Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-12-22 / 25-26. szám

Ülést tartott a Magyarok Világszövetsége Elnöksége A Magyarok Világszövetsége Elnöksége - Bognár József professzor elnök­letével - 1984. december 10-én megtartotta év végi rendes ülését. A napi­rend a következő volt: 1. Beszámoló a Magyarok Világszövetsége 1984. évi munkájáról. Előadó: Szüts Pál főtitkárhelyettes; 2. Javaslat a diaszpórában élő magyarság tárgyi emlékeinek összegyűjtésére. Bognár József professzor, az MVSZ és a Magyar Hírek szerkesztő bizott­ságának elnöke javasolta a lap elhunyt főszerkesztő-helyettese, Apostol András posztjának betöltését. Erre a tisztségre Halász György külpolitikai újságírót ajánlotta és az elnökség az előterjesztést elfogadta. A beszámolót követő vitában felszólaltak: Imre Samu, Kárpáti József, Béres Ferenc, Szabó Zoltán, Striker György, Ritter Frigyes, Kürti László, Hubay Miklós, Havasi Zoltán, Szántó Miklós, Keresztury Dezső. A hozzászólások­ra Szüts Pál főtitkárhelyettes válaszolt, majd Bognár József mondott zár­szót. Az ülés után levetítették a Magyarok Világszövetsége 1984. évi főbb rendezvényeiről készült videóhíradót, valamint a Magyar Látóhatár című videómagazint, amelyet lapunk 23. számában mutatott be. Bevezetőjében Szüts Pál főtit­kárhelyettes részletesen ismertet­te a Világszövetség idei tevékeny­ségét. Kiemelte, hogy az időszerű feladatok mellett nagy energiát fordítottak a jövő év kiemelkedő rendezvényeinek — V. Anyanyel­vi Konferencia, Folklór Fesztivál, II. Könyvtáros Találkozó, Agrár­­szakemberek Konferenciája —, előzetes szervezésére. (Megkezdő­dött a Műszaki Szakemberek 1986. évi Találkozójának előkészítése is.) Az anyanyelvi mozgalom immár hagyományos nyári táborai, tan­folyamai, pedagógus-továbbkép­zője rendben lezajlottak, a részt­vevők száma némileg csökkent. Ez évben is nagy tömegben láto­gattak Magyarországra honfitár­saink, a szövetség utazási irodája által szervezett csoportok meny­­nyisége azonban nem érte el a ta­valyi szintet. A főtitkárhelyettes elmondotta, hogy elkészült a szö­vetség saját videóműsora és az Idegenforgalmi Propaganda Vál­lalat első videómagazinja, amely a magyar kultúra jelentős értékei­ről ad összeállítást. Több jelentős kiadvány készül, érdekesnek ígér­kezik a Magyarok Világszövetsé­ge történetét bemutató kötet. A szövetség kezdeményezései közül a főtitkárhelyettes kiemelten fog­lalkozott az unokák magyar nyelv­tudásának gyarapítására új, ked­vezőbb feltételekkel kiutazó nagy­szülőkkel, akiknek száma az év végére megközelítette a hatszá­zat. Az elnökség tagjai megkapták annak a felhívásnak a tervezetét, (az MVSZ és az Országos Széché­nyi Könyvtár írta alá), amely arra szólítja fel a magyar egyházköz­ségeket, egyesületeket, cserkész­­csapatokat, minden külföldön élő magyart: vegyenek részt a külföl­di magyar emlékek megmentésé­ben, ápolásában. „A magyar hívők nélkül ma­radt templomokon legalább egy szerény tábla őrizze az alapítók nevét, emlékét. A még meglévő szobrok, emlékművek ne váljanak gazdátlanokká, de övezze gondos­kodás a külföldi magyar múlt minden kis darabkáját is. Az egyesületek, egyházközségek, cserkészcsapatok gyűjtsék össze és őrizzék a kallódó régi magyar könyveket, újságokat, leveleket, fényképeket, zászlókat, egyesületi iratokat, tájékoztatókat, meghívó­kat. Készüljön fénykép minden magyar vonatkozású épületről, köztéri alkotásról, utca- és cég­tábláról. Ne merüljön semmi fe­ledésbe a külföldi magyarság múltjából és jelenéből. Felgyor­sult világunkban a ma még jelen­téktelennek tűnő dolgok holnap már pótolhatatlan veszteséggé válhatnak.” „A Magyarok Világszövetsége és az Országos Széchényi Könyv­tár elhatározta, hogy a közeli jö­vőben reprezentatív kiállítást ren­dez Budapesten a szórványma­gyarság történetét megörökítő tárgyi emlékekből. A hazai könyv­tárak és más intézmények is