Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-08-04 / 16-17. szám

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

„Magyarországról indultak”. A Film-Színház-Muzsika sorozatában — Karcsúi Kulcsár István írása — Fejős Pál kalandos életével, pályafutásával ismerteti meg az olvasókat. Fejős Pál 1923-ban hagyta el Magyarországot, miután a filmszakmában mérsékelt sikerrel próbált szerencsét. Európában és Amerikában azonban nagy, sokoldalú, színes karriert csinált, filmemberként és tudósként egyaránt, mivel kint első éveiben az orvosbakteorológusi képesítést is megszerezte. A filmtörténet esztétái a szakma minden részéhez művészi szinten értő alkotói közé sorolják Fejős Pált, aki a harmincas évek elején hazalátogatott. Itthon két filmet készített, a „Tavaszi zápor'”-t és az „ítél a Balaton”-1. Később a film világát a tudomány világával cserélte fel, kutató expedíciók tagjaként beutazta Latin- Amerikát és Ausztráliát, majd a negyvenes évek kezdetén letelepedett New York-ban. Előbb a Wenner Gren antropológiai kutatási alapítvány igazgatója, később a Stanford és a Yale egyetem professzora volt. Kollégái — 1963-ban bekövetkezett halálakor — a neves régészt és antropológust búcsúztatták.

*

A Nők Lapja ötven éve megjelent újságfotókból közölt képesszöveges összeállítást. A szöveg az egyik kép alatt: „A budapesti Operaházban Lehár Ferenc dirigálja művét, a Giudittát.” Egy másik képen fiatal, nagyon szép hölgy portréja látható; aláírása: „A pesti lányok Patzek Erika szerencséjéről ábrándoznak. A polgári származású ifjú hölgyet Sigvard svéd herceg kérte nőül. A király unokája lemond érte rangjáról, s Mr. tíernadotte néven él tovább Londonban."

*

Az Élet és Irodalom a legutóbb több, külföldön élő és alkotó magyar író, költő versét közölte. Vázsonyi Endre „Szabadnap” című elbeszélése, Thinsz Géza „Közhírré tétetik” és Határ Győző „Csöpögtető” című verse jelent meg az újságban.

*

A hazai mozik nemrégiben tűzték műsorukra „A holdlakók titka” cínjű francia színes rajzfilmet. A filmről az Üj Tükörben Hollós László írt kritikát. Ebből idézzük a következőket: „Jean Image — az egykori Hajdú Imre —, az 1932 óta Párizsban élő, saját produkciós céggel rendelkező művész mindig következetesen harcolt a francia rajzfilmgyártásert, a gyermekfilmek létjogosultságáért... Jean Image mostani filmje pergő ritmusú, jól szerkesztett, helyenként mulatságos, meséje azonban erőltetett. A filmjeiben gyakori ötletes természettudományos ismeretterjesztéssel ezúttal szűkmarkúan bánt a rendező”.

*

A Film-Színház-Muzsiká-ban Rózsa Vera Gách Marianne kérdéseire válaszol. A világhírű énekpedagógus. aki Angliában él és szólistákat, énektanárokat oktat, Budapesten kezdte pályafutását. Előbb dalénekesként, majd az Operaház művészeként.

*

A Heti Világgazdaságban a lap olvasóinak fórumot kínáló posta-oldalon a bécsi Thomas Sebestyén nevére figyeltünk fel. Honfitársunk arról ír, hogy állásánál fogva számos neves külföldi gazdasági újságot olvas, s ezek között a magyarországi lap is megállja a helyét. De — éppen a közismert gondok, problémák miatt — több cikket szeretne olvasni az újságban a hazai belkereskedelemről.

Cím az Űj Tükörben: „Vasarely New York-ban”. Az oldal szövegében Victor Vasarely szavai olvashatók ars poeticájáról. A világhírű művész mondandóját Csák Elemér tolmácsolja. A fotók — a szerző felvételei — a Vasarely Centert mutatják be az olvasóknak.

