Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-01-19 / 1-2. szám

MÚLTUNK OSZTRÁK PROPAGANDISTÁJA Az idén második alkalommal vett ;szt a nyíregyházi nyári egyetemen r. Hans Miksch, a burgenlandi Jen­­ersdorfból. A magyar történelem­én való jártassága, szinte szaktörté­­észi felkészültsége révén komoly sszélgető- és vitapartnere volt az őadó magyar történészeknek. A urgenlandban élő ügyvéddel és jzéleti személyiséggel Nyíregyházán jszélgettünk. — Honnan ez az élénk érdeklődése magyar múlt iránt? — Jogi tanulmányaim során a igtörténet állt közel hozzám. Ebből nézőpontból érdekelt Ausztria ki­­álása a német-római birodalomból, íajd a Monarchia felbomlása. Ugyan­ikor a mogersdorfi — önök szent­­otthárdiként tartják számon — csa­­í iratainak tanulmányozása felkel­­ette érdeklődésemet a hadtörténet, zen belül a török korszak iránt, 'öbb évtizede Burgenlandban élek. zon a területen, amely egykor Ma­­yarországhoz tartozott. Kell ennél übb? — Sok tízezren élnek ezen a terü­lten, mégsem érdekli őket különö­­ebben a magyar történelem ... — Látja, ezabai. Ez ellen az ér ektelenség ellen próbálok tenni va­­amit, már amennyire a körülmé­­iyek engedik. Azt szeretném tuda­­osítani az itt élő emberekben, hogy •ár igaz, hogy ma határok választ­ók el a térség országait de ez nem ehet akadálya annak, hogy kilép­ünk provinciális gondolkodásunk­ul. Közös életterünk ezernyi törté­­lelmi, kulturális szállal kapcsolódik gymáshoz. Évszázadokon keresztül ■gymás testi és szellemi közelségé­jen éltünk, s a jelenben is szám­­alan kapocs van közöttünk, csak lem szabad letagadni őket. — A gyakorlatban hogyan próbál­­a megvalósítani elképzeléseit? — Tavaly volt Bécs felszabadítá­­ának 300. évfordulója. Bosszantott, logy csak Bécsről esik szó a megem­­ékezésekben, mintha a burgenlandi, ikkori magyar terület ,nem is játszott 'olna szerepet az események alakú­­ásában. Ezért eredeti források ta­­íulmányozása után elkészítettem egy örténelmi hangjáték forgatóköny­­/ét és beállítottam vele a burgen­­andi rádióhoz. Tervemet elfogadták, te pénzt nem tudtak biztosítani szí­nészekre. Ekkor osztrák és magyar Nyíregyháza látképe barátaim között kiosztottam Kara Musztaja, Lotuaringiai karoly, So­bieskii janos, Thokoiy Imre es a töb­bi történelmi személy szerepet es ei­­készuettüK a három részből alio so­rozatot, mely nagy tetszést aratott. Egy másik alkalommal raaiora al­kalmaztam a Wesselenyi-osszeeskü­­ves anyagát, melyben nemcsak ma­gyar „rebellisek’ veLen reszt, ha­nem a Habsburg abszolutizmussal elegedetlen stájer nemesek is. A hangjatek felmentette a történelem íteioszéke előtt a magyar lourakat a felsegsertes vadja alól. — Az is ösztönöz, nogy nagy hiá­nyokat érzek a helytörténet és a nagy összefüggések kozott idén ki­rándulással egybekötött magyar tör­ténelmi szemináriumot pruoaitam szervezni burgenlandi tanárok es heiytörténészek szamara, a burgen­landi pedagógiai mtezetnez em.uj.uuu javasiatomoan azzal indokoltam a szeminárium létjogosultságát, hogy Deikeiet-Europa es vele együtt tvia­­gyarorszag történelme is az osztrák tortenelemszemieiet es tanítás peri­fériájára szorult, tíurgeniandoan, eb­ben a legfiatalabb osztrák tartomány­ban jelentkezik ma leginkább az azonosságtudat lázas keresese. S ah­hoz, hogy el tudják helyezni magu­kat a világban, szükséges elmélyed­niük a magyar történelemben. — Támogatták elgondolását? — A pedagógiai intézet felkarolta tervemet, s a jelentkezőknek terítet­te volna a háromnapos magyarorszá­gi tartózkodás költségéit. Harminc emberre lett volna szükségem, de csak hatan jelentkeztek ... — lVleiyek letteK volna a történel­mi túra magyarországi állomásai? — A fontosabb magyar helyszí­nek Pécs, ahol a magyar humaniz­musról, Mohács, ahol a három rész­re szakadt országról és a török hó­doltságról, Kalocsa, ahol a keleti és nyugati kereszcenysegroi hangzottak volna el előadások, és Budapest. — Elkeserítette a vállalkozás ku­darca? — Mivel ügyvédi munkám mel­lett elég sok energiát fektettem a szervezésbe, nem esett jól. A nyír­egyházi nyári egyetemre azonban mar sikerült elcsalnom nyolc peda­gógust. Bizonyára segítőtársakra le­lek bennük a jövőben. S mivel ta­pasztalataim szerint a burgenlandi átlagtanár keveset tud a magyar tör­ténelemről, jövőre megkísérlek töb­bet magammal csalni. — Milyen a kapcsolata a