Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-01-19 / 1-2. szám
X lekció” a Petőfi-ereklyetár. Ebben a verskéziratok és levelek mellett a költő kedvenc könyveit ugyancsak őrzik, egyebek között a francia forradalom történetét, amelyet tulajdonosa mindig magával hordott és saját kezűleg jegyezte be az előzéklapra: Petőfi Sándor kincse. E magasztos tárgyi emlékek között ott lapul Petőfi Zoltánka hajfürtje is ... Megint más szempontból érdekes Gulácsy Lajos hagyatéka. E kéziratok derítettek végül is fényt arra, hogy alkotójuk a poéta-festők sorába tartozott: írt — jobbára máig kiadatlan — regényeket, képekkel illusztrált verseket, sőt, krimiszerű rémhistóriákat is, melyekben hemzsegnek a torz figurák, hűen tükrözvén a Gulácsy-festményekről jól ismert lázálomvilágot. Megkerült nyelvemlék Mi módon jut vajon hozzá a kézirattár a tudományos kutatás számára forrásértékű, kegyeleti szempontból feltétlenül megőrzendő dokumentumokhoz? Elsősorban a hazai antikváriumok kínálatából és magyarországi árveréseken válogat, de a nagy külföldi cégek aukcióin is képviselteti magát, amennyiben az előzetes katalógusok sejtetik, hogy magyar vonatkozású dokumentum is kalapács alá kerül. S méltán büszkélkedhetne azzal, hogy pénzszűke miatt az elmúlt évtizedekben ilyen alkalmakkor becses nemzeti értékről nem kellett lemondania. Az ugyan előfordult már, hogy túllicitálták. Egy magyar vonatkozású kódex néhány esztendeje a londoni aukcióról azért nem hozzánk került, mert egy amerikai magángyűjtő irreálisan magasra tornászta föl a kötet árát, s nemrégiben hasonló okok miatt kellett lemondania nemzetünknek a Stuttgartban fölbukkant Liszt Ferenc-, illetőleg Lukács Györgykéziratról. Viszont a jó múltkorában vettünk Nyugat-Németországban Kossuth- és Goldmark Károly-leveleket. Valóságos detektív munka Miközben a világban efféle versengések folynak, a kézirattár dolgozói Magyarországon valóságos detektívmunkát végeznek: felkutatják a régi anyagokat, kiderítik, hogy mekkora értéket képviselnek az utcáról olykor véletlenszerűen betoppanó magánosok felkínálta kéziratlapok vagy -kötegek. Ehhez írásszakértői és könyvtörténészi felkészültség szükségeltetik, az alkuhoz pedig pszichológiai érzék, mert a tulajdonosok nemegyszer az üzlet megkötése előtt táncolnak vissza, olyannyira szívükhöz nőtt a dokumentum. Hogy nagy-e ez az állomány vagy kicsi, azt nehéz lenne eldönteni, hiszen lehetetlen megállapítani, hány, hazánkkal kapcsolatos kézirat született a századok során. A Múzeum-palotában őrzött dokumentumokon kívül a szakemberek tudnak még jó párról, amelyet máshol, gyakran külföldön vigyáznak, ugyanakkor elkallódott vagy annak vélt hungari-YBLEK HAWAIITÓL BUDAPEST!!. kák is akadnak. Ilyen volt például a Königsbergi Töredék, anyanyelvűnk négy legrégibb nyelvemlékének egyike, amelynek holléte a közelmúltban, a szerencsés véletlennek köszönhetően derült ki. A kutatók a legutóbbi időkig úgy vélték, hogy a Töredék békésen pihen Königsbergben (ma Kalinyingrád), nyugalmát még a fényképfelvételeket készítő szakemberek sem zavarják. Történt viszont tavaly decemberben, hogy a magyarországi látogatáson tartózkodó dr. Edward Potowski, a Varsói Központi Régi Levéltár igazgatója megemlítette: tudomása szerint a Königsbergi Töredék a torúni Kopernikusz Egyetem birtokában van. S a Széchényi Könyvtár munkatársa rá is lelt e helyütt, a 15. századi jogi kéziratok között a sztary wenger, vagyis régi magyar iratként nyilvántartott, a tudósok szerint a 13. század elején keletkezett nyelvemlékre. Hazatér az emigrációs hagyaték Ritkaság azonban az ilyen ősi kincsek fölbukkanása napjainkban, sőt, már azt is Fortuna kegyességének tulajdonítják a gyűjtemény munkatársai, ha múlt századi dokumentumok tűnnek elő az ismeretlenség homályából. Most a huszadik század kezd „beérni”, ez az a korszak, melynek kéziratanyaga még nem foglalta el a helyét a különféle intézményekben. S most jött el az ideje a magyar emigrációs hagyatékok hazatértének is. Az OSZK-ban pihen már a Polányi-család kéziratainak egy része, valamint Zilahy Lajos hagyatéka. Sok más, hasonló körülmények közt született irománnyal együtt Jászi Oszkár naplója és leveleinek gyűjteménye viszont csupán mikrofilmen lelhető föl az állományban, mégpedig a Történettudományi Intézet külföldön kutató dolgozóinak segítőkészsége folytán. Ha mindent eredetiben kívánnánk megvásárolni, akkor Dárius kincse sem