Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-01-19 / 1-2. szám
MÚLTUNK OSZTRÁK PROPAGANDISTÁJA Az idén második alkalommal vett ;szt a nyíregyházi nyári egyetemen r. Hans Miksch, a burgenlandi Jenersdorfból. A magyar történelemén való jártassága, szinte szaktörtéészi felkészültsége révén komoly sszélgető- és vitapartnere volt az őadó magyar történészeknek. A urgenlandban élő ügyvéddel és jzéleti személyiséggel Nyíregyházán jszélgettünk. — Honnan ez az élénk érdeklődése magyar múlt iránt? — Jogi tanulmányaim során a igtörténet állt közel hozzám. Ebből nézőpontból érdekelt Ausztria kiálása a német-római birodalomból, íajd a Monarchia felbomlása. Ugyanikor a mogersdorfi — önök szentotthárdiként tartják számon — csaí iratainak tanulmányozása felkelette érdeklődésemet a hadtörténet, zen belül a török korszak iránt, 'öbb évtizede Burgenlandban élek. zon a területen, amely egykor Mayarországhoz tartozott. Kell ennél übb? — Sok tízezren élnek ezen a terülten, mégsem érdekli őket különöebben a magyar történelem ... — Látja, ezabai. Ez ellen az ér ektelenség ellen próbálok tenni vaamit, már amennyire a körülméiyek engedik. Azt szeretném tudaosítani az itt élő emberekben, hogy •ár igaz, hogy ma határok választók el a térség országait de ez nem ehet akadálya annak, hogy kilépünk provinciális gondolkodásunkul. Közös életterünk ezernyi törtélelmi, kulturális szállal kapcsolódik gymáshoz. Évszázadokon keresztül ■gymás testi és szellemi közelségéjen éltünk, s a jelenben is számalan kapocs van közöttünk, csak lem szabad letagadni őket. — A gyakorlatban hogyan próbála megvalósítani elképzeléseit? — Tavaly volt Bécs felszabadítáának 300. évfordulója. Bosszantott, logy csak Bécsről esik szó a megemékezésekben, mintha a burgenlandi, ikkori magyar terület ,nem is játszott 'olna szerepet az események alakúásában. Ezért eredeti források taíulmányozása után elkészítettem egy örténelmi hangjáték forgatóköny/ét és beállítottam vele a burgenandi rádióhoz. Tervemet elfogadták, te pénzt nem tudtak biztosítani színészekre. Ekkor osztrák és magyar Nyíregyháza látképe barátaim között kiosztottam Kara Musztaja, Lotuaringiai karoly, Sobieskii janos, Thokoiy Imre es a többi történelmi személy szerepet es eikészuettüK a három részből alio sorozatot, mely nagy tetszést aratott. Egy másik alkalommal raaiora alkalmaztam a Wesselenyi-osszeesküves anyagát, melyben nemcsak magyar „rebellisek’ veLen reszt, hanem a Habsburg abszolutizmussal elegedetlen stájer nemesek is. A hangjatek felmentette a történelem íteioszéke előtt a magyar lourakat a felsegsertes vadja alól. — Az is ösztönöz, nogy nagy hiányokat érzek a helytörténet és a nagy összefüggések kozott idén kirándulással egybekötött magyar történelmi szemináriumot pruoaitam szervezni burgenlandi tanárok es heiytörténészek szamara, a burgenlandi pedagógiai mtezetnez em.uj.uuu javasiatomoan azzal indokoltam a szeminárium létjogosultságát, hogy Deikeiet-Europa es vele együtt tviagyarorszag történelme is az osztrák tortenelemszemieiet es tanítás perifériájára szorult, tíurgeniandoan, ebben a legfiatalabb osztrák tartományban jelentkezik ma leginkább az azonosságtudat lázas keresese. S ahhoz, hogy el tudják helyezni magukat a világban, szükséges elmélyedniük a magyar történelemben. — Támogatták elgondolását? — A pedagógiai intézet felkarolta tervemet, s a jelentkezőknek terítette volna a háromnapos magyarországi tartózkodás költségéit. Harminc emberre lett volna szükségem, de csak hatan jelentkeztek ... — lVleiyek letteK volna a történelmi túra magyarországi állomásai? — A fontosabb magyar helyszínek Pécs, ahol a magyar humanizmusról, Mohács, ahol a három részre szakadt országról és a török hódoltságról, Kalocsa, ahol a keleti és nyugati kereszcenysegroi hangzottak volna el előadások, és Budapest. — Elkeserítette a vállalkozás kudarca? — Mivel ügyvédi munkám mellett elég sok energiát fektettem a szervezésbe, nem esett jól. A nyíregyházi nyári egyetemre azonban mar sikerült elcsalnom nyolc pedagógust. Bizonyára segítőtársakra lelek bennük a jövőben. S mivel tapasztalataim szerint a burgenlandi átlagtanár keveset tud a magyar történelemről, jövőre megkísérlek többet magammal csalni. — Milyen a kapcsolata a burgenlandi