Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-11-24 / 24. szám

tűsMte HUBAY JENŐ A Zenei Világnapon leplezték le Hubay Jenő emléktábláját a róla el­nevezett téren, Budapesten. Az ava­tóbeszédet Kovács Dénes Kossuth­­díjas hegedűművész tartotta, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­lán Hubay Jenő utóda a hegedűmű­vész-képző tanszéken, és előadómű­vészként is a világhírű Hubay-iskola hagyományainak őrzője, hiszen Hu­bay nagyszerű növendékének, Za­­thureczky Edének volt a tanítványa. Az ünnepségre eljöttek Hubay Bu­dapesten élő (még élő . . .) közvetlen tanítványai és képviselve voltak a külföldre származott növendékek is, a Svájcban élő Várnay Tibor pro­fesszor személyében, aki az esemény kedvéért hosszabbította meg szülő­hazájában való tartózkodását. S a véletlenek összejátszása foly­tán részt vehetett az ünnepségen a Hubay család képviseletében a nagy mester fiának, Hubay-Cebrián An­dor festőművésznek norvég szárma­zású özvegye és leánya — Hubay Jenő unokája —, a Brüsszelben élő Rozann Schmidburg is. Edle Hubay- Cebrián mikrofon elé is állt, és vá­lasztékos magyar nyelven emléke­zett vissza apósa kedves emberi lé­nyére, mindenki iránt megnyilvá­nult legendás segítőkészségére. A sok-sok előnyös jellemző dacá­ra Hubay személyisége egy időben sok vitára adott okot. Felesége gróf­nő. akinek révén földbirtokossá, sőt gyárossá vált, életvitele az arisztok­ráciához idomult. Ferenc József ne­mesi rangra emeli, tagja a Felsőház­nak, valóságos belső titkos tanácsos — tehát kegyelmes úrnak kell szólí­tani. Bizonyos mértékig szemben állt a modern zenei törekvésekkel. Túl­ságosan erőltette saját szerzeményei­nek előadását, holott a kritika kö­zépszerű komponistának tartja . . . Mindebből az következett, hogy a felszabadulás után egy időre „elfe­lejtették”. Igazságtalanul. Egyrészt azért, mert az adott társadalmi körül­mények között, személyi hiúságá­nak, érvényesülési törekvéseinek megérthető következményei voltak a fent említettek, és azt is tudjuk, hogy magas összeköttetéseit növen­dékei érdekében használta ki, a kez­dő Bartókot támogatta (néhány mű­vét elsőnek mutatta be, s csak ké­sőbb keletkeztek köztük ellenétek). S végül is: zeneművészetünk hala­dására gyakorolt kedvező befolyása kétségtelen. Amikor 1886-ban elhagyta a világ­­karrierrel kecsegtető brüsszeli ka­tedrát — ahol Bériót, Vieuxtemps és Wieniawski utóda volt —, hogy 28 évesen átvegye Zeneakadémiánk he­gedűtanszékét, az ő révén került vissza magyar földre az a hegedűis­kola. amely a XIX. században addig is magyar származású művészek, pedagógusok nevéhez fűződött. Hogy csak a főbb vonulatot említsük: A pesti születésű Böhm József alapította meg 1819-ben a legendás bécsi hegedűiskolát. Leghíresebb ta­nítványa, Joachim József, a „hege­dűsök királya” Berlinben székelt. Iskoláját, fennkölt művészetét sok száz növendéke mellett elsősorban két magyar tanítványa örökítette tovább: Auer Ligát alapította meg Pet­­rográdban az orosz hegedűiskolát, EMLÉKEZETE Hubay Jenő, aki a budapesti Zenemű­vészeti Főiskola hegedű tanszakán isko­lát alapított, és koncertező művészként kora egyik iegnagyobb hegedűse volt majd 1918-tól új alapokra helyezte az amerikai hegedűsképzést. Hubay Jenő viszont már szülőha­zájában működött, és olyanná fej­lesztette a magyar hegedűoktatást, hogy ezzel világhírűvé tette magát a Zeneakadémiánkat is. Az első „csodagyermekeket” (Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Szigeti József) köve­tően százával bocsátotta útnak a ma­gyar — no és a külföldről is hozzá zarándokolt — hegedűművészeket, akik azután a föld minden táján di­csőséget szereztek a magyar kultú­rának. Sokan közülük ma is tovább éltetik a Hubay nevéhez fűződő, az egyetemes zeneművészetet előrevi­vőén befolyásoló „magyar hegedű­iskola” hírnevét. Hubay Jenő koncertező művész­ként is jelentős egyéniség volt: Moszkvától Londonig ünnepelték mint korának egyik legnagyobb he­gedűsét. Mint zeneszerzőnek, operáival, szim­fóniáival kevésbé volt szerencséje, azok inkább összegzői a különböző irányzatoknak. Mégis: az ő Cremo­­nai hegedűse az első nemzetközi operasiker: 70 operaházban mutat­ták be, Amerikában is! Hegedűkom­pozícióinak döntő többsége időtálló. Versenyműveinek egy része, a ki­sebb darabok (pl. a világhírű Ze­phir), de főként a Csárdajelenetek népszerűek ma is. Etűdjei az okta­tás nélkülözhetetlen anyagai, öt szimfóniát írt. összefoglaló műnek szánta Romain Rolland „Ara pacis” című költeményére komponált Bé­keszimfóniáját, amelyet 1943-ban akartak bemutatni, de a hatóságok betiltották. Hirtelen halt meg. 1937-ben. egy értekezleten. Felszólalásakor ennél a szónál, „csúcsteljesítmény” ha­nyatlott le a feje, s szűnt meg a szí­ve dobogni. Emlékét tér