Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-04-06 / 7-8. szám

Szülőföldünk' í \ I HONISMERETI KALAUZ Az adások időpontja: Európának és Közel-Keletnek 18.00, Dél-Ameriká­nak 21.30, Észak-Amerikának a következő napon 00.30 órakor kHz = méter: 21 665 = 13.84, 17 710 = 16.94, =15 220 = 19.71, 15 160 = 19.79,12 000 = 25.00, 11 910 = 25.19, 9835Í = 30 50, 9585 = 31.30, 9520 = 31.50, 7220 = 41.55, 6110 = 49.00, 6025 = 49.79. A POLGÁROSODÓ BUDAPEST (Május 13. — hétfő) Karinthy Frigyes görbe tükréből, amelyet a pol­gárosodó főváros újonc figurái elé tárt, a követ­kezők „olvashatók ki”: Egészen másféle emberek, akiket a fényes kávéházakban megismerhetni itt ezen a fényes és ragyogó Budapesten, akiket szü­leik már gyermekkorukban megfenyítettek, ha nem akartak aranyláncot akasztani a mellükre, és cilindert tenni a fejükre, és délig aludni, és délután bejönni a kávéházba, és ott ülni hason­ló urak között... (Szerkesztő: Képes Tibor) Plakát 1913-ból MEGNYIUKAUGUSZTaSHÓ ^ VEGÉN'-­Ml VOLT AZ ÚJ SZELLEMI FRONT? (Május 15. — szerda) Részlet Németh Andor írásából, amelyben a fél évszázada kezdődött mozgalom történetének lényegét összegzi: Illyés Gyula cikksorozatot tesz közzé a Nyugatban a magyarság pusztulásáról — s hangja visszhang­ra talál. Lelkes ifjak állnak mellé­je... — a márciusi ifjak —, s ki­dolgozzák egy új honfoglalás prog­ramját. Működésük országos mozga­lommá dagad... Gömbös Gyula miniszterelnök magához kéreti a mozgalom vezetőit, tárgyal velük, rendelkezésükre bocsátja a rádiót, elhelyezi, foglalkoztatja a forradal­márokat. A baloldal árulást kiált. Rövidesen kiderül, hogy a kormány nem állja az egyezséget: ezt az ifjak maguk kényszerülnek megállapíta­ni... Beismerik, hogy naivak vol­tak, jóhiszeműek. Megcsalatva ellen­zékbe vonulnak s tovább harcolnak céljaikért. (Szerkesztő: Kőszegi Abel) „BE VÍG VÁROS VAGY, ÉN BÚS VÁROSOM ...” (Május 20. — hétfő) A század első évei. Budapest már világváros, s megkezdődik a művészet kettéválása. Az egyik út az úgynevezett magaskultúrához, a másik a szórakoztatóiparhoz vezet. De mindkettő közön­ségének zömét a polgárság alkotja: a kiskeres­kedőtől a bankárig, a dzsentriből lett tisztvise­lőtől a diplomás értelmiségiig, a legkülönbözőbb ízlésű, műveltségű és tradíciójú rétegek. A hete­rogén kulturális igények kielégítéséért üzleti vál­lalkozások versengnek, könyvkiadók és lapszer­kesztőségek, színházak és kabarék, hangverseny­­termek és orfeumok, zenés kávéházak és mozik. (Szerkesztő: Cservenka Judit) Fedők Sári a Király Színház előtt - fotómontázs a század elejéről POLITIKUSPORTRÉK: NAGY KÁZMÉR (Május 22. - szerda) Műsorunkban Kazal János beszél­getését hallhatják Nagy Kázmérral, aki 1949 és 1982 között Ausztráliá­ban és Angliában élt. Jelenleg a Magyar Nemzet munkatársa é's több más hazai újság publicistája. Az in­terjú időszerűségét a szerző tavaly megjelent és sikert aratott könyve, az Elveszett alkotmány szolgáltatja, amely a nyugati magyar diaszpórán belül kialakult politikai emigráció történetével foglalkozik. (Szerkesztő: Kőszegi Ábel) VASÁRNAP DÉLUTÁNI SZÓRAKOZTATÓ MŰSOROK Május 19. HONISMERETI MAGAZIN — Cí­mek a tartalomból: Mikszáth Kálmán horpácsi tusculánuma; Otto Klemperer Magyarországon; Rajnai Gábor faunja telt házak előtt; Gombócz Zoltán, a szófejtés nagymestere; 40 éve jelent meg a Ludas Matyi első száma; Medgyaszay Vil­ma, a dal nagyasszonya; Chernél István, a ma­darak, a fák, és a síelés szerelmese. (Szerkesztő: Kőszegi Ábel) Május 26. AZ ÉN EMLÉKKÖNYVEM — Ven­dégünk a mikrofon előtt: Németh Marika, a Fő; városi