ren­delkeznek megfelelő anyagokkal, ám a kiállítás teljessé, gazdaggá és színessé tétele érdekében — különösen a közelmúlt történeté­re vonatkozóan —■, ezúton kérjük a külföldi magyar szervezetek ve­zetőinek és tagságának, minden távolban élő honfitársunknak szí­ves közreműködését.” A beszámolóról és a felhívásról érdekes vita bontakozott ki. A programról Imre Samu a Nyelvünk és Kul­túránk idei munkájáról és jövő terveiről beszélt. Kárpáti József kérte, hogy elemezzék, miért csökkent a gyermektáborokban résztvevők száma, és erőfeszítése­ket sürgetett a csoportos hazalá­togatás növelésére. Javasolta, hogy induljon meg az egyesületi vezetők visszaemlékezéseinek gyűjtése. Szabó Zoltán beszámolt arról, hogy az elnökség ülésével egyidőben kezdődött a közép-eu­rópai emigráció történetével fog­lalkozó nemzetközi tudományos szimpozion. Ritter Frigyes, a bé­csi Magyar Kultúr- és Sportegye­sület elnöke, az egyesület negy­venéves fennállásának közelgő megünnepléséről beszélt, elmon­dotta, hogy megkoszorúzták Szé­chenyi István szobrát és megkezd­ték a Széchenyi Emléknapok szer­vezését. Az ausztriai magyar egyesületek összefogtak, és a bé­csi Collegium Hungaricumban megrendezik 25 Ausztriában élő magyar képzőművész kiállítását. Az egyesületek jelentős összeggel járultak hozzá a Nemzeti Színház felépítéséhez. A Magyar Hírek idei tevékenységéről Szántó Mik­lós tájékoztatta az elnökséget. A Felhívásról Béres Ferenc a gyűjtés intézmé­nyes formáinak fontosságát hang­súlyozta, Striker György azt emelte ki, hogy fontos volna meg­menteni az amerikai magyar sajtó kallódó anyagát és javasolta, hogy a gyűjtés a kivándorlás hazai vo­natkozásait is fogja át. Kürti László a gyűjtemények tartós ki­állítását ajánlotta és kiemelte Sá­rospatak és a Ráday-könyvtár nagyszerű teljesítményét. Javasol­ta, hogy az egyházi intézmények hazajuttatott anyagait mindenek­előtt az egyházak kapják meg. Hubay Miklós javasolta, hogy or­szágonként legyen egy bázisintéz­mény, amely vállalja a magyar anyagok gyűjtését és ha lehet, ál­landó kiállítását. Keresztury De­zső az előkészítő munka gondos megszervezését ajánlotta az érde­keltek figyelmébe és izgalmas gondolatokat pendített meg — nem először. Feldolgozni és tisztázni a befogadó országban született nemzedékek számára; mit jelent ma a XX. század végén magyarnak lenni, mi a magyarság értéke az emberiség számára. Eh­hez kapcsolódóan Hubay Miklós pályázat kiírását javasolta zsűri­vel és komoly honoráriummal. A tartalmas vita során többen is megemlékeztek a nemrég elhunyt Gombos Zoltánról, az Amerikai Magyar Népszava és Szabadság tulajdonos-főszerkesztőjéről. A hozzászólásokra Szüts Pál vála­szolt, hangsúlyozva, hogy a felhí­vást kibocsátó intézmények foko­zatos, széles körű és hosszú távú gyűjtőmunkára gondoltak. Zárszavában Bognár József professzor arról szólt, hogy a nem­zetközi politikai légkör elkomo­­rodása szerencsére közvetlenül nem hatott azokra a megszilárdult kapcsolatokra, amelyek a szülőha­zát a szórványmagyarsággal ösz­­szekötik. Ajánlotta egy olyan em­lékkönyv megnyitását, amely a szórványmagyarság intézményei­nek, kiemelkedő vezetőinek érde­meit méltatná és egy ilyen műben az elsők között volna helye Gom­bos Zoltánnak. A szórványmagyarság tárgyi em­lékeinek, visszaemlékezéseinek gyűjtését szakosított alapon lenne jó megszervezni és időnként kiál­lításokon mutatni be a magyar közönségnek. Helyeselte és elfo­gadásra ajánlotta Keresztury De­zső és Hubay Miklós közös javas­latát: Pályázat kiírását a magyar­ságtudat tartalmi kérdéseinek tisztázására, összefoglaló enciklo­pédia készítését a „magyar jelen­ség” bemutatására. SZ. M. Szüts Pál, az MVSZ főtitkárhelyettese, Szamosközi István ny. református püspök, az MVSZ alelnöke, Bognár József, az MVSZ elnöke és Keresztury Dezső, az MVSZ al­elnöke. FOTÓ: NOVOTTA FKRBVC 6

Next

/
Thumbnails
Contents