Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-12-22 / 25-26. szám
AZ ESZTERGOMI GÓTIKA KÖNYVE CSÁKVÁRI SÉTA Az Akadémiai Kiadó jelentette meg Marosi Ernő könyvét. „A gótika kezdetei Magyarországon. — Esztergom a 12—13. század művészetében” címmel (német nyelven). Marosi Ernő az egyik legtekintélyesebb művészetteoretikusunk, eredményei élenjáróaik a magyar középkor kutatásában. Most napvilágot látott kötetében a kora gótikus és késő román magyar művészet egyik kiemelkedő leletegyüttesét, az esztergomi építészet fragmentumait, szobortöredékeit és a korszak udvari kultúráját vizsgálja. Az esztergomi Szent Adalbert székesegyház (melyet föltehetően 1001 —1002 táján alapítottak), valamint III. Béla királyi palotája és a palotakápolna abban az időszakban épült, amikor a világi államirányítás és a gazdálkodás alapjaiban formálódott át. mikor a magyar államalakulat már a fejlett nyugati kultúrával egy szinten állt, s képes volt a Keletről és Nyugatról egyaránt folyamatosan érkező hatásokat sajátosan szerves formába ötvözni. Az esztergomi Porta Speciosa (a „Szép Kapu”) töredékei. a színes márványberakású trónmaradvány, a kapubélletek és domborművek. az oszlopfők és ornamentikák összehasonlítása a korszakban keletkezett külországbeli meg hazai építészeti anyaggal, megerősíti azt a történeti hipotézist, hogy III. Béla király dédelgetett terve volt Bizánc és Magyarország egyesítése. Ugyanakkor a királyi műhely kőfaragó munkáiban nyugati lanultságú mesterek keze nyoma fedezhető föl. A kora gótikus stílusegység, illetve stílusrétegződés bizonyító anyagát Marosi bő képanyaggal illusztrálja, és tiszteletre méltó, ahogyan a töredékek, az alakos kompozíciók, az ornamensek és építészeti terek formai elemzését és hajdani helyüknek, szerepüknek rekontsruálását tekintélyes szakanyagra hivatkozva támasztja alá. Egyébék között fény derül okfejtésében nemcsak a klasszikus magyar gótika 12—13. századi korszakának eleven művészeti életére, az udvari kultúrának és a királyi műhelynek országos, sőt tágabb körű hatására, de például arra is, hogy korábbi elméletek hosszú ideig a pannonjai római kor hagyatékának hittek állatalakos oszlopfőket, mígnem a tüzetesebb vizsgálat megállapíthatta, hogy inkább az antik kőfaragó-művészet fortélyait ismerő későbbi mesterek munkáit becsülhetjük bennük. A szerző a kora gótikus építőművészet kronológiai és módszertani problémáit, stílustörténeti és terminológiai kérdéseit meggyőző grafikai és utalásanyaggal válaszolja meg, példás lelőhelyjegyzékkel és szakirodalmi mutatóval látja el. Törekvése, hogy a magyarországi korai gótika örökségét, az építészeti hagyomány kulturális jelentőségét és ebben Esztergom szerepét művelődéstörténetünk szerves részévé tegye, szaktudóshoz méltó, szép vállalkozás. Munkája méltán számíthat, nemcsak a hazai szakemberek figyelmére, de tágabb körű külföldi megbecsülésre is. A. GERGELY ANDRÁS-a Lapidarium a múzeum udvarán A paraszti háztartás évszázados tárgyai a múzeumban A vadban gazdag Vértes hegységet már az előember felfedezte lakóhelyül. Csákvár és környéke barlangjaiból a bronzkori kultúrák gazdag leletei kerültek elő, a rómaiak idején Floriana néven virágzó kisváros támaszkodott a Vértes vonulatának, és a szájhagyomány szerint a bánhidai csata után a honfoglaló Előd vezérnek annyira megtetszett a vidék, hogy itt telepedett le. Utódai — a királyoknál is hatalmasabb Csák nemzetség tagjai — uralták a Vértest, a Zámolyi medencét és a Velencei-tó környékét :s. Máté, a híresebb Csák a Felvidéket hajtotta uralma alá, de Péter, a másik testvér — Csákvár ura — is a királyi hatalomra tört. A két fivér az Árpádok utáni interregnumban a fél országot feldúlta, míg az Anjouk erős uralma véget nem vetett zabolátlan kiskirályságuknak. Floriana — virágos kert, így nevezték joggal a rómaiak a későbbi Csákvár t. melynek gazdag növényzete máig megmaradt. Speciális mikroklímája bizonyos, a Balkánon tenyésző virágoknak, cserjéknek hazánkban egyedül itt biztosít feltételeket a növekedéshez. Sokan — főleg az itteni lokálpatrióták — Csákvárt a legszebb fekvésű dunántúli településnek tartják. Szeretett is itt időzni avar, római, török, tatár mint ahogy erről a nemrég feltárt temető több mint kétezer sírja tanúskodik. Csákvári körsétánk első állomása a múzeum. A háromezer év gazdag anyaga hosszasabb tanulmányozást is megérdemel. A múzeumhoz tartozó tűztoronyból festői panoráma tárul elénk, a tájat uraló barokk templom fölé — Fellner építész művét Ybl Miklós alakította mai formájára — toronydaru emelkedik a jelen szimbólumaként. Az évszázados régi parasztházak, a modern, ám stílusukban a múltat idéző családi házak, az ősi mesterséget, a csákvári fazekasságot folytató fiatal iparművész, a patinás pincék és a bármelyik városnak díszére váló sportpálya csak látszólag ellentétesek egymással, valójában erős ötvözetek, amelyek az új Csákvár értékét adják az itt lakónak, az ide látogatónak. Kép és szöveg: FÉNYES TAMÁS A műemlék Esterházy kastély ma gyógyintézet 52