Operettszínház művésznője. (Szerkesztő: Horváth Gita) A Fővárosi Operettszínház a múlt század végén A MAGYAR IMPRESSZIONISTA FESTÉSZET (Május 27. — hétfő) A magyar festészetet az impresszio­nizmus előtt egymástól elszigetelt, egymástól távol eső és alkotó festők jelentették. Ezért iskolák sem ala­kultak ki. A nagybányai festők vol­tak az úttörők: zászlajukra az imp­resszionizmus jelszavát írták, meste­rüknek Szinyei Merse Pált tekintet­ték, akinek Majális című festmé­nyét a millenniumi kiállításon lát­ták, s amely a reveláció erejével ha­tott rájuk. (Szerkesztő: Barcs Endre) Szinyei Merse Pál festménye BUDAPEST, 1944: A PÁPAI NUNCIUS JELENTI ... (Május 29. — szerda) Mit tett, mit tehetett a Vatikán budapesti követe, hogy megakadá­lyozza a. hazai zsidóság deportálá­sát? Mi volt XII. Pius pápa állás­pontja? Milyen felelősséget vállalt Serédi Jusztinián, a katolikus egy­ház hercegprímása? Mit várt tőlük Angelo Rótta nuncius? Erről szól dokumentumműsorunk, amelyet a Szentszék nemrég nyilvánosságra hozott diplomáciai irataiból állítot­tunk össze. Adásunkban Mons. Gen­­naro Verolino, az egykori vatikáni „üdítőre” szavait is idézzük, aki az eseményeket kommentálva az Apos­toli nuncius személyét így jellemzi: „Szent ember volt Monsignor Rótta. Szelíd természetű ..., aki hajlott ko­ra ellenére, amikor a helyzet megkí­vánta, határozott és energikus tu­dott lenni. Nagyon jó ember volt.” (Szerkesztő: Salusinszky Gábor) £7.r.wr:i,v ^rpTV\LI.v\L*Vk wm mv fi ne V* ~v WUWHW*» KT KIMÄA.V BENEDEK ELEK (Június 3. — hétfő) A műsor címadója író, újságíró, irodalomszervező, a magyar gyermekirodalom megteremtője volt. Po­litikával is foglalkozott. Erdélyben született, öregko­rában visszaköltözött szülőhelyére. A századforduló táján kormánypárti képviselőként ezt írta: „Erdélyt tündér or szaggá fogom varázsolni, nincs más progra­mom". (Az 1984. szept. 26-i adás ism.) — Szerkesztő: Fazekas János) Benedek Elek korabeli kiadású székely népballadás kötete VÉGJÁTÉK A DUNA MENTÉN (Június 5. - szerda) Végjáték a Duna mentén cím­mel jelent meg Bokor Péter doku­mentumgyűjteménye azokból a visszaemlékezésekből, amelyeket a Magyar Televízió munkatársaként az elmúlt években rögzített kép-és hangszalagra. A kamerák előtt el­hangzott vallomásokból és az utób­bi években megjelent más me­moárokból műsorunkban azokat idézzük, amelyekből az 1944. októ­ber 15-éhez, Horthy Miklós siker­telen kiugrási kísérletéhez vezető út rajzolódik ki. (Az 1984. okt. 10-i adás ism.) — (Szerkesztő: Horváth Gita) VASÁRNAP DÉLUTÁNI SZÓRAKOZTATÓ MŰSOROK Június 2. NÓTASZÓ — összeállítás híres népi­­együttesek és cigányzenekarok parádés műsoraiból, neves dalénekesek és hangszeres szólisták sikeres számaiból. (Szerkesztő: Dévai Titanilla és Leszler József) Június 9. KLASSZIKUSOK HANGSZALAGON — Herczeg Ferenc: Kék róka — Főszereplők: Lu­kács Margit, Darvas Iván, Tímár József. Rendező: dr. Cserés Miklós. (Szerkesztő: Várkonyi Péter Endre) Herczeg Ferenc KEDVES HONFITÁRSUNK! Nem ismeri a hazai jogszabályokat, rendeleteket? Levélben feltett kérdéseire a Szülő­földünk Jogi tanácsadó című műsorában válaszolunk. Szeretne hallani szülővárosáról, szülőfalujáról? Szeretné hallani itthoni hozzátartozói, barátai hangját? Szívesen hallgatna egy-egy zeneszámot, dalt vagy verset? Írjon nekünk, kérését a HALLGATÓINK KIvANSAGARA és az ÖNÖK KERTEK című műsorainkba! díjtalanul teljesítjük. A közvetítés időpontjáról külön levélben értesítjük. MAGYAR RADIO SZÜLŐFÖLDÜNK SZIRKESZTOSEQE, BUDAP1IT. 1M 57

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents