Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-09-15 / 18-19. szám

A KÖZVETÍTŐ

KERESTETÉS

kozott volna. Elolvasta a legjobbnak tartott angol és francia fordításokat, de úgy érezte, a finnek nagy népi eposzának szellemét legjobban a magyar nyelvű fordítás adja vissza. Jól esik tőle hallani, hogy műfordításaink színvonalában szerinte a világon az elsők között vagyunk. Diallo ezt azzal magyarázza, hogy a legtöbb nyugat-európai nyelvvel ellentétben, nálunk a legnagyobb költők egyben a legjobb műfordítók. És ebben ugyanannak a nyitottságnak a megnyilvánulását látja, aminek eredményeként a magyar nyelv tesz számára — számunkra — hozzáférhetővé gyakran olyan műveket is, amelyeket a világnyelvek egyikére sem fordítottak le. E szélesre tárt kapuk segítségével tágítja az otthoni kapukat. További tervei között szerepel egy magyar költészeti antológia, egy József Attila-kötet és Az ember tragédiája afrikai kiadása.

Hogy mit értenek meg az emberek Nigériában, Guineában, az Elefántcsontparton vagy Mauritániában József Attila, vagy Madách jellegzetesen közép-európai gondolataiból? Diallo szerint mindent. Mert egy világban élünk. Lehetőséget kell teremteni, hogy megismerjük egymás kulturális értékeit, mert csak akkor veszszük észre, hogy problémáinkban is milyen sok a közös.

Misszió hát, amit Afrikáért — és Magyarországért — Vecsésen tesz? Igen, az. Mert a hazájától távol került, de tőle soha el nem szakadt fordító néha azért furcsán érzi magát. Amikor a Kalevala fordítása közben a magyar nyelv segítségével a finn nép kultúrájával ismerkedett, váratlanul rátört egy olyan érzés, amit már csak József Attilával tudott kifejezni. Azzal az öt szóval, hogy „a semmi ágán ül szívem”. Mintha mindenhonnan elszakadt volna. Nem afrikai és nem magyar: közvetítő.

PETRÁNYI JUDIT

VÁZSONYI BÁLINT TERVEI

Vázsonyi Bálint zongoraművész — a Bloomingtoni Indiana University zenei tanszékének professzora — koncertet adott a Zeneakadémián és a Szegedi Nemzeti Színházban. Ő maga kérte, hogy ne csak a fővárosban léphessen közönség elé, mert izgatja a lelkes vidéki zenekarokkal és közönséggel való találkozás, s régóta szívügye az általános zenei műveltség emelése is. Műsorán Beethoven, Schubert, Debussy, Bartók és Dohnányi művei szerepeltek.

— Nagy fába vágtam a fejszémet — mondja. — Hamarosan szakítok az egyetemi oktatással és önálló TV-társaságot alapítok. Az USA-ban a tv-nézőknek mintegy öt százaléka érdeklődik a komolyzenei adások iránt. Szeretném növelni ezt az arányt. A komolyzene eddig vagy élő koncert vagy felvételekkel illusztrált tudományos előadás formájában került képernyőre. Én vegyítem majd e módszereket. Az új zenei vállalkozás lényege, hogy kifejezetten a TV számára, sajátosan televíziós produkciókat hoz létre. Tudományos előadás, zenei betét; zene, szöveg és kép váltogatása és harmóniájának megteremtése a feladat. Tizenöt részes sorozattal kezdünk, az első egyórás portréműsor Beethovent mutatja be. A cél: szórakoztatva tanítani és nép- Vózsonyi Bálint szerűsíteni a komolyzenét.

FOTO: REZES MOLNÁR ESZTER BÄ.