magyar kisebbség vezetőivel? — Kölcsönösen megkerestük egymást, s ma már baráti és szakmai kapcsolat is fűz hozzájuk. Gyakran kérik tanácsaimat, s remélem mind több magyar anyanyelvű értelmiségit küldenek a jövőben magyarországi nyári egyetemekre. — Tudomásom szerint jogászkollégáira is gondol. — Én szervezem a pannon terület jogászainak szimpozionját, hiszen a mindennapi jog gyakorlásában is szükségünk van egymás tapasztalatára. Kétévenként találkozunk a jövőben a magyar és a szlovén kollégákkal, mindig más hazájában. Egymás mellett élünk, tudnunk kell egymásról. ÁCS ZOLTÁN 2 EGY SZÍNHÁZI EMBER NEW YORKBÓL A DÉLIBÁB AMERIKÁBAN SÁROSSY SZÜLE MIHÁLY M AZ AMERIKAI MAGYAR SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE A legújabb önálló magyar teátrum — a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház — eddigi legnagyobb közönségsikere az „Egy bolond százat csinál”. A zenés vígjáték ma nyolcvankét esztendős szerzője Sárossy Szüle Mihály, a New Yorkban élő színész, drámaíró, színigazgató, színházi és fiiimvállalkozó. — 1939-ben, a mai Madách Színház helyén működő Royal Színházban — melynek gazdasági igazgatója voltam — volt a darab ősbemutatója, Latabár Kálmánnal a főszerepben — emlékezik Sárossy Szüle Mihály. Másik nagysikerű komédiámat, a „Patyolat kisasszony”-t a mai Radnóti Színpad helyén lévő „Vidám Színház” épületében mutattuk be. amelyet én építtettem 1941-ben. Szó van e darabom hazai felújításáról, több színház is érdeklődött iránta. Élvezetes stílusban megírt, fényképekben, dokumentumokban gazdag, forrásértékű könyvet tartok a kezemben. A Püski—Corvin Kiadó jelentette meg New Yorkban, „Miszter Jávor” a címe. Két fejezetre tagolódik : az elsőiben a népszerű pályatárs, Jávor Pál — 1946-tól 1957-ig tartó — amerikai tartózkodását mutatja be a szerző, a másodikban az amerikai magyar színház történetét vázolja fel a kezdetektől egészen napjainkig. — Jávor Pali Majorral való konfliktusai miatt 1946-ban megvált a Nemzeti Színháztól. New Yorkba mentünk és Jávor—Sárossy néven alapított színtársulatunkkal évekig jártuk a magyarlakta területeket. Legnagyobb sikerünk a „János vitéz” volt, több mint százszor adtuk elő Jávorral a címszerepben, az én 'rendezésemben. — Úgy tudom, önnek állandó magyar mozija van New Yorkban ... — Valóban. A Szent István Egyház tulajdonában lévő „Fehér Terem” jól felszerelt, korszerű filmszínház. Főképpen régi magyar filmeket vetítünk és alkalmi színielőadásokat is rendezünk. ötvenhét régi magyar film kópiáját őrzöm, akad közöttük olyan is, amely eddig nem volt meg Magyarországon. Nemeskürty Istvánnal való megbeszélésem nyomán most — cserébe más filmekért — ezeket felajánlottam a Magyar Filmtudományi Intézet Filmarchívumának. BA. A debreceni Délibáb Népzenei Együttesi 1984-ben az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában vendégszerepeit. A turnén a Jászsági Népi Együttes két táncosa is részi vett. A 92 napos út során 70 alkalommal • léptünk közönség elé. Tani tottunk autentikus néptáncokat, muzsikáltunk táncházakban, kétórás koncerteket mutattunk be. A turné jelentősebb állomásai: New York, Washington, Pittsburgh, Toledo, Dayton, Bridgeport, New Brunswick, Garfiel, Albany, Schenectady, Woodbridge, Niagara Falls, Toronto, Montreal, Quebec. Szerepeltünk magyar klubokban, kórházban, múzeumban, ötezer néző előtt szabadtéri fesztiválon, koncerttermekben. Részt vettünk a New Brunswick-ban megrendezett Néptáncszimpozionon, ahol Zsuráfsizky Zoltán és Vincze Zsuzsa is tanított. Itt mintegy 170 főnyi, a magyar néptáncért rajongó közösségben dolgozhattunk. Nagy örömünkre szolgált, hogy műsorainkat nagy lelkesedéssel fogadta mind a magyar, mind a más nemzetiségű közönség. A Magyar Judit és Kálmán vezette Amerikai Magyair Folklór Központ azon dolgozik már évek óta, hogy folklórkincsünket megismerjék az észak-amerikai kontinensen. Előttünk olyan szakemberek tanítottak már az USA-ban, mint Falvay Károly, Páljjy Csaba, Tímár Sándor. Bízunk benne, hogy mi is segítettük Magyar Judit és Kálmán munkáját, melynek célját mi is magunkénak érezzük. Nem lehet közömbös senkinek sem megmutatni értékeinket, folklórkincsünk révén a magyarság igazi mélységeit. SALLAI SÁNDOR (A DÉLI BAB EGYÜTTES TAGJA)