*

Lesz-e Formula 1-es autóverseny Magyarországon? A kérdés — immár esztendeje — vissza-visszatér a hazai sajtóban. A kérdés megannyi kérdőjeles részletét a legutóbb a Magyar Hírlap írása világította meg. Ebben a szerző, Lakatos Mária a többi között azt is megemlíti, hogy a verseny magyarországi megrendezésének ötlete egy Brazíliában élő, magyar származású üzletembertől származik. Rohonyi Tamástól, aki a FOCA — Formula — 1-es Konstruktőrök Nemzetközi Szövetsége — részéről nagy üzleti, idegenforgalmi lehetőséget lát abban, hogy a világverseny tizenhat futamának egyikét Budapesten, a múlt század romantikus hangulatát felidéző Városligetben rendezzék meg. Rohonyi Tamás a közelmúltban Budapesten járt és tárgyalásokat folytatott a verseny megrendezéséről.

*

Tóth Judit „Füstáldozat” című verseskötetét nemrégiben jelentette meg a budapesti Szépirodalmi Kiadó. A kötetről a Népszabadság „Párizsból — magyarul” címmel Pálmai Kálmán bírálatát közli. Idézetek a bírálatból: „A csaknem két évtizede Párizsban élő költőnő, Tóth Judit míves magyar versbeszéde úgy költői, hogy kemény, racionális, olykor tényközlő egyszerre. A születésről, az életről, a halálról van mondanivalója ... romantikusabban szólva: az emberi sorsról. — Szomorú könyv ez, fölkavar és elcsöndesít. Gondolati ereje, nyelvének áttetsző egyszerűsége, tragikus és mégis fölemelő embersége katartikus hatású. — Tóth Judit könyve a magyar lírai rekviemek sorát asszonyi emlékekkel, életérzéssel gazdagítja.”

K. GY.

Kerestetés

FORGÓ Istvánt (szül.: Budapest, 1910. április 21., anyja neve: Fülöp Ilona) keresi húga, Forgó Mária Soroksárról. Keresett hentes volt,

1943- ban hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe: 39 Clifton St. Petrie Terrace Brisbane. 1952 karácsonyára írt utoljára.

MARTZY Johannát, aki kb. most 80 éves, keresi unokaöccse Budapestről. Keresett 1943-ban vagy

1944- ben hagyta el Magyarországot, Itthon és külföldön is ismert hegedűművésznő. Feltehetően Nyugat-Németországban tartózkodik.

PONYICZKY Kálmán Pált (szül.: Budapest, 1920., anyja neve: Weiner Mária) keresi fia, Ponyiczky Béla Budapestről. Keresett 1946. szeptemberében hagyta el Magyarországot. 1964-ben írt utoljára. Utolsó ismert címe: Seymur Alfred Str. 18. Viktória Állam, Ausztrália BODROGI Lajost (szül.: 1914.) keresi fia, Bodrogi Péter, Budapestről. Magyarországot 1956-ban hagyta el. Bécsben pappá avatták, osztrák—magyar állampolgár. Közben járt Űj-Zélandban, majd viszszatért Ausztriába, ahonnan 1962. decemberében írt utoljára.

GODA Károlyt (szül.: 1936-ban Magyarországon) keresi lánya, Goda Helen Kanadából. Keresett 1956 —57-ben hagyta el Magyarországot. Kanadában telepedett le és építkezésen dolgozott Torontóban, a Dundas Street, Spadina Avenue címen. Felesége a fent említett időben U. Majlath volt.

U. MAJLATH-ot (szül.: Magyarország, 1940.) keresi lánya Helen GODA. Keresett 1956-ban vagy 1957-ben hagyta el Magyarországot, Kanadába vándorolt ki, ahol együtt élt Goda Károllyal. Feltehetőleg 1959-ben elhagyta Kanadát és Bermudába vándorolt ki.

ÉVA OBER-t, (szül.: Nagy Éva, 1953. december 7. Budapest, anyja neve: Németh Malvin) keresi édesanyja, özv. Nagy Károlyné Szombathelyről. Keresett 1972. október 2-án hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe: 4223. SW Frui Apt. 170. Huston 27077 Texas, ahonnan 1982. márciusában írt utoljára.

FÁBIÁN Bélát (szül.: 1926. december 26., Budapest, anyja neve: Mokson Anna) keresi testvérbátyja, id. Fábián Ferenc Takácsiból. Keresett motorszerelő volt, 1948 novemberében Ausztriába, 1953 márciusában Brazíliába ment, ahonnan kb. öt éve írt a Caixa Pt. 2808, Sao Paulo címről.