Mi magyarok, akiknek nyelvét közvetlen szükségből csak kevesek tanulják meg, mindig meghatódunk, ha egy külföldi a mi nyelvünkön, a mi költőink valamelyikét idézi. Hát még ha József Attilát! Akkor egyenesen úgy érezzük, hogy közénk tartozik. Hiába fekete a bőre színe, nem magyar az anyanyelve és élte le eddigi élete nagyobbik részét egy távoli földrész számunkra idegen világában.

.4I/a Africanus Diallo legalább annyira büszke arra, hogy afrikai, mint arra, hogy közöttünk él. A nyitottságot hirdeti. A földrészeket, országokat, fajokat, hiteket, embereket összekötő hidakat építgeti — és ebben társa József Attila, csakúgy, mint az afrikai költők egész sora.

Mauritániában született — ma Vecsésen él. Nem kimondottan romantikus történet az, ahogy idekerült. Kosárlabdázás közben csúnyán megsérült, és egy magyar specialista gyógyította meg. Hogy megrövidítse az ágyhozkötött gyógyulás hosszú hónapjait, magyarul kezdett tanulni. Olvasott, egyre többet és egyre többfélét. És ahogy fokozatosan feltárták előtte jelentésüket a szavak, a mondatok, a gondolatok, egyre mélyebben ásta bele magát a magyar irodalomba. Úgy érezte, egy addig ismeretlen, gazdag világ nyílik meg előtte. És hogy felfedezéseit honfitársaival is megossza, ittmaradt. Kilenc éve fordítja a magyar és világirodalmat pulárra, tizenötmillió nyugat-afrikai nyelvére. Könyvei magánkiadásban jelennek meg a Szegedi Nyomda gondozásában. Valószínűleg inkább ráfizetéssel, mint anyagi haszonnal, de fontos, hogy megjelennek és eljutnak Afrikába.

A kis magánkiadó legújabb kötete a teljes Kalevala. A fordításra Alfa Diallo a magyar nyelv nélkül soha nem vállal, LÖWINGER

Irént (szül.: Budapest, 1927. január 13., anyja neve Davido||j 'fi- vies Regina) ke-Ik ~ *Sg resi édesanyja

■ Budapestről.

■v 5 Paplankés/.ítő- y*»«. kisiparosként

dolgozott MaTM® gyarországon.

1944. októberében Németországba deportálták.

WALKISCH Ilonkát (szül.: Budapest, 1928. február 7., anyja neve: Davidovics Franciska) keresi nagynénje, Löwinger Józsefné Budapestről. Keresettet 1944. októberében deportálták Németországba, azóta nincs hír róla.

MARCALÉALVY Jánost (szül.: valószínű Székesfehérváron 1905. körül) keresi Magyarországról M. a régi müncheni jó barát. Keresett festőművész, feltételezhető, hogy művészként csak a rövid Marcal nevet használja. 1945-ben, mint katona hagyta el Magyarországot. 1949-ben vagy 1950-ben írt utoljára München-Lochausenből.

Kollár Bélát (szül.: Budapest,

1937., anyja neve: Simon Ilona) keresi Budapestről testvére, Kollár JánoB. Keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot. 1972-ben írt utoljára az 1290 E. Ocean Blvd Long Beach California címről.

TÓTH Jánost (szül.: 1948. május 12., anyja neve: Simon Malvin) keresi húga, Máhr Árpádné Budapestről. Keresett foglalkozása pincér, 1974. nyarán hagyta el Magyarországot. 4 éve írt utoljára a Johannesburg, South-Africa 45 Cumberlad Coust 9 Pretoria Str. Hillborrow címről, ahonnan valószínűleg Ausztráliába utazott.

TOMAS BANY-t (szül.: Budapesten, 1934 körül, anyja neve: Bléstyék vagy Bényei Mária) keresi unokatestvére Őri Jánosné Garalig Edit Budapestről, aki már nem a régi címén lakik. Keresett 1956 novemberében hagyta el Magyarországot, ahol utolsó időben a mentőszolgálatnál volt alkalmazásban. 1975-ben hazalátogatott Magyarországra, amikor külföldi állampolgárságú felesége és 3 gyermeke volt. Ugyanezen évben írt utoljára a Cofe Hungária Espresso Render vor 2262 Brodwary New York 24. N. Y. USA címről.

