Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-09-15 / 18-19. szám

Kajakjubileum A lelátóról jelentjük... Értékes magyar sikerrel zárult New Yorkban, a Fáklya Világjátékok elnevezésű verseny, ame­lyen a mozgássérültek különböző sportágakban mérték össze tudásukat. A félszáz magyar részt­vevő 12-12 első és második, valamint 4 harmadik helyezést szerzett. * Elkészült az európai labdarúgó kupatornák sor­solása. Ezek szerint a bajnokoknál a Honvéd a svájci Grasshoppers, a kupagyőzteseknél a Siófok a görög Larissza, az UEFA Kupában a Kába ETO az angol Manchester United, a Videoton pedig a prágai Dukla Prága ellen játszik a szeptemberi első fordulóban. A Honvéd és a Kába idegenben kezd. * A magyar vívás változatlanul a nemzetközi él­vonalhoz tartozik. A négy fegyvernem legjobb 32-32 vívója között összesen 18 magyar kapott helyet az 1984 nyarán lezárult Világ Kupa verse­nyek összesítése alapján. A kardozók kiváló telje­sítményére jellemző, hogy kilenc magyar található a legjobbak között, s Gedővári Imre, az újpestiek kiválósága a listavezető. A nőknél Jánosi Zsuzsii a második. A fiatal tőrvívók megkezdték a felzár­kózást, a párbajtőrözők viszont visszaestek, Kol­­czonay csak a tizedik helyen végezte az idényt. * Fekete László, az újpestiek csatára a Sturm Graz csapatában folytatja pályafutását. Ezzel a graziak a volt fradista Szokolay után újabb magyar játé­kossal erősítettek. * A magyar újságírók labdarúgó-válogatottja Európa-bajnok lett. A Franciaországban rendezett tornán tizenegyesrúgásokkal bizonyultak jobbnak a házigazdáknál. * Zsolt István, a korábbi időszak ismert labdarúgó­játékvezetője újabb, sikeres könyvvel jelentkezett. Az Egyesült Államokban tett látogatása után az európai futball észak-amerikai térhódításáról szá­mol be. * A magyar teniszezők Taróczy Balázs vezérleté­vel negyedszer egymásután jutottak be a Davis Kupa európai zónadöntőjébe. A belgák brüsszeli legyőzése után a spanyolokkal mérkőznek majd a világcsoportba való kerülésért. Taróczy Balázs augusztus elejétől hat héten át az Egyesült Álla­mokban rendezett versenyeken vett részt. A magyai- származású Élő professzor által kidol­gozott pontszámítás alapján a sakkozás világrang­listáján a nőknél a tizenéves Polgár Zsuzsa a svéd Cramling társaságában az első helyen áll. Portisch Lajos pedig a világbajnoki címért mérkőző Karpov és Kaszparov, valamint a holland Timman mögött a negyedik. Polgár Zsuzsa első helyezésének jogos­ságát egyesek vitatják, mivel az MTK fiatal re­ménysége csak férfi versenyeken szerepel. Los Angelesben, az olimpiai játékokon négy sportágban látta el magyar szakember a technikai küldött szerepkörét, irányította a nemzetközi szö­vetség megbízásából a versenyeket. Atlétikában Sir József, röplabdában Holvay Endre, kajak-kenu­ban Bonn Ottó, súlyemelésben Aján Tamás. A nem­zetközi szövetségek felkérésére további harminc magyar versenybíró működött közre. A sportbarátok mind a inai napig emlegetik a harminc évvel ezelőtti kajak-kenu világbajnoksá­got. mint utolérhetetlen csodát: a magyarok Ma­­conban 5 arany, s 6-6 ezüst-, illetve bronzéremmel valósággal arattak, alig hagytak érmet a más or­szágok beli indulóknak. S miközben ez a fantasztikus sorozat élénken él a szurkolók emlékezetében, már-már mindenki feledte ugyanennek a sportágnak egy másik bra­vúrját, ami egyenesen példa nélküli a magyar sport eredményekben gazdag történetében. Az időpont: 1959. A színhely: Duisburg. Az esemény: kajak­­kenu Európa-bajnokság. Az éremmérleg: 7 arany, 6 ezüst, 4 bronz. A maga nemében világrekord! S ennek épp negyedszázada . . . Szerencsére akadt egv jó memóriájú és kellő szervezési készséggel megáldott kajak-kenu barát, aki úgy vélte, itt az alkalom egy kis nosztalgiá­zásra . . . Cseh Lajos, hosszú évekig volt a kajak­kenu szövetség főtitkára, manapság pedig a sokak által ma is „Csaszi” néven emlegetett Komjádi Béla sportuszoda igazgatója. Neki köszönhető, hogy