális fórum előkészítő bizottságának sikeresen befejezett munkájáról s arról, hogy a nyáron Budapesten ülésezett Lutheránus Világgyűlés milyen széles körű megbecsülést szerzett a magyar egyházpolitika számára. Államunk és az egyházak közötti építő együttműködésről beszélt Bartha Tibor református püspök is, hozzátéve, hogy ez a viszony kihatással van a nemzetközi légkörre is. Ugyancsak ő említette, hogy felszabadulásunk 40. évfordulójára való megemlékezések sorozata mutatja meg számunkra újra: milyen mélységekből és hová érkezett el országunk. Káldy Zoltán evangélikus püspök is arról szólt, hogy — amint azt a Lutheránus Világgyűlés külföldi résztvevői is tapasztalhatták — a hivő emberek jól érzik magukat ebben a társadalomban, ehhez Salgó László főrabbi hozzátette: a magyar zsidóság számára csak a felszabadulás s ez a társadalom adhatta meg, hogy egyenrangú félként, testvéri viszonyban éljen a többi felekezetekkel. A magyarországi egyházak nagy családjának egyenrangú tagjaként érzik magukat e hazában a szabadegyházak tagjai is — hangsúlyozta Szakács József, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke. őszinte, felelősségteli szavak hangzottak el e parlamenti beszélgetésen. Annak a politikának jegyében, amelynek egyik fontos vívmánya az állam és az egyházak kapcsolatának — néha vitákat is magával hozó — kiegyensúlyozottsága. Annak a légkörnek jegyében, amely az egyházak számára természetessé tette, hogy márciusi egyházközi béketanácskozásuk jelmondatául ezt válasszák: „Felelősséggel a hazáért és az emberiségért. vÉRTESSY PÉTER (a Magyar Nemzet nyomán) A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) dr. Fritz Leutwillemek, a BIS és egyben a Svájci Központi Bank elnökének vezetésével Bázelban értekezletet tartott. A Magyar Nemzeti Bank képviseletében az értekezleten Tímár Mátyás elnök vett részt, aki tárgyalásokat folytatott a jelenlevő központi bankvezetőkkel. Ezután Tímár Mátyás Bécsben találkozott és megbeszélést folytatott prof. dr. Stephan Korennel, az Osztrák Nemzeti Bank elnökével, valamint a Creditanstalt Bankverein vezetőivel. * Magyar—norvég hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást írt alá Oslóban Veress Péter külkereskedelmi és Asbjörn Naugstvedt norvég kereskedelmi és hajózásügyi miniszter. A megállapodás alapján megszűnnek az egyes magyar árukkal szemben Norvégiában eddig fenntartott megkülönböztető mennyiségi korlátozások. * Meghosszabbították a Danuvia kooperációját az NSZK-beli Mannesmann Rexroth ipari csoporttal. Az együttműködés eredménye: hidraulikus elemek és egységek kiegyenlített cseréje a következő öt évben mintegy 45 millió márka értékben. * Magyar—osztrák kohászati tűzállóanyag-ipari szakmai napot rendeztek az Ózdi Kohászati Üzemekben. A programban az ózdi gyár és a Kohászati Gyárépítő Vállalat képviselői meghallgatták az osztrák tűzállóanyag-ipari szakértők előadásait az üstmetallurgiánál és a folyamatos öntőműveknél használatos, korszerű tűzálló anyagokról. A Chemolimpex Külkereskedeln Vállalat és a francia Amtel Chimi et Plastiques (ACP) vezérigazgatt Budapesten vegyesvállalatot alapít okmányát írták alá. Az új vállaló Franciaországban kezdi meg műke dését „Chemol-Fráncé" néven. * A Chinoin Gyógyszer és Vegye szeti Termékek Gyára Rt. és a leg nagyobb japán gyógyszergyártó vál lalat, a Takeda cég képviselői Osa kában megállapodást írtak óllá amelynek értelmében a japán váll lalat megvásárolta a budapesti gyá Ipriflavon nevű csontritkulás ellen új gyógyszerének licencét. Abban i megállapodtak, hogy a készítmén; gyártásához szükséges hatóanyago a Chinoin szállítja japán partneré nek. * Finnországban sikeresen befejező dött a Láng Gépgyár által szállított 150 megawattos gőzturbina próbaüzeme. A berendezéseket a gyái szakemberei szerelték fel a sálmissari fűtőerőműben. * Holstein sört készít a Nagykanizsai Sörgyár. Az NSZK-ból vásárolt licencért, valamint a nagy értékű berendezésekért malátával fizet a gyár. * Brit napokat rendeztek Budapesten, a Duna Intercontinental Szállóban. Tizenegy brit vállalat vett részt a budapesti programon, köztük a Shell, az üdítőitalokat gyártó Cadbury Schweppes, a műanyag kábeleket készítő Critchley Bros. Ltd. és a Matchbox Toys Ltd. NÉPGAZDASÁGI TERV '85 Magyarország nemzeti jövedelme tavaly a tervezettnél némileg gyorsabban nőtt, az 1985-re előirányzott növekedés pedig a tavalyi ténylegesnél valamivel nagyobb. Az 1985-ös népgazdasági terv évek óta először a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedésével számol. A szocialista szektor beruházásai a tavalyra tervezettnél mintegy 10-12 milliárd forinttal lehetnek nagyobbak az idén. A tervek szerint — az utóbbi néhány évtől eltérően — 1985-ben már a reálbérek sem csökkennek, s reáljövedelmek pedig egy százalékkal nőnek. A magyar népgazdaság főbb tervszámai 1984 terv* tény** 1985 terv* Nemzeti jövedelem 101,5—102,0 102,0—102,5 102,3—102,8 Belföldi felhasználás 98,0— 99,0 n. a. 101,0—101,5 Ipari termelés 101,5—102,0 102,5—103,0 103,0 Országos építés-szerelés 97,0— 98,0 97,0— 98,0 101,0—102,0 Mezőgazdasági termékek termelése 100,0—101,0***105,0 101,0 Lakossági fogyasztás 100,0—100,5 101,0 101,0—101,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 101,0 101,5—102,0 A szocialista szektor beruházásai/milliárd forint 180—183 n. a. 193—195 • Az előző évi teljesítmény százalékban •* 1984. novemberi becslés 1982 — 100 n. a. — nincs pontos adat (A Heti Világgazdaság nyomán) 5