és utca jelzi Buda­pesten, Hubay-szoba és Hubay-díj a Zeneművészeti Főiskolán, mellszob­ra az Operaházban található. S most már emléktábla is őrzi ne­vét. REMÉNYI GYENES ISTVÁN MAGYAROK A TAGORE EGYETEMEN A kötet ismertetésével a száz éve született s nemrég elhunyt Germanus Gyula professzor em­lékének is adózunk. Még a múlt esztendőben olvas­hattunk arról, hogy Indira Gandhi indiai miniszterelnök fogadta dr. Wojtilla Gyula indológust, a delhi egyetem magyar lektorát „Rabindra­­náth Tagore Magyarországon” című könyve megjelenése alkalmából. Az angol nyelvű könyv a magyar Tájé­koztatási és Kulturális Központ gon­dozásában jelent meg Delhiben. A látogatáson jelen volt Brunner Er­zsébet festőművésznő, az egyetlen ma is élő magyar, aki Tagore szan­­tiniketáni egyetemén hosszabb időt töltött el. Rabindranáth Tagore, akinek No­­bel-díjjal jutalmazott Gitanjali cí­mű kötetéből Babits Mihály is lefor­dított magyarra néhány verset, s a húszas években a világhírű indiai költő több más munkája is megje­lent magyarul, 1926-ban látogatott Magyarországra. Balatonfüreden gyógykezelték, s közben kapcsolatot teremtett különféle társadalmi szer­vezetekkel, a többi közt a Pen Klub­bal, amelynek akkor Germanus Gyula professzor volt a titkára. Ké­sőbb, 1927-ben, amikor Tagore terv­be vette, hogy Szantiniketánban isz­lám tanszéket állítanak fel, Germa­nus Gyula volt az első számú jelölt a tanszék megszervezésére és veze­tésére. 1928-ban azután az egyetem egyhangúan a magyar tudóst kérte fel a megtisztelő katedra elfoglalásá­ra. Ettől kezdődően a Tagore alapí­totta egyetem munkatársai között magyarokat is találunk. 1933-ban dr. Fábri Károly archeológus, művé­szettörténész kap megbízást a mű­vészettörténeti tanszék vezetésére. Germanus és Fábri mellett az egyetem könyvtárának egyik vezető alakja, Gosh Eta is Magyarországról származik. Nemcsak könyvtáros, ha­nem Tagore irodalmi, tudományos munkásságának kutatója is. 1930- ban az indiai költő személyes meg­hívására Sass Brunner Erzsébet festőművésznő és leánya, Brunner Er­zsébet érkezett Szantiniketánba. ök a modern európai festészet úttörői­nek számítottak itt. A kis magyar közösség Indiát má­sodik hazájának tekintette, és Ger­manus Gyulát kivéve ott is telepe­dett le. Germanus professzor több éves indiai munkásság után haza­tért, de munkája nyomán számos iszlámkutató, tudós nevelkedett ki utódként. 1958-ban az a megtisztel­tetés érte, hogy India köztársasági elnöke meghívására több indiai nagyvárosban tartott előadást és ami a legmegtisztelőbb: vallási szertar­tást vezethetett Delhiben a híres Dzsama Majsid muzulmán templom­ban. V. J. LEVÉL AZ OLVASÓHOZ A bukaresti Kriterion Kiadónál megjelent Körösi Csorna bibliográ­fiám számos honfitársunk — közöt­tük több Magyar Híreket olvasó — segítőkészségének eredménye is. Mi­után az MVSZ lapjában megjelent a rövid közlemény, hogy Körösi Csorna Sándor bibliográfián dolgozom, a Csoma-kutatókon kívül többen szá­mos felhasználható adattal szolgál­tak. Egyesekkel levélváltásra is sor került, de a közbejövő betegségem miatt sok szíves segítőmnek nem vá­laszolhattam. Ezúton mondok köszö­netét többek között a pozsonyi Dudek lstvánnénak, aki közeli rokona, Lip­csei/ Andor világutazó írásának xerox-másolatát küldte el, amely Körösi Csorna Sándor sírjánál cím­mel a Prágai Magyar Üjság 1938. március 13-i számában jelent meg. Ausztráliából dr. Luxeder Ferenc és dr. G. Hahn küldött figyelemre mél­tó adatokat. Az NSZK-ból Komáro­mi Ferenc közbenjárására Futaky István professzor Csorna göttingeni lakóházának és az ott elhelyezett emléktáblának fényképével kedves­kedett. Indiából Wojtilla Gyula egyetemi tanár számos értékes bib­liográfiai adatot. Szabó József, a kö­vetség Tájékoztatási és Kulturális Központjának igazgatója Indiában megjelent Csoma-vonatkozású kiad­ványokat küldött. A verseci Árva Ernő bácskai magyar nyelvű cikkek adatait továbbította számomra. Tudatában vagyok annak, hogy a munka nem tökéletes, aki kritikus szemmel nézi. kisebb-nagyobb hibát talál benne, mások pedig a kimaradt adatokat fájlalják. Éppen ezért, egy kibővített kiadás reményében, ké­rem a Magyar Hírek olvasóit, hogy az alábbi címre szíveskedjenek el­küldeni minden olyan Körösi Csorna Sándorra vonatkozó adatot (cikk, előadás, megemlékezés, szépirodalmi és képzőművészeti munka stb.), amely a jelen kötetből kimaradt, vagy azóta jelentek meg. ZÁGONI JENŐ R—4000 SF. GHEORGHE (SEPSISZENTGYÖRGYI CP. 119 ROMÁNIA 75 éve született Asztalos István, a romá­niai magyar irodalom kiemelkedő képvi­selője. Képünkön: az író siremiéke - Szervátiusz Jenő alkotása - Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben FOTO: POLGAKDY GÉZA 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents