Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-06-08 / 12. szám
hazafiságuk puszta szólam, sokat emlegetett becsületük csupán tartalmatlan illemkódex, az uralkodóhoz való hűség merő önzés, buzgó katolicizmusuk pedig a tudatlan emberek feletti uralmuk eszköze, akkor nem tudtam tovább elviselni azt a környezetet és otthagytam őket.” — Mi a véleménye az önt alakító Básti Juli és a férjét játszó Bács Ferenc színészi munkájáról? — Mindketten rendkívüli színészek, Básti talán jobban játszotta fiatalkori énemet. Ráérzett „akaratos” egyéniségemre. Bács pedig teljesen illúziókeltő volt. Ahogy evett, ivott, a mozgása egészen a férjem alakját idézte. — Melyek azok a jelenetek, amelyekben úgy érezte, emlékeivel teljesen megegyezve jelenítették meg a történteket? — Ilyen volt a családi étkezések hangulata. Anyám mindig késve érkezett, és mindig újságokat hozott magával, amiket az asztalnál olvasott. A vadászatok miliője is tökéletes volt. De legjobban talán az a jelenet egyezett emlékeimmel, amikor harmadik gyermekemet várva betegen feküdtem egy igen kedves kis svábhegyi villában. Annyira le voltam gyengülve, hogy azt hitték, tényleg meghalok. A szomszéd szobában imádkoztak és én szinte önkívületi állapotban azért remegtem, hogy férjem visszaérkezzék Bécsből. Amikor végre megérkezett, felültem az ágyon, abban a pillanatban megnyugodtam és jobban lettem. Ez az a jelenet, ahol igazán úgy éreztem, mintha emlékeim pontos mását látnám, és talán éppen ezért érzem úgy, hogy Básti Juli ebben a jelenetben játszott a legtökéletesebben. Az emlékek felidézése, szemmel láthatóan elárasztotta az Elnökasszonyt. Sok kérdésünk maradt még, elsősorban franciaországi, vence-i alapítványáról. De arra kért, erről most ne beszéljünk. „Majd legközelebb” — tette hozzá. BODNÁR JÁNOS Andrássy Katinka Kevés olyan ember él a Földön, akinek életét megszólításain keresztül fűzhetjük láncra — és ebből kialakul sorsa, életútja. Grófkisasszonynak született, majd grófnő lett belőle; szólították elvtársnőnek; családja Katusnak becézte. Házassága után nemsokára Elnökasszonynak szólították, s mivel férje a „vörös gróf” nevet kapta, lett belőle vörös grófnő. Ezzel a címmel készített róla filmet Kovács András. A 93 éves Elnökasszony (ma így szólítják) budai lakásában fogadott. A régi fényképekről megismert Andrássy Katinka szeme ma sem vesztett fényéből. Amikor a róla készült filmről kérdezem, elsősorban az érdekel, milyen érzés látni élete történetének filmváltozatát, ahol számára a „mérce” szinte kizárólag a megélt események, történetek, sőt a történelem emlékeivel való azonosság lehet. — Először is — és ezt a forgatás elején Kovács Andrásnak is hangsúlyoztam — nem rólam, hanem férjemről, Károlyi Mihályról kellene filmet készíteni, mert az ő életregénye sokkal érdekesebb. A rendező erre azt válaszolta: „A maguk élete annyira összefonódott, hogy ez a film éppen úgy szól Károlyi Mihályról, mint Andrássy Katinkáról”, s így az én történetemen keresztül tulaj donképpen a kettőnk kapcsolatán kívül az ő történetét is elbeszélheti. — Mennyire tudja ön ezt a filmet elfogulatlanul megítélni? — Nagyon boldog vagyok, hogy ez a film elkészült. Nekem tetszik. Vannak részek, amelyek az én megítélésem szerint fontosabbak, kiemelésre alkalmasabbak lehettek volna, vagy éppen kevésbé fontosak. A film alapját az Együtt a forradalomban című életrajzi könyvem szolgálta, tehát főleg ebből készült a forgatókönyv. — Kovács András szerint a Vörös grófnő történelmi film, de bizonyos értelemben szerelmi történet. Harmonikus házasságuk titKórolyi Mihályné a 30-as években A Károlyi házaspár 1918-ban A vörös grófnő ka egymás értékeinek felismerése, és megbecsülése. Nem érzi úgy, hogy e kapcsolat ábrázolása a filmben kicsit háttérbe szorítja férje politikai pályájának, történelmi szerepének kibontakoztatását? — Sajnálom, hogy néhány fontos szálat nem sikerült a filmben teljesen kibontani. Károlyi politikai szerepéről, elképzeléseiről, szakításairól saját társadalmi osztályával talán bővebben kellett volna szólni, az is lehet, hogy néhány apró részletben nem kellett volna a film dramaturgiája érdekében a valóságot megváltoztatni. De ezek csak apró kifogások ahhoz az örömhöz képest, amit érzek, hiszen ez a film sokat segít majd abban, hogy az emberek közelebb kerüljenek férjem nagy alakjához. Fontos számomra, hogy az emberek tudják — és ezt férjem világosan megírta emlékiratában —, Básti Juli és Károlyi Mihályné - 1985 hogy amikor kitört az őszirózsás forradalom és megláttuk az első katonákkal megrakott, őszirózsákkal feldíszített teherautót, nyugodt volt a lelkiismerete. Egy vér nélküli forradalom részesei lehettünk és ezért Károlyi mindent megtett, amit megtehetett. Tisztában volt a feladat nagyságával, ami nem volt kevesebb, mint kiépíteni a független Magyarország alapjait. — Önök abban az időben Magyarország legnagyobb földbirtokosai voltak. Hogyan tudtak mindenről lemondva a nép érdekeivel azonosulni? — Talán legtömörebb, ha férjem Hit illúziók nélkül című emlékiratából idézek, azt a részt, ahol a magyar arisztokráciát ostorozva, felteszi a költői kérdést: „És te? Te is közülük való vagy.” Majd úgy folytatja: „Igen, az voltam sok éven át öntudatlanul... De amikor felismertem, hogy a 15
