Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-02-04 / 3. szám

I4

;

j

i

I

!

nem szűkebb értelemben vett gazdasági, hanem legalább ennyire társadalmi ügy is, tehát bonyolult összefüggések láncolata. Egyegy nagyobb lépés megtétele és időtállósága nagymértékben attól függ, hogy a társadalom és annak különféle csoportjai mennyire fogadják el az iránymutató törekvéseket, azaz mennyire azonosulnak azokkal.”

Tegyünk mindehhez még egy szempontot, amit — ugyancsak a költségvetés vitájában — Hetényi István pénzügyminiszter hangsúlyozott: a társadalom demokratizálódási folyamata és a gazdaságirányítás fejlesztése egyaránt a kezdeményező, a döntések meghozatalából részt kérő, a végrehajtásban aktív vállalkozói magatartást igényli állampolgártól és szervezettől egyformán.

Fontos tehát, hogy az alkotmánymódosítás és a választójogi törvény új vonásai a továbbfejlődés útjának nem csak jogi garanciáit jelentik, hanem a helyi kezdeményezéseknek is új teret, új lendületet adhatnak. Az Alkotmány 41. §-ának módosítása például a járások megszüntetéséről rendelkezik. Ez az évszázados hagyományokat-megszokásokat túllépő közigazgatási változás annyit is jelent, hogy lényegesen növekszik a községek önállósága. Az új választásokon már a kiteljesedett szerepkörű testületekbe való bekerülésért versenyezhetnek a helyi képviselők, a tanácstagok.

Mindez nem áll magában. Egyidejűleg országosan zajlik a településfejlesztés koncepciójának társadalmi vitája, amelyben a végső szót majd ugyancsak az Országgyűlés mondja ki.

Nem volna igazságos azonban csak a vidékre figyelni, hiszen a két vagy több jelölt állításának egyik legjelentősebb vonása mindenütt az, hogy a Hazafias Népfront országépítő programjának elfogadásán túl megnő a helyi ügyeket felkaroló egyéni képviselői programok jelentősége a városokban, Budapest kerületeiben is.

A társadalmi és parlamenti viták tükrébe pillantva úgy tűnik, hogy e hon lakóinak nagy része hajlandó rá, hogy növelje teljesítményét a kényelmes megszokásokat nem tűrő gazdasági helyzetben. Ezzel együtt pedig el akar igazodni a közélet dolgaiban, tudni és alakítani akarja közelebbi és távolabbi tennivalóinkat.

SIPOS JÓZSEF

1. Az Elnöki Tanács, a kormány és a párt vezetői az ülésszakon

2. Markója Imre igazságügyminiszteré a szó

3. Középen: Bognár József akadémikus, az MVSZ elnöke

4. A szünetben. Elöl: Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, mögötte Aczél György, az MSZMP KB titkára

5. Képviselői eszmecsere. A második sorban jobbról: dr. Gosztonyi János, az MVSZ főtitkára

FOTÓ: NOVOTTA FERENC

9