Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-11-10 / 23. szám
íMiffig KÁDÁR JÁNOS PÁRIZSBAN Kádár János és Francois Mitterrand az Élysée-palota előtt FOTÓ: SOÓS LAJOS, MTI Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja — mint azt előző számunkban hírül adtuk — hivatalos látogatáson járt Franciaországban Francois Mitterrand köztársasági elnök meghívására. Kádár János két ízben folytatott négyszemközti megbeszélést Francois Mitterrand elnökkel, és a két delegáció között plenáris ülésre is sor került. A szívélyes légkörű megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatást adtak országaik helyzetéről. Áttekintették és egybehangzóan kedvezően ítélték meg a magyar—francia kapcsolatok fejlődését. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel kapcsolatosan megállapították, hogy a fegyverkezés korlátozása, a nemzetközi feszültség enyhítése, az európai biztonság megszilárdítása érdekében minden ország részéről fokozott erőfeszítésre van szükség. Állást foglaltak a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd és együttműködés folytatása mellett, s kifejezték országaik ennek előmozdítására irányuló készségét. Szükségesnek ítélték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság folytassa erőfeszítéseit a helsinki folyamat továbbviteléért. Kifejezték országaik arra irányuló készségét, hogy elősegítsék az európai biztonság és együttműködés kérdéseit áttekintő, a madridi találkozón elért megállapodások végrehajtását, a biztonság- és bizalomerősítő, valamint a leszerelési intézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferencia, a budapesti kulturális fórum és más összeurópai találkozók sikerét. Kádár János párizsi látogatása során találkozott és megbeszélést folytatott Georges Marchais-\al, a Francia Kommunista Párt főtitkárával, Lionel Jospin-nel, a francia Szocialista Párt első titkárával, Claude Cheysson külügyminiszterrel, Laurent Fabius miniszterelnökkel valamint francia üzletemberekkel. A francia elnök a Kádár János tiszteletére adott díszebéden mondott pohárköszöntőjében egyebek között a következőket mondotta: „Nagyra becsüljük és sokszor csodáljuk is a magyar történelmet, a magyar nép szívós kitartását, bátorságát, kultúráját, de a nyelvi nehézségek és az a tény, hogy évszázadokon át más utakon jártunk, szükségessé teszik, hogy kölcsönös erőfeszítéseket tegyünk a jobb megértés érdekében.” Ezek után szólt a budapesti, új Francia Intézetre kiírt tervpályázatról, s arról a törekvésről, hogy lefordítsák „a magyar irodalom értékes kincseit”. Kívánatosnak tartotta a fokozottabb magyar—francia együttműködést a gazdaság terén. Hangsúlyozta a béke és a nemzetek közötti megértés eszméinek közös voltát, s a két ország pozitív cselekvési lehetőségét e tekintetben. Utalt Magyarország „eminens szerepére” a kultúra területén, s ezzel kapcsolatban kívánt sok sikert az 1985-ben megrendezendő budapesti kulturális fórumnak. Kádár János válaszában egyebek között hangsúlyozta: „A magyar nép nagyra értékeli országaink jó és szélesedő kapcsolatait ... Bizonyos, hogy ezzel nem csak országaink, hanem kontinensünk népeinek érdekeit is szolgáljuk. Bár másként ítéljük meg a nemzetközi helyzet több kérdését — mondotta a továbbiakban — fontos azonban az, hogy nézeteinkben és törekvéseinkben lényeges találkozási pontok vannak és ezekre a jövőben is építeni lehet. Kapcsolataink meghatározó eleme, hogy egyik nép, egyik kormány sem akar háborút, s ez ad súlyt és tartalmat a béke megőrzéséről folytatott véleménycseréknek. Találkoznak törekvéseink abban is, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok a békés egymás mellett élés elve alapján fejlesszék kölcsönösen előnyös kapcsolataikat.” Kádár János ezt követően röviden emlékeztetett a Magyarország és szövetségesei által javasolt, a leszel elési tárgyalásokat előmozdító kívánatos lépésekre, majd a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatokról szólva, egyebek között rámutatott: „Magyarország a jövőben sem az elzárkózás, hanem a nemzetközi munkamegosztásba való aktívabb bekapcsolódás útján kíván járni. Meggyőződésem — mondotta —, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű, más-más szövetségi rendszerhez tartozó országok gazdasági kapcsolatainak fejlődése mindkét fél érdekeit szolgálja, hozzájárulhat mind a gazdasági fellendüléshez, mind az enyhülés ügyéhez. A Magyar Népköztársaság a jövőben is állhatatos partner lesz a nemzetközi együttműködésben. Ezen az alapon készek vagyunk a magyar —francia kapcsolatok további, sokoldalú fejlesztésére és gazdagítására az élet minden