Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-06-22 / 13. szám

A választási előkészületek új szakasza kezdődött meg május 16-án: a jelöltek választási gyűléseken ismertették programjukat.

Maguk a jelölőgyűlések a társadalmi aktivitás jelentős megnövekedéséről tanúskodtak. Mintegy másfél millió választópolgár, vagyis a választók több mint 20 százaléka vett rajtuk részt, és kétszázezer ember mondott véleményt az országos és helyi politikáról. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke hangoztatta: „A jelölő- és választási gyűlések a közélet igazi demokratikus fórumai voltak. Kifejezésre juttatták, hogy az állampolgárok nemcsak bele kívánnak szólni életük formálásába, ügyeik intézésébe, hanem részt kívánnak venni a döntések végrehajtásában is.”

Kötelezővé vált a többes jelölés. Országgyűlési képviselőjelöltnek 867 embert ajánlottak, ebből jelöltnek választottak 762-t; a megszerezhető mandátumok száma 352 volt.

A választási nagygyűlések sorában megkülönböztetett figyelmet keltettek azok a találkozók, ahol az ország vezetői szóltak a jelenről, az eredményekről és a gondokról, valamint a jövő terveiről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a csepeli sportcsarnokban találkozott a fővárosi dolgozók képviselőivel. Beszédében elemezte a nemzetközi helyzetet, a feszültség okait, majd a szocialista országok külpolitikai céljairól szólt:

— Mi valóban békére, a békés egymás mellett élésre törekszünk. Azt akarjuk, hogy az emberiség által megtermelt értékeket ne fegyverekre, hanem az emberiség javára fordítsák. Mi a tőlünk eltérő társadalmi berendezkedésű országok népeinek is azt kívánjuk, amit magunknak: hogy békében élvezhessék munkájuk gyümölcseit. Ennél józanabb, tisztességesebb külpolitikát hirdetni ma sem lehetséges.

Az MSZMP főtitkára a hazai feladatokról szólva kiemelte a becsületes és tisztességes munka fontosságát.

— Be kellett vinnünk a köztudatba — s ez nem volt könnyű —, hogy a fizetés, a kereset, a jövedelem a teljesítmény szerint alakuljon. Ennek kapcsán megemlítem: a szocializmus eredeti célja a társadalmi egyenlőség. De mi nem a szegénység egyenlőségét akarjuk, hanem azt az egyenlőséget, amely megfelelő menynyiségü javak birtokában alakul ki. Ehhez a szívvel-lélekkél végzett termelőmunkát értékén meg kell fizetnünk. Így teremthetjük meg mindazt, amire a társadalomnak szüksége van.

— Olyan hatékony szocialista tervgazdálkodásra van szükség, amely figyelembe veszi a piac követelményeit. Volt idő, amikor növeltük a termelést, de a termék egv része rakt.irakba került, mert kiderült, hogy sem itthon, sem külföldön senkinek nem kell. Ilyen termelésre a szocializmusnak nincs szüksége. Gazdaságunknak megfelelő minőségű, alacsony önköltségű, korszerű termékeket kell gyártani a hazai fogyasztás, a szocialista országok és minden kereskedelmi partnerünk számára. ÉrKádár János választási beszédet tartja

jük el, hogy keressék a magyar árut, legyen értéke, becsülete.

Kádár János befejezésül a szocialista nemzeti összefogást méltatta.

— A szocialista nemzeti összefogás egyik eredménye, hogy a társadalmilag aktív emberek jobban megismerték egymást a közös küzdelemben, a közös vállalásokban. Jobban összeforrtunk, közelebb kerültünk egymáshoz. Ez végső soron azt jelenti, hogy különböző világnézetű emberek, párttagok, pártonkívüliek, fizikai dolgozók, értelmiségiek foghatnak össze az egész népünk érdekeit szolgáló közös és nemes célokért.

A gazdaság témái nagy súlyt kaptak Lázár György miskolci választási beszédében. A miniszterelnök mérleget vont az eddigi fejlődésről. Egyebek között rámutatott:

— Hivalkodás nélkül elmondhatjuk, hogy az elmúlt 40 év alatt —

bár voltak időszakok, amikor a külső körülmények, vagy éppen saját hibáink folytán súlyos nehézségekkel kellett megküzdenünk — népünk olyan művet alkotott, amelyre méltán büszke lehet. Hazánk a felszabadulás előtti időkre jellemző elmaradottságból felküzdötte magát a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába, megbecsült tagja a békéért és a haladásért küzdő nemzetek sorának. A népi hatalom szilárd, a szövetségi politika jegyében mindegyre megújul és erősödik a szocialista nemzeti egység, maradéktalanul érvényre jutnak az alapvető emberi jogok, teljes a létbiztonság, a dolgozó emberek számára biztosított a tisztes megélhetés.

Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke a Kaposvárott rendezett választási gyűlésen a gazdasági-társadalmi fejlődés kérdésein túl részletesen foglalkozott a nemzetiségek helyzetével és a nacionalizmus káros hatásával. Beszédének e részeit idézzük:

— A nemzetiségi szálak is összefűznek bennünket a szocialista országokkal és a szomszédos Ausztriával. Hazánkban kisszámú nemzetiség él — németek, szlovákok, románok, szerbek, horvátok és szlovének —, népünknek viszont csaknem egyharmada határainkon kívül, zömmel a velünk határos szocialista országokban, illetve Ausztriában él.

— Meggyőződésünk — és ezt pártunk XIII. kongresszusa ismételten leszögezte —, hogy a nemzetiségeknek fontos szerepe van a magyarság és a szomszéd népek közötti barátság ápolásában, országaink együttműködésének erősítésében. A magunk részéről természetesnek tartjuk, hogy a nemzetiségek ápolják anyanyelvűket, fejlesztik kultúrájukat. erősítik rokoni és intézményes kapcsolataikat a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel, miközben hazájuknak a Magyar Népköztársaságot tekintik, amely számukra a teljes egyenjogúságot biztosítja.

— A legtermészetesebb igény, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakossága a mindennapok valóságában a gyakorlatban is tanulhassa és használhassa anya-* nyelvét, gazdagíthassa nemzeti kultúráját, ápolhassa rokoni, baráti és intézményes kapcsolatait — hazája hű állampolgáraként — az anyanemzettel, a szocialista Magyarországgal.

Marxszal együtt valljuk, hogy......az

a nép, amely egy másik népet elnyom, saját láncait kovácsolja”.

— Ami történelmi tapasztalatainkat illeti: a többi Duna-völgyi nacionalizmussal egy időben született meg a magyar is a XVIII. század utolsó éveiben. Államiságunk 1100 esztendős történelméből azonban csak alig több mint hét évtized — az 1867-es kiegyezéstől az 1945-ös felszabadulásig terjed 1— az az időszak, amikor előbb a 30 milliós magyar nemzeti birodalom ábrándja, majd a revansvágy Trianonért tényleges erőszakot, népeink között gyűlölködést szült, olykor kíméletlenül megnyirbálva a kisebbségek jogait.

— Mi, magyarok megtanultuk: aki a nacionalizmusra nacionalizmussal válaszol, kárt okoz saját népének, nemzetének is. Megtanultuk, hogy a kisebbségek nem gátjai, hanem éppenséggel előremozdítói, segítői a többségi nemzet országépítő, társadalomfejlesztő törekvéseinek. Ezért becsüljük sokra a jószomszédságot, az egymásra utalt népek testvériségét, együttműködését, és ezért tiltakozunk a múlt sebeinek szüntelen felszaggatása ellen, éppen úgv. mint a történelemhamisítással párosított ábrándok szövögetése, azok nyílt vagy burkolt hirdetése ellen.

Az országgyűlési és tanácsi választásokra június 8-án került sor. A választáson 7 millió 200 ezren vettek részt. Az érvényes szavazatokból a képviselőjelöltek 98.8 százalékot kaptak. 45 országgyűlési választókerületben egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatokat. így ezeken a helyeken oótválasztásokra kerül sor.

Választási nyomtatványok az Állami Nyomdában fotó: mxi

2