Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-12-22 / 25-26. szám

* r *

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Kerestetés

JOGI TANÁCSOK

Többen érdeklődtek külföldön élő honfitársaink közül afelől, hogy milyen módon lehet Magyarországon a társadalom javát szolgáló alapítványt létesíteni. A magyar jog a köznyelvben elterjedt alapítványt „közérdekű célra juttatott adomány” néven ismeri. A talán bonyolultnak ható jogi megfogalmazás jól adja vissza a lényeget. Olyan ingyenes juttatásról van szó, amely a köz, tehát az egész társadalom érdekeinek jobb megvalósulását segíti elő.

A magyar jog szabályai szerint az alapítvány — maradjunk e közhasználatú szónál — szerződéssel jön létre. A szerződést az alapítványt létesítő (adományozó) és az a szervezet köti meg. amelyet az adományozó az alapítvány kezelésére kijelöl. Ez utóbbi lehet bármely egyetem, iskola, kórház, gyermekotthon stb., amely az alapítvány célját megvalósítani képes.

A szerződésben meg kell határozni:

— az adományt

— azt a célt, melynek megvalósítására az adomány felhasználható

— a felhasználás módját

— a felhasználás feltételeit.

Az adomány lehet pénzösszeg vagy valamely, a megjelölt célra felhasználható vagyontárgy. Pl.: ingatlan.

Az a cél, melynek megvalósítását az adomány szolgálja, nagyon sokféle lehet. A teljesség igénye nélkül néhányat felsorolunk: ösztöndíj, hátrányos környezetben élő gyermekek nevelése, egy-egy iskola oktatási eszközeinek bővítése, a megjelölt cél érdekében átlagon felüli munkát nyújtó egyén jutalmazása. A lehetőségek száma végtelen.

A felhasználás módja is többféle lehet. Ha az adomány egy meghatározott pénzösszeg, az adományozó rendelkezhet úgy, hogy az általa megjelelölt célra csak az adományozott pénzösszeg kamatai használhatók fel, de úgy is, hogy a kamatok mellett az adományozott összeg bizonyos része is felhasználható. Vagyontárgy adományozásakor az előbbiekben értelemszerűen kell megállapodni. Így pl.: a vagyontárgyat a kezelő szerv értékesíteni köteles, és annak ellenértéke használható fel az előbb írtak szerint. Avagy — ha az ingatlanadományozás példájánál maradunk — az, akinek az elhelyezésére szolgálhat.

A közérdekű célra juttatott adomány elfogadásához az adomány felhasználására kijelölt szervnek be kell szereznie felügyeleti szervének és a Pénzügyminisztériumnak a hozzájárulását.

Ha az adomány pénzösszeg, azt az Országos Takarékpénztárnál vezetett számlán kell elhelyezni. Az adomány összege után évi 7% kamat jár és a számlát vezető pénzintézet a számlát ingyenesen kezeli.

Irányadó jogszabályok:

30 '1978 (XI. 22.) PM. sz. rendelet a közérdekű célra juttatott adományokról.

60 1980. (XII. 28.) sz. rendelettel módosítva.

A Magyar Nemzet „Ungárók Paraguayban” címmel Kulcsár József írását közli. A szerző honfitársunk, 1974 óta él Brazíliában. Riportjában — a múltból is merítve, a jelenről is szólva — Dél-Amerika magyar mikrovilágába kalauzolja a hazai olvasót. Paraguayban az indián törzsek közé, ahol az egyiket a többiek ungárónak, azaz magyarnak nevezik. Miért? Nem tudni, Csak annyi bizonyos, hogy ezek az ungárók más nyelvet beszélnék, mint a szomszédságukban élő indiánok, olyannyira mást. hogy azok meg sem értik őket. Az etnikai kuriózumra természetesen akad magyarázat — feltételes módban, sok-sok kérdőjellel. Kulcsár József írásában a homályos háttérből annak az Orosz Lászlónak a portréja rajzolódik ki, aki Rákóczi Ferenc egyik tábornokának volt az unokaöccse, Csiszérről származott el a tengerentúlra, Buenos Airesben nyomdát alapított, munkásságával a tudományt szolgálta és a jezsuita rend papjaként a mai Paraguay területén hosszú időn át élt együtt barátságban azzal az indián törzzsel, amelyre tőle ragadt rá az ungáró név. Kulcsár József riportja a Sáo Paulo-i Rudolf Steiner Intézet kórházának kertjébe, pontosabban a kert „magyar sarkába” is elvezeti az olvasót. Itt — írja — pipacs, szarkaláb, búzavirág, viola, vad rezeda meg istenfa köszönti az oda tévedő magyart. Honfitársunk végül a Magyarországra emlékeztető amerikai településekről, utcákról ír. Brazília Rio Grande do Sul nevű részében egyegy település neve ma is Kis Magyarország, illetve brazíliai Magyarország. Buenos Airesben pedig Bethlen utcában sétálhat az odalátogató rokon, barát.