az egyik nyári délutánon csodát látott a Népsziget melletti újpesti Duna-öböl: vízre szállt mintegy két tucatnyi egykori extraklasszis. — Te öreg, úgy látom, bogy véletlenül rossz haj­festéket vettél! — évődött még a vízre szállás előtt „Kacsa” — a jelenlegi szövetségi kapitánnyal, aki azonnal visszavágott: — Rossz a memóriád. Nekem már akkor majd­nem ugyanilyen fehér volt a hajam, amikor Duis­­burgban nyertem . . . A szereposztás a következő volt ebben a dialó­gusban.: Kacsa ugye nem más, mint Szente András, kétszeres Európa-bajnok, kétszeres olimpiai ezüst­érmes, s akivel „tréfálkozott” ősz üstöké miatt, dr. Parti János, olimpiai, világ- és háromszoros Európa-bajnok, a magyar válogatott jelenlegi fő­nöke. Huntes József, az egykori kiváló kenus bi­zony alig fért bele a válogatott trikóba (mert ezen a napon ez ismét dukált az egykori klasszisoknak), legalább 20 kilóval nehezebb egykori önmagánál. — Huszonnégy éve nem térdeltem ilyen labilis hajóban, de nem lehet ezt elfelejteni ... Az a kár, hogy épp tegnap, pecázás közben felsértette a tér­demet egy éles kagyló és ez egy kicsit zavar, talán látszik is a stílusomon. Szöllősi Imre ugyanolyan rezzenéstelen szőke szikla, mint 20-25 évvel ezelőtt. Szilárdan ül hajó­jában, stílusa ma is — tanulmány . . . Mindenkinek van valamilyen sztorija, különleges emléke, élménye, amit feltétlenül el kell mondani. Nagy László, az ötvenes évek legendás kajak né­gyesének egyik tagja jelenleg az egyik legnagyobb magyar sportegyesület, az MTK elnöke. Még ma is bánkódva emlegeti: Újra együtt az Európa-bajnok Mészáros-Szente kettős T. BALOGH — Óriási pechünk volt, hogy Mészáros Gyurka nem sokkal az Európa-bajnokság előtt összeült Szentével. Azonnal ők lettek a favoritok és esélyes­hez méltóan nyerték is az aranyérmet. Pont előt­tünk . . . Ha nincs az az alkalmi duó, akkor Ko­vács Lacival mi vagyunk az Európa-bajnokok Du­­isburgban, így mögöttük ezüstérmesek lettünk . . . Szente András szavait azért kíséri megkülönböz­tetett figyelem, mert vele nem lehet akármikor összefutni, távol él szülőföldjétől. — Még 1969-ben kerültem Kaliforniába, most pedig Szaud-Arábiában dolgozom — meséli, mi­előtt vízre tenné a hajóját Mészárossal, akit ne­mes egyszerűséggel még most is csak „Rozsdás”­­nak szólít, pedig Mészáros kefefrizurája már inkább őszesszőke, mint a hajdanvolt vörös. — Ott is lehet kajakozni? — Sajnos nem. Helyette szörfözők és vitorlázok, legalább vízben vagyok. A kajakot, nagy bánatom­ra arrafelé nem ismerik. — Hogy került. Kaliforniából Szaud-Arábiába? Los Angelesben a Persson’s cégnél dolgoztam, légkondicionáló berendezésekkel foglalkoztam. Most a cég egy kétszázezer lakosi! várost épít Szaud-Arábiában, én lettem az egész vállalkozás­nak az egyik műszaki átvevője, ellenőre. — Mikor ült utoljára kajakban? — Tegnap . . . Amikor megkerültük a Lupa szi­getet Mészárossal . . . Azelőtt, meg? Hát, van egy éve is. Long Beach-ben sokat kajakoztam, szinte egyedül, saját kedvtelésemre, mert, az USA-ban inkább a keleti parton van kajakélet . — Már nem edzősködik? — Annak idején részt vettem ugyan az amerikai kajakcsapat Montreált megelőző olimpiai felkészí­tésében, de mivel a munkám most messze szólított Los Angelestől, már nem vállalhattam edzőskö­­dést. Sok idő a beszélgetésre nem volt, mert Mészáros volt kénytelen egymaga egyensúlyozni a hajóval. Nem ő, hanem valamelyik társa jegyezte meg: — Gyorsan szálljunk vízre, mert ha sokat vá­runk, elfogy az erőnk . . . És ment mindenki egy tiszteletkört. Anélkül, hogy hosszas névsorolvasást tartanánk, legalább az Európa-bajnokokat, említsük meg név szerint: Szöl­lősi Imre, Hatlaczky Ferenc, Mészáros György, Szente András, Petróczy János, Parti János, Hu­­nics József és Dömötör Gyula volt a főszereplő, ahogyan negyedszázada, az éíjpesti jubileumi ta­lálkozón is. SERÉNYI PÉTER Füzesséry Gyula és Hatlaczky lAszlO felvételei Ferenc 55

Next

/
Thumbnails
Contents