területén.” Kádár János és Francois Mitterrand közös sajtóértekezletükön mindketten eredményesnek, hasznosnak mondották találkozóikat. Üjságírók külpolitikánkra vonatkozó kérdéseire válaszolva Kádár János egyebek között elmondotta, hogy .. Magyarország olyan aktív nemzetközi tevékenységet folytat, amellyel hozzájárulhat a tárgyalások, a megállapodások megfelelő légkörének kialakításához. Teszi ezt annak tudatában, hogy a jelenlegi helyzet valamennyi ország — kisebb és nagyobb állam — felelős vezetőitől nagy figyelmet és teljes odaadást követel.” A magyar társadalmi fejlődés tapasztalatairól szólva Kádár János kijelentette: „Az úgynevezett magyar modell nem létezik. A mi országunk szocialista állam, népünk szocialista társadalmat épít. S ez az építőmunka csak akkor lehet eredményes, ha az általános érvényű elveket, egyszersmind az ország adottságait és történelmi hagyományait is figyelembe vesszük. Hazánkban — tette hozzá — a szocialista építés kezdeti szakaszában ez nem így történt. S amikor ezen változtatni kellett, akkor a konkrét lépések sokaságát igyekeztünk a valósággal szembenézve jobban, hatékonyabban, rugalmasabban megoldani. Lépéseink összességükben valóban mutatnak bizonyos sajátosságokat, s ez természetes is: az alapvetően közös vonások mellett valamennyi szocalista ország előrehaladása magán viseli ennek az útnak egyéni, sajátos jellemzőit . . . Senkinek sem ajánljuk, hogy a mi gyakorlatunkat lemásolja, mert minden országnak a saját, valóságos helyzetével, körülményeivel, adottságaival kell szembenéznie, s megtalálnia a helyes megoldásokat. — Mi, Magyarországon erre törekszünk — mondotta a sajtóértekezleten Kádár János. A sajtóértekezlet után került sor Kádár János találkozására francia üzletemberekkel. Kádár János áttekintést adott a francia gazdasági és pénzügyi élet vezető képviselői részére a magyar gazdaság helyzetéről, eredményeiről és gazdaságpolitikánk legfontosabb törekvéseiről. Szóba kerül, hogy a magyar— francia gazdasági együttműködés elmarad a két ország politikai kapcsolatainak szintjétől. Egyetértés nyilvánult meg abban, hogy mindkét részről nagyobb erőfeszítésekre, kezdeményezésekre van szükség a gazdasági együttműködés kölcsönös előnyökkel járó fejlesztése végett. Gazdaság Ignaz Kiechle, az NSZK élelmezési, mezőgazdasági és erdőgazdasági minisztere Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására hazánkban tárgyalt. A két ország közötti élelmiszer-gazdasági együttműködés helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről elmondotta, hogy Magyarország a KGST-országok közül az első helyen áll az NSZK-ba irányuló agrárkivitelben. A Német Szövetségi Köztársaság importőrei tavaly több mint 420 millió márka értékben vásároltak magyar élelmiszereket, terményeket, míg a hazánkba irányuló kivitelük értéke meghaladta a 100 millió márkát. A miniszter szerint egészségesen fejlődnek a két ország közötti kooperációk. * Grazban Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár részt vett azon az ünnepi ülésen, amelyet a szervezett osztrák idegenforgalom 100. évfordulója alkalmából rendeztek. Andrikó Miklós tárgyalt Erich Schmidt kereskedelmi és ipari államtitkárral és Karl Kehrerrel, a Szövetségi Gazdasági Kamara főtitkárával. Véleményt cseréltek a magyar—osztrák idegenforgalom időszerű kérdéseiről. * Osztrák műszaki-tudományos napokat rendeztek Budapesten. A megnyitón Erich Schmidt osztrák kereskedelmi és ipari államtitkár méltatta a magyar—osztrák műszaki-gazdasági kapcsolatok fejlődését, amely jó például szolgálhat a különböző társadalmi rendszerű országok közötti együttműködésre. Magyarország és Ausztria árufogalmának értéke az elmúlt tíz évben megkétszereződött, és tavaly meghaladta a 12 milliárd schillinget. * 110 ezer hangdoboz exportjára kötött megállapodást a franciaországi Union Acoustic Corporationnal a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A francia cég az új megrendeléssel a japán Akai után a Videoton második legnagyobb hangdobozvásárló partnere lett. * A Hajdúsági Iparművek villanybojleréi kelendőek a francia piacon. Az idén két francia cég megrendelésére — az Eberhardt és a Sonier Dual vállalatoknak — 60 ezer készüléket szállított a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat. * Egy 1980-ban kötött szerződés értelmében a Ganz-Mávag tizenkét szivattyútelep berendezéseit szállítja Egyiptomba. Négy telep már elkészült, melyek szerelését a helyszínen irányítják a magyar szakemberek. A Felső-Egyiptomban épülő létesítményekről helyszíni szemléjén megelégedéssel nyilatkozott Radi Abdel-Hamid öntözésügyi miniszter. 2