A budapesti Gondolat Kiadó nemrégiben jelentette meg Polányi Károly „Kereskedelem, piacok és pénz az ókori Görögországban” című posztumusz kötetét. A szerzőről és utolsó, befejezetlen munkáiáról a Magyar Hírlap Lakatos Mária írását közli. Ebben a recenzens előbb a neves gazdaságtörténész életútját, pályafutását vázolja fel, a Galilei Kör elnöki tisztétől a New York-i Columbia Egyetem professzori katedrájáig, majd a könyvet ismerteti, megemlítve. hogy az 1919-ben emigrált Polányi Károlynak korábban két kötete jelent meg itthon. Rövid részlet az írásból: Polánvi Károly, mivel nem volt avatott ókortörténész, a kívülálló elfogulatlanságával értékeli a kor uralkodóit, neves személyiségeit, eseményeit és a különféle társadalmi formációkat. Nemcsak a gazdaság alaptörvényeit, hanem az erkölcsöt. az érdeket is figyelembe véve. gondolatmenetének logikájával új összefüggésekre hívja fel a kutatók figyelmét.

*

A Nagyvilág című irodalmi folyóirat arról ad hírt. hogy Izraelben magyar versantológia látott napvilágot héber fordításban. A gyűjtemény tizenöt kortársköltő huszonöt versét tartalmazza. A kötetet Itámár Jáoz- Keszt, a magyar származású költő jelentette meg.

TAKÁCS Lajos (szül.: 1874. Magyarhomorog) fiát és két lányát keresi unokája Zima Győzőné (szül.: Kéringer Jolán) Körösszegapátiból. Keresett 1914-ben hagyta el Magyarországot. 1946-ban írt utoljára Loyd 2779 Akron, Ohio, USA címről. Kereső a gyermekei jelentkezését várja.

JUSSIN ONDIN-t (Opernieza Gyula, szül.: Nagykanizsa, 1943. április) keresi unokatestvére. Ózdi Sándor Nagykanizsáról. Keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe: Rimfrostgatan 19,802 30 Gavel, Svédország. 1981-ben írt karácsonyi üdvözletei Rio de Janeiróból.

TAKÁCS Zoltánt (szül.: Sokorópátka, 1931. szeptember 15., anyja neve: Mihályi Etelka) keresi testvére Wehrer Jánosné Győrből. Keresett foglalkozása nyomdász, 1956- ban hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe: San Francisco 409-22nd Ave, Calif. 94121. Utoljára 1982 decemberében jelentkezett, egy telefonbeszélgetése volt testvérével.

NAGY Bélát (szül.: Budapest, 1936. március 31., anyja neve: Fazekas Gizella) keresi nővére, Füzesi Ferencné Nagy Gizella Budapestről. Keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot. Hollywoodban volt gimnáziumi tanár. Közben édesanyja meghalt 1984-ben, hagyaték intézése nélküle lehetetlen. Utolsó ismert címe: 90028 Hollywood, California, 6857 Franklin Ave USA, ahonnan 1980. júniusában jelentkezett utoljára.

MAJOROS Barnát (Szül.: Debrecen, 1912. Január 24., anyja neve: Szunyoghy Szunyogh Mária) keresi unokaöccse. Majoros Péter Baktalórántházáról. Keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe: Billins 1025. N. 27 st, Montana, USA. 1964 áprilisában jelentkezett utoljára levélben, azóta semmi hír róla.

TÓTH Jánost (szül.: 1948. március 12., anyja neve: Simon Malvin) keresi húga, Máhr Árpádné Budapestről. Keresett foglalkozása pincér, 1974 nyarán hagyta el Magyarországot. Négy éve írt utoljára a Johannesburg, South-Africa 45 Cumberlad Coust 9 Pretoria Sír. Hillborrow címről, ahonnan valószínűleg Ausztráliába utazott.

