Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-10-13 / 21. szám

I i KÉZFOGÁS A TÁVOLBÓL Egy képzőművészeti albumot szeretnék be­mutatni, de az ismertetést muszáj személyes érzelmekkel kezdenem. El kell mondanom, milyen becses és fontos számomra Judy Cas­­sab, Sydneyben élő festőművész barátsága és hogy milyen mély barátság ez, amely — több évtizednyi és sok ezer kilométernyi távolság ellenére — barátság maradt. Olykor találko­zunk is persze, Judy Cassab Európában — Párizsban, Londonban — rendezett kiállításai alkalmával mindig hazalátogat Magyaror­szágra. Ilyenkor leülünk a Duna-parton egy kávé mellé és beszámolunk egymásnak éle­tünk kis és nagy eseményeiről, a családról és a munkáról. Judy persze legtöbbet a festésről beszél, s csak a legfontosabb témákat érint­jük azokat is sűrítve és vázlatosan. Hiszen a rövid néhány nap elrepül, s bennünket megint évek és óceánok választanak el. Ahogyan országhatárok és földrészek vá­lasztanak el attól a lehetőségtől is, hogy fest­ményeit (kettő kivételével, amelyeket a Szép­­művészeti Múzeumnak ajándékozott) a lon­doni, vagy a Sydney-i képtárakban megláto­gassam. S most, mintha csoda történt volna, Judy alkotásait itt tartom a kezemben. Persze szó sincs semmiféle csodáról: na­gyon is természetes hogy Judy Cassabnak, mint ismert és elismert, sokszorosan kitünte­tett művésznek életéről, műveiről albumot adjanak ki. Ezt a közelmúltban megjelent im­pozáns kiadványt tartom a kezemben, s a belézárt, de bármikor feltárulkozó festmé­nyeket, amelyek még reprodukciókként is magávalragadó forma- és színgazdagságot nyújtanak. S ami számomra ugyanilyen fon­tos: érzelemgazdagságot. Egyenesen úgy hat­nak ezek a képek, mintha nemcsak látnám, „hallanám” is valamennyit, szinte beszélnek hozzám. „Elmondják”, mekkora utat tett meg a tizennégy éves kislány a későbbi művészig, aki éppoly friss, eleven, kíváncsisággal és örömmel ragadja meg Ausztrália vad és izgal­mas tájainak valóságát, vagy az emberi arco­kat, karaktereket. Elwyn Lynn művészettörténész professzor, esztétikai és tartalmi szempontból egyaránt lenyűgöző albumban mutatja be Judy Cassa­­bot: érdekes képelemzései éppen úgy megta­lálhatók benne, mint a művész életének is­mertetése. A bőséges mégis áttekinthető, gon­dosan megírt szöveg mellett, mindenütt elő­ragyognak Judy festményei. S most ugyan­olyan örömet érzek, mint amikor Judy itt van pár napig és mesél magáról. Ügy'érzem, ebben is benne van, jelen van személyesen, csak azt nem tudnám megmondani, mikor érzem erő­sebben a közelséget: amikor az absztrakt ké­peket nézem (amelyek dehogyis absztraktok, Ausztrália földjének, sivatagainak, kőzetei­nek izgalmas keresztmetszetei), vagy amikor az emberábrázoló Judyt figyelhetem meg. Közelről érint — gondolom nemcsak en­gem, hanem a művészetszerető magyarokat szerte a világon — a nyolcak csoportjának egyetlen élő tagjáról, a magyar festészet nagy öregéről, a szintén Sydneyben élő Orbán De­zsőről készített portré, amelyet Judy különös gyengédséggel festett meg. Az albumot — mióta elküldte — naponta kézbe veszem, úgy szorítom meg a távolból Judy Cassab kezét. SOÖS MAGDA 1. Nagy tó 1980 Z. Önarckép Orbán Dezsővel 1960 3. Orbán Dezső 1968 4. Találkozás a Marbles-nál 1980 5. Spinifex 1980 6. Három királyok 1954 7. Csendélet 1954 8. Peter és a zon­gora 1952 NOVOTTA FERENC REPRODUKCIÓI 17

Next

/
Thumbnails
Contents