MARKOVICS Lédát (szül.: Vajnág, Máramaros megye 1879), illetve leszármazottait keresi Áron Berkey Clevelandből.

FREINTHAL Jánost (szül.: Budapest, 1928. december 13., anyja neve: Freinthal Irma Mária) keresi iskolatársa, Kaiser Józsefné Budapestről. Keresett tisztviselő volt, 1956-ban hagyta el Magyarországot. Feltehetően Kanadában Vancouverban van.

STEVEN Lajost, (Nyíregyházán, Selyem u. 22. szám alatt lakott). Keresik Venezuelából. Keresett Izraelbe vándorolt ki a háború után. Felesége Schwartz Regina volt. Suzanna WIESZT-et (szül.: 1953!

Budapest, anyja neve: Szabó Ilona) keresi Szabó Ferenc Budapestről. Keresett 1967-ben hagyta el Magyarországot. Foglalkozása stewardes. Ismert címe: 53. McCallum CRT Brampton, Ontario Kanada.

SCHMAL Jánost (szül.: Kőszeg,

1912., anyja neve: Kern Anna) keresi húga, Pados Károlyné Budapestről. Keresett hangszerjavító volt, 1956-ban hagyta el Magyarországot. Körülbelül 10 éve írt utoljára. Utolsó ismert címe: 53 Harbar View St. Boston Dorchester 25. Mass. U. S. A.

PAULIK Józsefet (szül.: Cserhátsurány, 1950. augusztus 15., anyja neve: Veres Ilona) keresik szülei, Paulik Jánosék Szentendréről. Keresett 1976-ban hagyta el Magyarországot. Foglalkozása lakatos és asztalos. Utolsó címe: 185. East. 92. rd. Sot Rue No 2—C Apt. Brooklyn, New York, U. S. A.

SZABADOS Sándort (szül.: Tiszaföldvár, 1924. május 20., anyja neve: Zsadonyi Zsuzsanna) keresi felesége, Szabados Sándorné Sashalomról. Keresett 1969. novemberében tűnt el, feltehetőleg külföldre távozott, azóta nem adott életjelt magáról, tartózkodási helye ismeretlen, foglalkozása hegesztő.

KOSTYALIK Károlyt (szül.: Budapest, 1964., anyja neve: Kalamár Zsófia) keresi édesanyja, Kostyalik Károlyné Budapestről. Keresett 1983 január 18-án hagyta el Magyarországot. Ismert címe: 1040 Wien Belvedere Gasse 20., vagy 2514. Traiskirchen, Flüchtlinglases. Utoljára 1983 júniusában jelentkezett telefonon.

FEKETE Istvánt (szül.: Budapest,

1954. október 17., anyja neve: Tereza Erzsébet) keresi édesanyja, Adamkovits Gáborné Szentmártonkátárói. Keresett 1976 augusztusában hagyta el Magyarországot. 1981-ben írt utoljára, akkori címe: Parma Heig Ohio 44130, 6934 Parma Park B. V.

SEBÖK József Endrét (szül.: Budapest, 1940. február 4., anyja neve: Barabás Ida) keresi édesanyja, Sebők Józsefné Budapestről. Keresett foglalkozása kirakatrendező. 1956-ban hagyta el Magyarországot. Utoljára 1979 novemberében írt, a 2027 Galena St. Aurora Colorado U. S. A. címről.

SIMON Évát (szül.: 1942. november 6., Budapest, anyja neve: Szalay Mária) keresi édesanyja, Bihari Sándorné Budapestről. Keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot és 1981 óta nem írt. Utolsó címe: Dr. Downsview Stille, Roft 80, Ontario, Canada.

OSZTRÁGER Bélát (szül.: Budapest, 1916. szeptember 1., anyja neve: Keleti Ilona) keresi fia, Osztráger Béla Lakitelekről. Keresett 1946-ban hagyta el Magyarországot. Foglalkozása géplakatos. 1950- ben írt utcfljára Jeruzsálemből.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: Magyarok Világszövetsége, Budapest, H—1905.

13