Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-08-04 / 16-17. szám
FOTO: NOVOTTA FERENC lásra ítélt népi-tárgyi emlékeket. Szinte észrevétlenül bontakozott ki ez a gyűjtőmunka a füredi öreg házban. Azt a padot például, amelyen ülve a verandán borozgattunk, egy istállóból menekítették: állatok voltak hozzákötve. A könyvtárszobában álló csodaszép, régi, tányéralakú, öblös csempéjű cserépkályhát — amelyet ma is használnak — szinte szemenként szedték össze. Az egyik kályhacsempe emitt csibeitató volt, másutt szögeket tartottak benne. A csempék nem kellettek már a portákon, mert modern tűzhely állt minden konyhában... Egy régi mozsarat egy öreg parasztbácsi vitt el hozzájuk, mondván — ott jobb helye lesz. Harmincöt évi gyűjtés után — a kézimunkák nélkül — körülbelül ezer darabból áll a gyűjtemény, amely ma múzeumi védettséget élvez: székek, asztalok, kulacsok, faragott evőeszközök, szuszékok, falitékák, paraszti szerszámok... — amelyeket szinte mindig akkor vettek meg, amikor gazdájuk épp arra készült, hogy kidobja őket. „A legnagyobb öröm azonban az volt számunkra — mondja az író — amikor nem tudtunk megszerezni egy-egy darabot — mert gazdája is gyűjtő lett időközben.” i MB' f ‘• jL jaj1 Ha belép valaki a Lipták-házba, azonnal megragadja a hely varázsa. Jóllehet az „ezer darab” mindenütt jelen van, mégis otthonos, meghitt az egész ház, nem tengenek túl a tárgyak, a népművészeti kincsek, a neves festők, szobrászok — a ház vendégeinek, barátainak — alkotásai. Itt minden tárgy kínálja magát: simogass meg, fogj kézbe... Otthonos a ház, mert használják a tárgyakat. Étkeznek az 1563-ból származó intarziás ebédlőasztalon, ülnek a faragott székeken. A szuszékban, falitékában a család holmijai... A több száz éves tintatartón golyóstollak, ceruzák, kés, radír ... Otthonosan érzik magukat a külföldi vendégek is, akik megmegfordulnak itt. Csak néhányat sorolok fel a vendégkönyvekben szereplő nevek közül: Tristan Tzara, Konsztantyin Szimonov, Rousselot, Miguel Asturias, Robert Graves, Krleza, Forlain, Guillevic, Gerhard Steiner ... Lipták Gábor ma már nehezen mozog, rossz csípőízületei többnyire karosszékhez, a „mesélő székhez” kötik. De jó hangulatban, tárt karokkal fogad ma is mindenkit, aki belép a nyitott kapun, aki szereti a szépet, a jó szót... LÉNÁRT GYÖRGY 35
