Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-08-04 / 16-17. szám

• • FUVESZKERT Üde kis sziget a főváros kőrengetegében: bejárata előtt sokan sietnek el nap mint nap, munkába vagy valamelyik közeli klinikára igyekezve úgy, hogy nem is sejtik, a kerítésen túl a természet egy darabkája tárul a láto­gatók elé. Nem mindig volt azonban a Fü­­vészkert vagy hivatalos nevén a Budapesti Egyetemi Botanikus Kert ilyen kis területű. Története az 1700-as évek végére nyúlik visz­­sza, amikor a nagyszombati egyetem orvosi kara megkezdte működését. 1771-ben létesí­tették a mai kert elődjét, amely néhány évvel később, az egyetemmel együtt, előbb Budára, a Krisztinavárosba, majd Pestre költözött. Kezdetben a Belvárosban, a volt Ferencesek kertjében kapott helyet, majd az 1800-as évek elején a mai Múzeum körút helyén található telekre telepítették át. A Füvészkert vándor­lása akkor fejeződött be, amikor az egyetem orvosi kara 1847-ben — József nádor javas­latára — megvásárolta a Festetics-kertet, a rajta levő vadászkastéllyal. Fejlődése innentől töretlennek ígérkezett, az itt nevelt növényfajok száma a századfor­dulóra meghaladta a 11 ezret. A Füvészkertet is elérte azonban a város terjeszkedése. Kel­lett a hely az újabb és újabb klinikai épüle­teknek, s mi sem látszott nyilvánvalóbbnak, mint az egyetem tulajdonában levő földterü­let beépítése. A második világháború alatt a kert teljesen elpusztult. Az eredeti területnek ma már csak töredé­kén működő Füvészkertben egy régi térké­pen láthatjuk még hol is volt egykor a kis természetes tó, benne a szigettel. Ez volt a Pál utcai fiúk felejthetetlen színhelye. Az idén tavasszal — háromesztendős fel­újítás után — nyitotta meg ismét kapuit a lá­togatók előtt a Füvészkert. Ha sétálunk a kertben, utunk először az új üvegház felé vezet, közben megcsodálhatjuk a magyar hegyvidékek növénytársulásait is, a Kárpátok és a Balkán változatos növé­nyeit. Gyönyörködhetünk az orchideák sokszínűségében, a kaktuszok, pálmák for­magazdagságában. Láthatjuk az édessé­geinknek kellemes ízt adó vanília oszlo­pokra, fákra kapaszkodó növényét és az ananászfélék, a foroméliák gazdag gyűjte­ményét. Az új üvegházhoz csatlakozik a csak­nem százesztendős, kör alakú Victoria-ház. Nevét az Amazonasban tenyésző Victoria re­gia vízirózsa fajtáról kapta, mivel ebben az épületben mutatták be hazánkban ezt a nö­vényt. Kik is látogatják manapság a Füvészkertet? A növénygyűjtemény főként a természettu­dományi kar biológus hallgatóinak tanulmá­nyaihoz nyújt segítséget, de ellátogatnak ide a gyógyszerészhaílgatók is, hogy természetes környezetükben láthassák a különböző gyógy­növényeket. Ottjártunkkor pedig óvodások sétálgattak a kert útjain, s felnőttes komoly­sággal gyönyörködtek a természet e darabká­jának szépségében. S a kert végében ott áll még a régi pálmaház, amely 1865-ben épült Drescher József tervei szerint. Itt az egyik pá­rologtatómedencében didergett Nemecsek, a Pál utcai fiúk hőse. S aki erre jár, azt nem­csak a természet igazi szépsége érintheti meg. hanem az a felejthetetlen hangulat is, ami a csodálatos regény olvasásakor kerítette egy­kor hatalmába. VÁRNAI IVÁN FOTO: FÉNYES TAMAS

Next

/
Thumbnails
Contents