Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-12-22 / 25-26. szám

AZ ESZTERGOMI GÓTIKA KÖNYVE CSÁKVÁRI SÉTA Az Akadémiai Kiadó jelentette meg Marosi Ernő könyvét. „A gótika kezdetei Magyarországon. — Eszter­gom a 12—13. század művészetében” címmel (német nyelven). Marosi Ernő az egyik legtekinté­lyesebb művészetteoretikusunk, ered­ményei élenjáróaik a magyar közép­kor kutatásában. Most napvilágot lá­tott kötetében a kora gótikus és késő román magyar művészet egyik ki­emelkedő leletegyüttesét, az eszter­gomi építészet fragmentumait, szo­bortöredékeit és a korszak udvari kultúráját vizsgálja. Az esztergomi Szent Adalbert szé­kesegyház (melyet föltehetően 1001 —1002 táján alapítottak), valamint III. Béla királyi palotája és a palota­­kápolna abban az időszakban épült, amikor a világi államirányítás és a gazdálkodás alapjaiban formálódott át. mikor a magyar államalakulat már a fejlett nyugati kultúrával egy szinten állt, s képes volt a Keletről és Nyugatról egyaránt folyamatosan érkező hatásokat sajátosan szerves formába ötvözni. Az esztergomi Por­ta Speciosa (a „Szép Kapu”) töredé­kei. a színes márványberakású trón­maradvány, a kapubélletek és dom­borművek. az oszlopfők és ornamen­tikák összehasonlítása a korszakban keletkezett külországbeli meg hazai építészeti anyaggal, megerősíti azt a történeti hipotézist, hogy III. Béla király dédelgetett terve volt Bizánc és Magyarország egyesítése. Ugyan­akkor a királyi műhely kőfaragó munkáiban nyugati lanultságú mes­terek keze nyoma fedezhető föl. A ko­ra gótikus stílusegység, illetve stílus­rétegződés bizonyító anyagát Marosi bő képanyaggal illusztrálja, és tiszte­letre méltó, ahogyan a töredékek, az alakos kompozíciók, az ornamensek és építészeti terek formai elemzését és hajdani helyüknek, szerepüknek rekontsruálását tekintélyes szak­anyagra hivatkozva támasztja alá. Egyébék között fény derül okfejté­sében nemcsak a klasszikus magyar gótika 12—13. századi korszakának eleven művészeti életére, az udvari kultúrának és a királyi műhelynek országos, sőt tágabb körű hatására, de például arra is, hogy korábbi el­méletek hosszú ideig a pannonjai ró­mai kor hagyatékának hittek állat­alakos oszlopfőket, mígnem a tüze­tesebb vizsgálat megállapíthatta, hogy inkább az antik kőfaragó-mű­vészet fortélyait ismerő későbbi mes­terek munkáit becsülhetjük bennük. A szerző a kora gótikus építőművé­szet kronológiai és módszertani prob­lémáit, stílustörténeti és terminoló­giai kérdéseit meggyőző grafikai és utalásanyaggal válaszolja meg, pél­dás lelőhelyjegyzékkel és szakiro­dalmi mutatóval látja el. Törekvése, hogy a magyarországi korai gótika örökségét, az építészeti hagyomány kulturális jelentőségét és ebben Esz­tergom szerepét művelődéstörténe­tünk szerves részévé tegye, szaktu­dóshoz méltó, szép vállalkozás. Mun­kája méltán számíthat, nemcsak a hazai szakemberek figyelmére, de tá­gabb körű külföldi megbecsülésre is. A. GERGELY ANDRÁS-a Lapidarium a múzeum udvarán A paraszti háztartás évszázados tárgyai a múzeumban A vadban gazdag Vértes hegysé­get már az előember felfedezte la­kóhelyül. Csákvár és környéke bar­langjaiból a bronzkori kultúrák gazdag leletei kerültek elő, a ró­maiak idején Floriana néven virág­zó kisváros támaszkodott a Vértes vonulatának, és a szájhagyomány szerint a bánhidai csata után a hon­foglaló Előd vezérnek annyira meg­tetszett a vidék, hogy itt telepedett le. Utódai — a királyoknál is ha­talmasabb Csák nemzetség tagjai — uralták a Vértest, a Zámolyi me­dencét és a Velencei-tó környékét :s. Máté, a híresebb Csák a Felvi­déket hajtotta uralma alá, de Pé­ter, a másik testvér — Csákvár ura — is a királyi hatalomra tört. A két fivér az Árpádok utáni interreg­­numban a fél országot feldúlta, míg az Anjouk erős uralma véget nem vetett zabolátlan kiskirályságuknak. Floriana — virágos kert, így nevez­ték joggal a rómaiak a későbbi Csákvár t. melynek gazdag növény­zete máig megmaradt. Speciális mikroklímája bizonyos, a Balkánon tenyésző virágoknak, cserjéknek hazánkban egyedül itt biztosít fel­tételeket a növekedéshez. Sokan — főleg az itteni lokálpatrióták — Csákvárt a legszebb fekvésű dunán­túli településnek tartják. Szeretett is itt időzni avar, római, török, ta­tár mint ahogy erről a nemrég fel­tárt temető több mint kétezer sírja tanúskodik. Csákvári körsétánk első állomása a múzeum. A háromezer év gazdag anyaga hosszasabb tanulmányozást is megérdemel. A múzeumhoz tar­tozó tűztoronyból festői panoráma tárul elénk, a tájat uraló barokk templom fölé — Fellner építész mű­vét Ybl Miklós alakította mai for­májára — toronydaru emelkedik a jelen szimbólumaként. Az évszáza­dos régi parasztházak, a modern, ám stílusukban a múltat idéző családi házak, az ősi mesterséget, a csákvári fazekasságot folytató fiatal iparművész, a patinás pincék és a bármelyik városnak díszére váló sportpálya csak látszólag el­lentétesek egymással, valójában erős ötvözetek, amelyek az új Csák­vár értékét adják az itt lakónak, az ide látogatónak. Kép és szöveg: FÉNYES TAMÁS A műemlék Esterházy kastély ma gyógyintézet 52

Next

/
Thumbnails
Contents