Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-12-22 / 25-26. szám
A hatvanas évek végétől egyre nagyobb igényt mutatott a televízió az animációs alkotások (azaz rajzfilmek) iránt s külföldön is egyre népszerűbbek, keresettebbek lettek a magyar rajzfilmek. A Pannónia Filmstúdió budapesti műtermei viszont nem győzték teljesíteni a megrendeléseket. Megoldást keresve született az ötlet, hogy vidéken is próbálkozni kellene a rajzfilmgyártás meghonosításával. Bács-Kiskun megyében kedvező fogadtatásra talált ez az ötlet; alig egy évtizede Kecskemét egy öreg épületében elkezdhette a munkát néhány fiatal grafikus. Hagyománya nem volt a rajzfilmkészítésnek ebben a városban. Az úttörők munka közben tanulták meg e műfaj titkait. Egyedüli tőkéjük kézügyességük, alkotó kedvük, eltökéltségük volt. Mikulás Ferenc, aki kezdettől vezetője a kecskeméti műteremnek, legutóbbi beszélgetésünkkor így fogalmazott, amikor sikereiről faggattam : „A mi első igazán nagy sikerünk az volt, hogy egyáltalán létezhetünk .. Néhány év múltán sok minden megváltozott. Fokozatosan önálló alkotóműhellyé nőtte ki magát e vidéki műterem, s nem maradtak el a hazai és nemzetközi sikerek sem. A város egyik nyugodt, csöndes részén pedig a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában felépült egy gyönyörű épület — Kerényi József Ybl-dijas építész tervei alapján —, 1980 óta ez a kecskeméti rajzfilmesek otthona. Magyar néphagyományok A műterem első átütő sikerét a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat hozta. Eredeti, színes nyelvi fordulatokat, a különböző tájegységek népviseletét, építő- és díszítőművészetét felhasználva kerültek filmszalagra az összegyűjtött népmesék, s váltak milliók számára megismerhetővé. Külföldön is kelendőnek, sikeresnek bizonyult ez a vállalkozás, aminek egyedi varázsát az adja, hogy minden tekintetben magyar. Első 26 epizódját Európa valamennyi országában sugározta a televízió. Még ez év végéig elkészül — több rendező együttes munkájaként, ahogy eddig is — a Magyar népmesék 13 részes új sorozata. „Meghalt Mátyás király, oda az igazság”. Ujváry László rendező három esztendeje dolgozik egy újabb sikeren, a Mátyás mondakör feldolgozásán. A sorozat első 13 epizódjából egy egész estét betöltő mozifilm készül Kecskeméten. Szorgos méhek és hangyák, játékos molnárkák, színes vízicsigák, karcsú szitakötők, békakórus, békaóvoda, lárvák, levéltetvek ... — a Vízipók-csodapók című rajzfilmsorozat hőseinek többsége olyan rovar, puhateslü, vagy kétéltű, amely egyébként viszolygást, sőt undort kelt az emberek jórészében. A Szabó Szabolcs, Haui József és Szombathy Szabó Csaba rendezte sorozat leszámolt ezekkel az előítéletekkel, és ötletes, érdekes epizódokban mutatta be az apró állatkák világát. Ma kétségtelenül Vízipók a legnépszerűbb kecskeméti rajzfilmfigura. Történeteiből készült e vidéki műterem első egész estét betöltő mozifilmje. Külföldi forgalmazási jogát nemrég vásárolta meg a kanadai Séf el Pictures International LTD. Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? — ezzel a címmel rendezett egy hétperces filmet Tóth Pál öt esztendeje, amit azóta 18 ország vásárolt meg, s határainkon belül is olyan sikere volt, hogy az alkotó most sorozatfilmet készít az ötletből. Fesztiváldíjak, kísérletek Ahogy a műterem sorozatainak többsége a hagyományőrzés, úgy egyedi filmjeik a kísérletezés, az animációs formanyelv lehetőségeinek kutatása jegyében születnek. S hogy nem eredménytelenül, azt jelzi egyebek mellett Horváth Mária Az éjszaka csodái című alkotása, mely két éve második díjat nyert kategóriájában az ottawai nemzetközi animációs seregszemlén, vagy Molnár Péter filmverse, a Majd a tisztáson, amit tavaly első díjjal jutalmazott a zsűri az espinhói világfesztiválon. Szembetűnő az egyedi alkotásokat készítő kecskeméti rajzfilmesek fogékonysága a társadalmi, gazdasági problémák iránt. Szoboszlay Péter — aki filmjeivel több díjat nyert már határa-48