Ifj. BENE Pétert (szül.: Gélénes, anyja neve: Simon Julianna), keresi nagynénje, özv. Kiss Gyuláné sz. Simon Etelka Gelénesről. Keresett 1930. augusztusában vándorolt ki Kanadába.

TÓTH Istvánt (szül.: Budapest,

1954. március 11., anyja neve: Dakó Erzsébet) keresi Budapestről édesanyja özv. Tóth Istvánná. Keresett 1974-ben hagyta el Magyarországot, foglalkozása postás volt. Utolsó ismert címe P. O. Box 407, Miion TN 38358 USA, ahonnan 1978-ban jelentkezett utoljára. Édesanyja nagyon kéri sürgős jelentkezését, mert hagyatéki ügyüket nem tudják rendezni.

ERDŐS Alajos Gáspárt (szül.: Ditró, Csík megye, 1939. március

28., anyja neve: Erdős Gizella) keresi édesapja Telkiből. Keresett

1955. nyarán hagyta el Magyarországot. Először Innsbruckban volt, majd Londonban, ahonnan 1969-ben írt utoljára.

SZABÓ Sándort (szül.: Mátészalka, 1930. május 1., anyja neve: Keiser Erzsébet) keresi házasságon kívül született lánya, Horváth Györgyné Budapestről. Keresett foglalkozása műszaki tisztviselő. 1957. február 20-án Budapestről külföldre távozott.

BALAJTI Pannit keresik volt barátnői, Kemény Magdi és Takács Irén. Tudtukkal 1956-ban ment ki Ausztráliába, ezen időpontig az IBUSZ November 7. téri irodájában dolgozott.

MEDVECZKY Bélát (1949. november 15-én született Budapesten, anyja neve: Kiing Anna) keresi nővére, Helmeczi Béláné Gödről. Keresett foglalkozása szerszámkészítő, 1969-ben hagyta el Magyarországot. 197.3-ban írt utoljára a 23856 Via Jacara, Collingwood, 3066. Vic. Ausztrália címről. A Magyar Hírekben már többször kerestettük, egyik hirdetésre 1976-ban jelentkezett telefonon, ígérte, hogy ír, de azóta sem kapott tőle levelet nővére.

BARANYAI Ferencnét (szül.: 1931. április 18. Budapest, lánykori neve: Nagy Xénia, anyja neve: Mező Rozália) keresi húga, Váradi Károlyné Nagy Adél Budapestről. Keresett foglalkozása gyors- és gépíró, 1957. januárjában hagyta el Magyarországot. New Yorkból irt utoljára 1975-ben.

KOVÁCS Pétert (szül.: Heves megye, Párád, 1939., anyja neve: Tóth Anna) keresi testvére, Muhari Béláné Jászberényből. Keresett foglalkozása elektromérnök, 1956 őszén hagyta el Magyarországot. 1973-ban írt utoljára, akkori címe: 2. Ottler St. Valencia California 91 355 USA.

GUT Ádámot és gyermekeit, Juditot és Ádámot (szül.: 1944. december 6., Judit: 1973. augusztus 29., Ádám: 1975. december 6.) keresi édesanyja Gut Ádámné Pátyról. Az apa öntvénytisztító, a gyermekek tanulók, 1981 augusztusában hagyták el Magyarországot. 1983 augusztusában írtak utoljára.

BARÁTH Frigyest (szül.: Bratislava, 1926. február 12., anyja neve: Gere Mária) keresi testvére Baráth Sándor Budapestről. Keresett 1946- ban hagyta el Magyarországot, valószínűleg Olaszországban, Nápolyban vagy Rómában él. 1951-ben írt utoljára. Testvérével, Vilmossal vándorolt ki, akivel tartotta a kapcsolatot.

GALLUS Viktort (szül.: 1900. vagy 1902-ben) keresi sógornője, Balogh Andrósné Budapestről. Nevezett 1944-ben hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe: Rua Jorge Moreira 180. Apt. 2., Sáo Paulo, Brazília, ahonnan 1961. márciusában írt utoljára.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: Magyarok Világszövetsége, Budapest H—1905.