burgen­landi magyar kisebbség vezetőivel? — Kölcsönösen megkerestük egy­mást, s ma már baráti és szakmai kapcsolat is fűz hozzájuk. Gyakran kérik tanácsaimat, s remélem mind több magyar anyanyelvű értelmisé­git küldenek a jövőben magyaror­szági nyári egyetemekre. — Tudomásom szerint jogászkol­légáira is gondol. — Én szervezem a pannon terület jogászainak szimpozionját, hiszen a mindennapi jog gyakorlásában is szükségünk van egymás tapasztala­tára. Kétévenként találkozunk a jövő­ben a magyar és a szlovén kollégák­kal, mindig más hazájában. Egymás mellett élünk, tudnunk kell egymás­ról. ÁCS ZOLTÁN 2 EGY SZÍNHÁZI EMBER NEW YORKBÓL A DÉLIBÁB AMERIKÁBAN SÁROSSY SZÜLE MIHÁLY M AZ AMERIKAI MAGYAR SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE A legújabb önálló magyar teátrum — a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház — eddigi legnagyobb kö­zönségsikere az „Egy bolond százat csinál”. A zenés vígjáték ma nyolc­vankét esztendős szerzője Sárossy Szüle Mihály, a New Yorkban élő színész, drámaíró, színigazgató, szín­házi és fiiimvállalkozó. — 1939-ben, a mai Madách Színház helyén működő Royal Színházban — melynek gazdasági igazgatója voltam — volt a darab ősbemutatója, Lata­­bár Kálmánnal a főszerepben — em­lékezik Sárossy Szüle Mihály. Másik nagysikerű komédiámat, a „Patyolat kisasszony”-t a mai Radnóti Színpad helyén lévő „Vidám Színház” épüle­tében mutattuk be. amelyet én épít­tettem 1941-ben. Szó van e darabom hazai felújításáról, több színház is érdeklődött iránta. Élvezetes stílusban megírt, fény­képekben, dokumentumokban gaz­dag, forrásértékű könyvet tartok a kezemben. A Püski—Corvin Kiadó jelentette meg New Yorkban, „Misz­­ter Jávor” a címe. Két fejezetre ta­golódik : az elsőiben a népszerű pálya­társ, Jávor Pál — 1946-tól 1957-ig tartó — amerikai tartózkodását mu­tatja be a szerző, a másodikban az amerikai magyar színház történetét vázolja fel a kezdetektől egészen napjainkig. — Jávor Pali Majorral való konf­liktusai miatt 1946-ban megvált a Nemzeti Színháztól. New Yorkba mentünk és Jávor—Sárossy néven alapított színtársulatunkkal évekig jártuk a magyarlakta területeket. Legnagyobb sikerünk a „János vitéz” volt, több mint százszor adtuk elő Jávorral a címszerepben, az én 'ren­dezésemben. — Úgy tudom, önnek állandó ma­gyar mozija van New Yorkban ... — Valóban. A Szent István Egy­ház tulajdonában lévő „Fehér Te­rem” jól felszerelt, korszerű film­színház. Főképpen régi magyar fil­meket vetítünk és alkalmi színielő­adásokat is rendezünk. ötvenhét régi magyar film kópiá­ját őrzöm, akad közöttük olyan is, amely eddig nem volt meg Magyar­­országon. Nemeskürty Istvánnal va­ló megbeszélésem nyomán most — cserébe más filmekért — ezeket fel­ajánlottam a Magyar Filmtudomá­nyi Intézet Filmarchívumának. BA. A debreceni Délibáb Népzenei Együttesi 1984-ben az Amerikai Egye­sült Államokban és Kanadában ven­dégszerepeit. A turnén a Jászsági Népi Együttes két táncosa is részi vett. A 92 napos út során 70 alka­lommal • léptünk közönség elé. Tani tottunk autentikus néptáncokat, muzsikáltunk táncházakban, két­órás koncerteket mutattunk be. A turné jelentősebb állomásai: New York, Washington, Pittsburgh, To­ledo, Dayton, Bridgeport, New Brunswick, Garfiel, Albany, Sche­nectady, Woodbridge, Niagara Falls, Toronto, Montreal, Quebec. Szerepel­tünk magyar klubokban, kórházban, múzeumban, ötezer néző előtt sza­badtéri fesztiválon, koncerttermek­ben. Részt vettünk a New Bruns­­wick-ban megrendezett Néptánc­­szimpozionon, ahol Zsuráfsizky Zoltán és Vincze Zsuzsa is tanított. Itt mint­egy 170 főnyi, a magyar néptáncért rajongó közösségben dolgozhattunk. Nagy örömünkre szolgált, hogy mű­sorainkat nagy lelkesedéssel fogad­ta mind a magyar, mind a más nem­zetiségű közönség. A Magyar Judit és Kálmán ve­zette Amerikai Magyair Folklór Központ azon dolgozik már évek óta, hogy folklórkincsünket megismerjék az észak-amerikai kontinensen. Előt­tünk olyan szakemberek tanítottak már az USA-ban, mint Falvay Ká­roly, Páljjy Csaba, Tímár Sándor. Bízunk benne, hogy mi is segítet­tük Magyar Judit és Kálmán mun­káját, melynek célját mi is magun­kénak érezzük. Nem lehet közömbös senkinek sem megmutatni értékein­ket, folklórkincsünk révén a ma­gyarság igazi mélységeit. SALLAI SÁNDOR (A DÉLI BAB EGYÜTTES TAGJA)

Next

/
Thumbnails
Contents