JÁNOSI Andrást (szül.: Baja, 1932. augusztus 19., anyja neve: Nagypál Julianna) keresi testvére Nánai Albertné Sükösdről. Keresett 1973-ban írt levelet utoljára a Sao Paulo Av. General Ataliba Leonel 3487. Parado Ingléza, Brasil címről. Szívbeteg édesanyja nagyon várja jelentkezését.

Laurie S. GESTEY-t (szül.: Hajdúnánás, 1928. március 18., anyja neve: Dobrossy Olga) keresi nővére Geszthelyi Éva dr. Király Zoltánná Budapestről. Keresett 1956- ban ment ki Norvégiába, ott élt kb. 1968-ig, onnan Stockholmba költözött, ahonnan Ausztráliába vándorolt ki az 1970-es évek elején. Utolsó hír 1981-ben érkezett tőle a 28. Sutherland St. Paddington Sydney 2021., Box 3483 GPO címről.

HERÁNUSZ Imrét (szül.: Budapest, 1940. szeptember 16., anyja neve: Tóth Franciska) keresik szülei Heránusz Imréék Budapestről. Keresett 1976. január 1-én tűnt el, feltehetően külföldre távozott, azóta semmi hírt nem kaptak tőle és róla. Tartózkodási helye ismeretlen, foglalkozása női fodrász.

OSZTRÁGER Bélát (szül.: Budapest, 1916. szeptember 1., anyja neve: Keleti Hona) keresi fia, Osztráger Béla Lakitelekről. Keresett

1946-ban hagyta el Magyarországot. Foglalkozása géplakatos. 1950- ben írt utoljára Jeruzsálemből.

SCHNEIDLER Mihályt (szül.: Pestimre, 1927. augusztus 1., anyja neve: Bende Julianna) keresi idős édesanyja Schneidler Mihályné Gyálról. Nevezett 1956-ban hagyta el Magyarországot. Állítólag Luxemburgban találkoztak vele utoljára, akkor tévedésből valaki azt mondta neki, hogy szülei meghaltak.

ERDŐS Alajos Gáspárt (szül.: Detro, Csík megye, 1939. március

28., anyja neve: Erdős Gizella) keresi édesapja Telkiből. Keresett

1955. nyarán hagyta el Magyarországot. Először Innsbruckban volt, majd Londonban, ahonnan 1969- ben írt utoljára.

FEKETE Istvánt (szül.: Budapest, 1954. október 17., anyja neve: Tercza Erzsébet) keresi édesanyja Adamkovits Gáborné Szenfmártonkátáról. Keresett 1976. augusztusában hagyta el Magyarországot. Foglalkozása festő és esztergályos. 1981-ben írt utoljára, akkori címe: Parma Heig Ohio 44130, 6934 Parma Park. B. V.

KOSTYALIK Károlyt (szül.: Budapest, 1964. anyja neve: Kalamár Zsófia) keresi édesanyja Kostyalik Károly né Budapestről. Keresett 1983. január 18-án hagyta el Magyarországot. Ismert címei: 1040 Wien Belvedere Gasse 20., vagy 2514 Traiskirehen Flücktlinglasez. Utoljára 1983. júniusában jelentkezett telefonon.

SEBŐK József Endrét (szül.: Budapest, 1940. február 4., anyja neve: Barabás Ida) keresi édesanyja Sebők Józsefné Budapestről. Keresett foglalkozása kirakatrendező. 1956-ban hagyta el Magyarországot. Utoljára 1979 novemberében írt a 2027 Galena St. Aurora Colorado USA címről.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket. keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk; Magyarok Világszövetsége, Budapest H-1905.

11