Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-01-21 / 1-2. szám
SZOMORÚ ESEMÉNYEKRE EMLÉKEZVE Beszélgetés Héber Imrével, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete elnökével Az egyházak életéből A magyarországi protestáns, ortodox, unitárius és izraelita vallásfelekezetek képviselői a múlt év decemberében az Evangélikus Egyház tanácstermében tartott közös ülésükön Egyházközi Békebizottságot hoztak létre. * Dr. Stefan László kismartoni (Ausztria) megyéspüspök decemberben megáldotta az alsóőri új plébániaépületet. * Két új katolikus templom készült el a közelmúltban: Zichyújfaluban és Budapesten, a Vörösvári úton. Üj templomot avatott a református egyház is, egy kis nyírségi településen: Tiborszálláson. * Sík Sándor-emléktáblát avattak Mátraszentimrén a „Mátra költőjének” is nevezett piarista szerzetes halálának 20. évfordulója alkalmából. * Az Új Ember című katolikus hetilap 1984. január 1-i számában olvastuk: A Magyar Püspöki Kar december 13—14-i konferenciáján foglalkozott a P. Ruiz piarista generálishoz írt levél tartalmával, amelynek másolatát Casaroli bíboros államtitkár megküldte a Magyar Püspöki Kar elnökének. Ebben az írásban az államtitkár elmarasztalja a piarista generálist, mert az 1983. április 30-án kelt, Bulányi atyát és társait egyházat sértő visszaélései miatt elítélő Szentszék levelét félremagyarázza és ezzel mindenütt zavart idéz elő. Ruiz atya ugyanis azt állítja, hogy az államtitkárnak a Szentatya kimondott utasítására megírt figyelmeztetése nem veendő szó szerint, mert ez „csupán vagy Lékai bíboros, vagy a kormány megnyugtatása végett jött létre. Valójában azonban a Szentszék nem kívánja sem Bulányit, sem az általa vezetett bázisközösségeket elítélni.” — A vatikáni államtitkár azonban ismét a Szentatyával való megbeszélésre hivatkozva, folyó év november 14-i kelettel határozott hangú levélben közli a Rendfőnök atyával, hogy a Bulányi ügyben írt elítélő levelét szó szerint kell értelmezni. Különben a Szentszék hivatali hitelességének és méltóságának elferdítése azt állítani, hogy e legfőbb egyházi hivatalos fórum, amikor valamiről hivatalosan döntést hoz, azt ugyanakkor másképp értelmezi. Casaroli bíboros e levélben a Szentatya határozott kívánsága alapján felszólítja Ruiz generális atyát, hogy vonja vissza korábbi hamis értelmezését és minél előbb új levélben arról Bulányi atyát is értesítse. A megtalált Raffaello-kép Riportunk a 16-18. oldalon MTI REPRODUKCIÓ — Elnök úr, szomorú és tragikus eseményekre emlékezünk az idén, a magyarországi deportálások megkezdésének negyvenedik évfordulóján. Kétségtelen, hogy a zsidóság szenvedte a fasizmus évei alatt Magyarországon a legnagyobb véráldozatot. — A második világháború fasiszta borzalmainak hatszázezer magyar zsidó esett áldozatul. Egy részük a megsemmisítő táborokban halt mártírhalált, mások az embertelen körülmények, s kegyetlen bánásmód folytán munkaszolgálatban pusztultak el. Sokan haltak meg a Magyarországon hatalomra jutott nyilasok fegyverei által is. Budapesten azonban — Közép-Európában egyedül — viszonylag épen maradt a gettó, s bár az éhezés, a zsúfoltság, az izgalmak, a nyomorúság következtében sokan vesztették életüket, a felszabadító csapatok még időben érkeztek. A gettó borzalmait túlélők, a deportálásból és a munkaszolgálatból hazatérők, azok, akik itt akartak élni, mert ezt a földet tekintették — a rettenet évei után továbbra is — hazájuknak, igyekeztek beleilleszkedni a demokrácia alkotta új rendbe, s minden erejükkel arra törekedtek, hogy részt vállaljanak az új társadalom kialakításában. Az ország újjáépítésében, a megváltozott élet létrehozásában felekezetűnk tagjai mindenkor hasznosítani igyekeztek tudásukat, tehetségüket. — Mi a funkciója a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének? — A Magyar Izraeliták Országos Képviselte az országos felekezeti főhatóság. A Magyar Izraeliták Országos Képviseletét az 1950. február 20-án megtartott „Országos Ülés” hozta létre, amikor is az ortodox és kongresszusi árnyalatú izraeliták egy felekezeti csúcsszervben egyesültek. A Magyar Izraeliták Országos Képviselete — az egyes hitközségek, így a Budapesti Izraelita Hitközség apparátusától függetlenül is — országos jelleggel különféle intézményeket, s szerveket tart fenn. Ezek közé tartozik például: az Országos Rabbiképző Intézet, Közép- és Kelet-Európa egyetlen zsidó teológiai főiskolája, amelyet dr. Scheiber Sándor professzor, a világhírű nyelvész és orientalista irányít. A Rabbiszemináriumban nemcsak hazánk, hanem a Szovjetunió, Csehszlovákia és más szocialista országok részére is képeznek rabbikat. — S a MIOK egyéb tevékenységi területei? — Természetesen működtetjük azokat az intézményeket is, amelyek a zsidó vallási élet gyakorlásában nélkülözhetetlenek. Csehszlovákiát, a Német Demokratikus Köztársaságot és Lengyelországot ellátjuk pászkával. Hasonlóképpen két-három hetenként a mi metszőink utaznak ezekbe az országokba, s végzik el ott vallási