lenne elég, olyannyira magasra tartják a világpiacon a kéziratokat, különösen a magyarországi elmaradt árakhoz képest. Néha az is megesik, hogy hazánkban ugyananynyit kérnek valamiért forintban, mint a nyugatnémetek márkában. Ez természetesen nagy kihívás a műkincstolvajoknak és -csempészeknek. Ellenük küzdeni minden magyar embernek becsületbeli feladata, hiszen a nemzeti vagyon forog kockán. Ha hiánytalanul itthon maradnának — s valóban féltve őrzőitek lehetnének — e szellemi kincsek, sem elvesztüktől nem kellene többé tartani, se azon ügyködni évtizedek múltán, hogy borsos áron visszaszerezzük azt, ami valaha a magyar nép tulajdonát képezte. MÁTRAHÁZI ZSUZSA A találkozást egy jeles tavalyi eseménynek, az Operaház százéves évfordulójának, a felújított Opera ünnepélyes átadásának köszönhetem. Építésügyi és városfejlesztési miniszterünk meghívta az Operaház tervezőjének, a magyar építészet egyik legnagyobb alakjának, Ybl Miklósnak rokonait, vegyenek részt a megnyitón. Ybl Miklós Hawaiiból, Mária Bécsből érkezett, Magda testvérük Pesten él. Édesanyjuk budai lakásának „békebeli” nappalijában beszélgetünk: családfájukról, a legnevesebb Ybl szellemi örökségéről, s arról, hogyan él, mivel foglalkozik a mai Ybl-generáció. A családfát egy noteszból jegyzem ki, amelyet Kovacsics úr, Ybl Mária férje lapoz fel. A család Bajorországból származik, onnan költöztek előbb Ausztriába, majd két testvér tovább, Székesfehérvárra. Az 1746- ban született Ybl Miklóstól két ág indul el: József fia 1779-ben, Miklós fia 1780-ban született. Ennek a Miklósnak a fia volt az 1814-ben született Ybl Miklós, az Operaház tervezője. Az ő Félix fia nem hagyott utódot. A legnevesebb Ybl testvére, Lajos kúriai elnök volt, a lovagi cím birtokosa. Fia, Miklós tábornoki rangig vitte. Az ő korán elhunyt Miklós fia építész volt, s ezt a hagyományt folytatja a Honoluluban élő Ybl Miklós is. Neki és nővéreinek tehát dédnagybátyja volt az Operaház tervezője. A legifjabb Ylbl-ek Havadban születtek, Krisztina 1976-ban, Miklós 1977-ben. — Vajon hogyan vélekedik egy mai építész, egy mai Ybl a budapesti Operaházról? — Nem a családi okokból egyébként indokolt elfogultság mondatja velem, hogy csodálatos Ybl-rokonok és hozzátartozóik az Opera díszpáholyában, az első sorban: Ybl Magda, Miklós és Mária épület! És az is lenyűgözött, ah gyan rendbehozták. Ügy lett ke szerű, hogy megmaradt százéve nek. Harmonikus benne mindé az utolsó kilincsig. — Tervezett-e Ybl úr is szí házat, netán operát? — Ilyen feladat a dédnagybác korában sem volt mindennapé manapság pedig még ritkább: adódik. Ha azonban megbízé kapnék, elképzelésemet ugya azok az alapelvek vezére nék, amelyeket megvalósult te veimnél is figyelemmel kísé tem: a funkció, a gazdaságoss; és az esztétikum egységére gond lók ... — Általában milyen munkáké dolgozik? — Társtulajdonosa vagyok ef tervezőirodának, ahol nyolc-t mérnököt foglalkoztatunk. Sk. Iánk igen széles: tervezünk lak: házakat, kórházat, gyermekot hont, postahivatalt. — Tudnak-e gyermekei Kriszta és Miklós — a neves elől ről? — Kicsik még, sokat egyelői nem jelent számukra ez a rokor ság, de bizonyos vagyok benn később büszkék lesznek rá, amir számomra is örökös felelőssé; hogy ezt a nevet viselem. Szere ném, ha megőriznék gyökereik: — édesanyjuk harmadik génért ciós magyar Clevelandból — t mindenekelőtt azt, ha jobba megtanulnának magyarul. Ha m kik is kedvük lesz rá, elküldjü őket egy hazai táborozásra. — Van-e magyar közösség Hí noluluban? — A fővárosban úgy százötven re becsülöm a magyarok számá Van egy kis klubunk, a Honolulu Magyar Klub, amely több-ke vesebb sikerrel és rendszeresség gél tíz éve működik. Két észtén deje a helyi néprajzi múzeumba) kiállítást rendeztünk magyar nép művészeti tárgyakból. Az építészet iránti vonzódá családi hagyománya Máriát, Yb úr Bécsben élő nővérét is meg érintette. Építésztechnikus, ma gasépítész volt egy nagy budapes ti tervezővállalatnál, Bécsben az tán divattervezéssel kezdett fog lalkozni. Lánya, Andrea festőmű vészként viszi tovább az Ybl-örök séget. Az Ybl-relikviák, dokumentu mok, levelek őrzője-számontartója pedig Magda, a Pesten éle testvér, aki főkönyvelőként vonuli nyugalomba. Az ő érdeme, hog> elérhetők a kutatók számára e forrásértékű Ybl-iratok, s hogy r nagyközönség a Székesfehérvár: Budenz házban kiállításon idézheti fel az Operaház tervezőjének emlékét. B. I. FOTÓ: MFZEY bEi.A 2í