Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-12-22 / 25-26. szám
században keletkezett Szent György-kápolna romjaival, a kora gótikus Gizella-kápolnával, s a „világ végén”, a meredek várfal peremén álló Szent István és Gizella szoboralakjai mellől kitáruló panorámával. A háttérben sötétlik a Bakony, lenn a Benedek-hegy sziklái látszanak, még mélyebben a Séd kanyarog, balkézre pedig ott a nagy park meg az állatkert. A veszprémi Vár Magyarország egyik legszebb történelmi műemlékegyüttese, s nemcsak a veszprémieket, hanem az egész országot foglalkoztatja, hogy mi lesz a Vár sorsa. Mert a Vár súlyos beteg. ... 1566 nyarán Gyulaffv László tihanyi és vázsonyi kapitány, felszabadító sereg élen megjelent a városban. Hosszú ostromra készült fel, de amikor a törökök leadták a magyarokra az első lövést — a légnyomástól leomlott a fal. A „hitetlenek” ágyústól gurultak le a várfalról... Négyszáztizenhat évvel később, egy újságriportban olvashattuk: „A szobámban ültem, amikor meghallottam a robajt. Azt hittem, földrengés van. Kirohantam az udvarra, akkor láttam, hogy a szomszéd ház »találatot« kapott: két nagy, ajtónyi szikla zuhant rá.” Ez az omlás két esztendeje, 1982-ben történt, s szerencsére sérülést nem okozott. A veszprémi várfal megerősítésére tehát 1566 óta nem volt „keret”, azaz pénz. De mi történt az elmúlt két évben? Elvégezték az átfogó műszaki vizsgálatot, és a próbafúrások után a szakemberek kimondták, hogy az öt kilométer hosszú támfal kétharmada életveszélyes, a csapadékvíz elvezetés megoldatlan, a barokk-kori csatornák jó része töredezett, az elszivárgó szennyvíz mossa a várhegy amúgy is laza, dolomitos szerkezetét. A veszprémi Vár nemzeti, sőt, nemzetközi érték. Megőrzése nem lehet egyetlen város feladata. Ezt szerencsére az országos szervek is felismerték, és a város megkapta a munkák megindításához szükséges támogatást. Ebben az évben elkészültek a rekonstrukció tervei, s 1984 végén megkezdődik a felújítás, a közmű alagút építése: itt futnak majd a távfűtés-, a víz-, a villany-, a szennyvízvezetékek, a posta kábelei. A várdombot és a várfalakat betoninjektálással, újrafalazással és a humuszt megkötő növényzet telepítésével állítják helyre. Tíz-tizenkét évig is eltart ez a munka, amely aprólékos, veszélyes és különleges szakértelmet — valamint félmilliárd forintot igényel. Szép summa ez, pedig ebben nincs benne a várbeli házak további restaurálása, belső korszerűsítése, csinosítása. Már folyik azonban több épület és a Tűztorony újjáépítése. Régente de sokszor megmásztam a Tűztorony magas lépcsőit! Körerkélyéről tűzoltó vigyázta a város épségét, én meg bámultam a lenti nyüzsgést, a hangya-embereket, a szép, barokk Pósa-házat, a kanyargó utcákat, a Balaton felé futó utat. Ha ma felmennék a Tűztoronyba, a helyi „felhőkarcoló” zárná el a kilátást, erre a húszemeletes monstrumra nézhetnék fel... Több mint tíz éve még arról győzködték a közönséget, hogy a sziklás talaj miatt a toronyház alapozási költségei rendkívül alacsonyak. „Nem az építészeti öncélúság szimbóluma ez, — hangoztatták — hanem a jövőre is gondoló városrendezési elveket tükröz.” A magas lakóház azonban ádáz vitákat váltott ki, s a lakosság ma is idegenkedve bámulja az épületet, amelytől most már nem szabadulhat a városkép, s amely mellett eltörpül a város fölé nyúló kecses Tűztorony. Az azóta eltelt évek azonban azt igazolják, hogy a helyi városatyák megszívlelték a kritikát. A városközpont folytatódó felújítása során már tartózkodnak a „nagyzolástól”, a sétálóutca szebbnél szebb épületei, új üzletsorai, a művészi gonddal kialakított átjárók, udvarok mind-mind azt tanúsítják, hogy léptékét, értékeit megőrizve újul, fiatalodik az ezeréves város. 1985 nyarán — a turisták tízezrei mellett — az Anyanyelvi Konferencia vendégei is tanúi lehetnek e folyamatnak. LÉN ART GYÖRGY FOTO: REZES MOLNÁR ESZTER, GABOR VIKTOR ÉS A SZERZŐ
