Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-02-16 / 4. szám
A ZSINAGÓGA HELYREÁLLÍTÁSÁÉRT Egy nemzetközileg számon tartott műemlék, a budapesti zsinagóga helyreállításának megsegítésére találkoztak — mintegy kétszázan — azok a magyarországi születésű zsidók, akik a vészkorszak túlélőiként jelenleg az Egyesült Államokban laknak. Az összejövetelt az Eastern European Jewish Foundation rendezte s a Dohány utcai zsinagóga helyreállítására, majd a magyarországi zsidó temetők restaurálására irányuló akciókat az alapítvány vezetői ismertették. A budapesti templom Európa legnagyobb ilyen létesítménye, de mint a felszólalók rámutattak, az épület nemcsak műemlékként vált a történelemi és kulturális örökség részévé. A zsinagógában a fasiszta megszállás alatt az elhurcolásra szánt zsidók tízezreit zsúfolták öszsze, legtöbbjük számára innen vezetett az út a haláltáborba, sokukat viszont e helyütt érte utol a segítő kéz, ez jelentette a szabadság kapuját. A szimbólummá nőtt épületegyüttest napjainkra azonban rendkívül megviselte az elkészülte óta eltelt százhuszonöt esztendő, a falak, a festmények, a belső berendezés sürgős restaurálásra szorul. A helyreállítást támogató alapítvány arra készül, hogy mintegy hárommillió dollárt gyűjt össze azok között, akik ma anyagilag hatékonyan közre tudnak működni a vállalkozás finanszírozásában. A New York-i összejövetelen elismerő szavak hangzottak el arról, hogy a magyar kormány támogatásáról biztosította a munkálatokat. Méltatta ezt a gesztust többek között Arthur Schneier főrabbi, Alan Hevesi, New York állam kongresszusának tagja, az alapítvány elnöke, Leslie Keller, igazgatósági tag és Edward Koch, New York-i polgármester. — A magyar kormány hosszú távú programmal rendelkezik mindazoknak az épületeknek és emlékműveknek a megőrzésére, amelyek a történelmi és kulturális örökség részét képezik — függetlenül attól, hogy katolikus, lutheránus, kálvinista vagy zsidó emlékekről van szó — mutatott rá többi között Házi Vencel, a Magyar Népköztársaság nagykövete. — Az Önök összejövetele nemcsak a hithez való hűséget jelzi, fejezi ki, hanem azt a kötődést is jelzi, amely Önöket a nemzethez és fővárosához fűzi. A templom is több, mint hívők gyülekezeti helye, amint hogy Budapest és Magyarország is több egyszerű földrajzi fogalomnál azok számára, akik ott éltek, tanultak, dolgoztak. A New York-i rendezvényen — amelyről beszámolt a The New York Times is — részt vett Kocziha Miklós, a Magyar Népköztársaság főkonzulja. CS. E. Címlapunkon: Tóth Rita, a bécsi Miss Európa szépségverseny harmadik helyezettje Cikkünk a 24—25. oldalon. FOTÓ: REZES MOLNÁR ESZTER Az egyházak életéből A budapesti gettó felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Budapesti Izraelita Hitközség a Dohány utcai zsinagóga melletti sírkertben levő emlékfalnál koszorúzási ünnepséget rendezett. A kegyes megemlékezésen Héber Imre, a Budapesti Izraelita Hitközség elnöke mondott beszédet. Az évforduló alkalmából a Dohány utcai zsinagógában emlékező, hálaadó istentiszteletet tartottak, melyen részt vettek a magyarországi egyházak képviselői is. Hé Napvilágot látott a Ráday-gyűjtemény évkönyvének 3. kötete, amelyben Makkai László a kálvini tanok politikai hatását, Péter Katalin a magyarországi protestáns papok elleni 1670-es gályarabper hátterét vizsgálja. Barcza József és Szűcs Jenő, a sárospataki kollégium történetének kezdeteivel, Mészáros István, a debreceni kollégium partikula rendszerével fogalkozik. Érdekesek Bánffy Miklós emlékiratai, valamint Kós Károly Vincze Gyulához írt sorai. Forrásértékénél fogva különös érdeklődésre számíthat Komoly Ottó a Magyar Cionista Szövetség elnökének naplója az 1944. évi zsidóüldözés és deportálás hónapjaiból. Hé Megkezdték Székesfehérvár egyik legszebb egyházi műemléképületének, a Szent István-székesegyháznak tatarozását. Székesfehérvár templomát IV. Béla alapította, őt magát már a templomban koronázták meg, s több évszázadon át a székesegyház falai között zajlott le a királyi koronázási szertartások részét képző ítélkezés és a lovaggá ütés; 1777-től