előírásainknak megfelelően a nagy- és kisállatok vágását. A Magyar Izraeliták Országos Képviselete tartja fenn az Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjteményt (Zsidó Múzeum), amelynek kiállítási tárgyai Európa-szerte is ritkaság számba mennek. A Magyar Izraeliták Könyvtára és Levéltára Budapesten, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete szervezetén belüi működik. Ez a könyvtár kezeli a Budapesti izraelita Hitközség könyvállományát is. A gyűjtemény több százezer darabból, köztük egyedi ritkaságokból áll. Természetesen működtetünk egészségügyi és szociális intézményeket is. így például: Budapesten fenntartjuk a Szeretetkórházat és betegotthont. Meg kell jegyeznem, hogy országos jelleggel működik Budapesten a Budapesti Izraelita Hitközség kezelésében az Anna Frank Gimnázium és a Fiú- és Leányárvaház is. — A háború után, nyilván nagy jelentősége volt az árvaházak létezésének. — Azt mondhatom, hogy most, hála Istennek, kisebb a szerepük. Ez így van jól. Ma már azonos épületben működik velük a gimnázium bentlakásos kollégiuma. Mindaddig, amíg csak egy gyermeknek is szüksége lesz rá, fenntartjuk ezeket az intézményeket. — A Magyar Népköztársaság alkotmánya kifejezi a származásra és világnézetre való tekintet nélküli jogegyenlőséget. Érzi-e ön azonban a köznapi gondolkozásban az antiszemitizmus továbbélésének bármilyen megnyilvánulását? — Nemcsak jogegyenlőségről van szó. A magyar törvények az Alkotmányból adódóan köztörvényes bűncselekménynek minősítik és szigorú büntetéssel sújtják azt, aki faji és vallási gyűlölködésre uszít. Ezért azt válaszolhatom: intézményes antiszemitizmus nincs Magyarországon, de nyilván vannak még antiszemiták. Mi azt tapasztaljuk, hogy effajta megnyilvánulásokkal szemben az állami szervek mindenkor a legszigorúbban jártak és járnak el. Ez megnyugtat mindnyájunkat és teljes biztonságban érezzük magunkat. Éppen ezért a hazánkban élő kongresszusi és ortodox hitfelekezeti tagok ősi tradícióiknak megfelelően gyakorolhatják vallásukat és e megnyilvánulások társadalmi helyzetünkben, a más emberekkel való együttélésben — legyenek azok hívők, vagy nemhivők — semmiféle konfliktust nem okoznak. Mindenki nyugodtan járhat templomba, s veheti igénybe a felekezet által nyújtott szolgáltatásokat. így vallásoktatásban részesítheti gyermekeit óvodás kortól egészen a középiskola elvégzéséig, zsidó templomban köthet házasságot, s öreg napjaiban a felekezet egészségügyi és szociális intézményei gondoskodnak ellátásáról, hozzátartozóit zsidó temetőben temettetheti el. — Milyenek a magyar zsidóság nemzetközi kapcsolatai? — A Zsidó Világkongresszusnak állandó, Kormányzó testületének pedig választott tagjai vagyunk. Részt veszünk az Európai Zsidó Hitközségek Szövetsége Tanácsának munkájában. A Tanács irántunk érzett megbecsülését bizonyítja, hogy szociális bizottsága 1981-ben Budapesten tartotta igen sikeres ülését. Ezen kívül kapcsolatot tartunk fenn számos zsidó szervezettel is. — Milyen a viszonya a MIOK-nak a szerte a világban élő Magyarországról elszármazott zsidósággal? — Ezek igen jók, intenzívek. Állandó összeköttetésben vagyunk a Magyar Zsidók Világszövetsége Amerikai Tagozatával és számos európai, valamint tengerentúli ország zsidó szervével, hitközségével, s azok kiemelkedő képviselőivel. Ezekből az országokból az elmúlt évek során igen sokan látogattak el országunkba, egyrészt hazánk, másrészt a magyar zsidóság életének megismerése céljából. Nyugodtan állíthatom, hogy a nálunk jártak mindenkor a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak az itt látottak, s tapasztaltak felől. Most folytatunk tárgyalást a Tel-Aviv-i Nahum Goldmann Világ Zsidósága Múzeuma „Beth Hatefutsoth” igazgatójával, Jesaja Weinberg úrral arról, hogy a magyar zsidóság deportálásának 40. évfordulójára emlékezve az ott rendezendő kiállítás anyagához mi is számos történelmi dokumentummal járuljunk hozzá. — Hogyan kíván megemlékezni a magyar zsidóság a népirtás négy évtizede elpusztult áldozatairól? — Köztudott, hogy 1984. május közepén lesz 40. évfordulója a magyar zsidóság deportálása megkezdésének. Gyászemlékezések sorozatával fogunk tisztelegni mártírjaink emléke előtt mind Budapesten, mind vidéken. Zarándokutat tervez a MIOK Auschwitzba a legnagyobb haláltáborba is, hogy a pusztulás helyén is leróhassuk kegyeletünket a meggyilkolt mártírjaink emlékművénél. A megemlékezésekre meg kívánjuk hívni a magyar társadalom képviselőit és szívesen látunjc mindekit a világ minden tájáról, aki ez időben hozzánk kíván látogatni és velünk együtt kívánja a tragikus múltat visszaidézni. Reméljük, hogy ami történt, az soha többet nem ismétlődhet meg, — és az utánunk következő nemzedékek is mélyen át fogják érezni a „Soha többé fasizmust!” jelszavának súlyát és jelentőségét. g_ p j. Nagy Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából Apostagcn, ar író szülőfalujában felavatták Varga Imre Kossuthdijas szobrászművész alkotását FOTO: KARÄTH IMRE — MTI 9