püspöki székesegyházként tartják nyilván. Az Üj Ember című hetilap Alsóőr (Unterwart) római katolikus plébánosának, dr. Galambos Ferencnek fotóival illlusztrált riportot közölt Burgenlandról. Tallózás Gion Nándor jugoszláviai magyar író könyve alapján „Sortűz egy fekete bivalyért” címmel, Szabó László rendezésében franoia—magyar koprodukciós film készül. A mű gyermekhősök szemével mutatja be egy bácskai falu életét a háborút követő időszakban. Hé A húszéves Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkara nagy sikerű jubileumi koncertet adott — írja a pozsonyi „Üj Szó” —, amelyen vendégszerepeit a budapesti Vasas Művészegyüttes vegyeskara is. Hé Szenczi Molnár Albert emlékét idéző kulturális napokat rendeztek a Kassa melletti Szencen (Senee), amelyen vendégszerepeit Dévai Nagy Kamilla énekművész is. Hé 80 esztendős korában Budapesten elhunyt Szilágyi András, a romániai magyar baloldali avantgarde kiemelkedő képviselője, a két világháború közötti Korunk munkatársa, majd hosszú időn át az Utunk szerkesztőségének tagja, az Űj pásztor és Az idő katonái című maradandó expresszionista alkotások szerzője. Hé Benczédi Sándor, a Kolozsvárott élő jeles szobrászművész alkotásaiból kiállítás nyílt a Magyar Urbanisztikai Társaság budapesti székházában. Hé Kárpátaljai magyar énektanár kandidátusi értekezését vitatták meg a Magyar Tudományos Akadémián. Az ungvári Árpa István értekezésének címe: „A beszéd és ének hangképzésének problémája az alsóosztályos tanulók zenei keszsegenek fejlesztésében”. Felhívás A Göteborgi Egyetem egyik munkacsoportja kutatást folytat az 1957 —1961 között működő göteborgi Magyar Gimnázium (Ungerska Gymnasiet) tevékenységéről, munkamódszeréről, eredményeiről. A munkacsoport, melynek neve „Kulturkontakt och Internationeil Migration" (Kultúrkapcsolatok és a Nemzetközi Migráció) a Göteborgi Egyetem Tudományközi Központjának a keretein belül dolgozik, és szeretne választ kapni arra, hogyan alakult a Magyar Gimnázium diákjainak sorsa. Mivel többekkel nem sikerült még kapcsolatot teremteni, ezúton kérjük a Magyar Gimnázium volt diákjait, jelentkezzenek a következő címen levélben vagy telefonon: Géza Nagy, Sociologiska Institutionen, Kari Johansg3tan 27. 414 59 Göteborg. Tel.: 031 12 48 50, vagy: Dóra Kós-Dienes, Institution for lingvistik, Erik Dahlbergsgatan 11B, 411 26 Göteborg. Tel.: 031/63 11 78. Hé „Egy »szerencsés« munkásszázad _ 1942—45” címmel könyv jelenik meg a volt IX/2 (Galánta, Kápolnásnyék, Mosonmagyaróvár, Győr) századról. A szerző a következő külföldön élő volt résztvevők jelentkezését várja: Bárdi (Biliig Leó) László, Faragó János, Galambos János, Gorodi (Goitein) Antal, Kahán Salamon, König Gábor, Schwarcz Béla, Silber Pál, Varsányi Endre. Aki címet vagy felvilágosítást tud adni, a következő címre írjon: Szirtes Zoltán, Budapest 1075 Tanács krt. 13/15. Érettségi találkozók A Mária Terézia Leánygimnázium 1940-ben érettségizett VIII/A (Székelyné Benedek Ilona) osztálya 45 éves érettségi találkozót tart 1985 májusában. A pontos időpont eldöntése érdekében sürgős jelentkezést kérünk a következő címre: Kraszner Lili, 1061 Bp. Népköztársaság ú. 45. 1/7. Hé A pesti Abonyi utcai Gimnázium 1935-ben érettségizett osztálya 1985. június 3—10-e között Budapesten rendezi meg 50 éves érettségi találkozóját. Néhány, feltehetően külföldön élő társunkat még keressük: Teszler Aladárt, Tordai Pált, Varga Istvánt, stb. Kérjük jelentkezésüket: Donáth István, Budapest, Árpád fejedelem útja 27. 1023 vagy Gábor (Goldstein) József, Budapest, Kolumbusz u. 48. 1145. HELYREIGAZÍTÁS A Kincses Kalendárium szerkesztői, olvasóik és az érintettek szíves elnézését kérik, mivel a kalendárium „Látogatók — vendégek” rovatában néhány képaláírás téves helyre került: Pintér Emil és Jakó Géza orvosok valamint Világhy Jenő és Zádor György egyesületi vezetők képaláírása cserélődött fel. Egyben — néhány olvasói észrevételre válaszolva — azt is közöljük, hogy a képeken szereplő személyeket bemutató szövegek a látogatóknak azt a státusát, tisztségét tüntetik fel, amit ittjártukkor viseltek. 5
