Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-07-21 / 14-15. szám
1. Elektroenkefalográfok készülnek a MEDICOR Esztergomi Gyárában 2. NDK megrendelésre állítják elő a pillangós növény betakarító adaptereket a győri MEZŐGÉP téti gyáregységében 3. A MEZŐGÉP debreceni gyára termelésének mintegy a negyedét teszik ki a KGST-országokba szállított növényvédő gépek. Képünkön: a MOBITOX Super csávázógép 4. Szovjet sajtgyárak részére készülnek az ún clvadék formázó kádak az Élelmiszeripari Gépgyárban 5. Az összes KGST-ország részére gyárt stúdióberendezéseket a budapesti Elektroakusztikai Gyár FOTO: BALATON JÓZSEF, FEHÉR JÓZSEF, MATUSZ KAROLY ÉS OLÁH TIBOR — MTI azonban egyebek között azt kívánja, hogy hozzuk egymáshoz közelebb belső, vállalati pénzügyi-kalkulációs rendszereinket, hogy gördülékeny, a kölcsönös hasznot egyértelműen kimutató legyen az egymás közötti elszámolás. Boros János az Élelmiszeripari Gépgyár (ÉLGÉP) igazgatója: — Árbevételünk 35—40 százaléka KGST- országokból származik. Egy, még a hatvanas évek végén kötött egyezmény alapján jutottunk el addig, hogy manapság a Szovjetunió számára szükséges sajtgyári berendezések 70—80 százalékát a mi cégünk szállítja. A helyzet nálunk is az, hogy a szakosodás a késztermékekre vonatkozik. Mi is korszerűbb és gazdaságosabb formának tartjuk a részegységgyártásban megvalósuló munkamegosztást. Az ideális az lenne, ha a készterméket összeszerelő üzem csak az alapgépet gyártaná, amihez aztán sokféle speciális adapter kapcsolható — mint egy konyhai robotnál — s ezeknek a részegységeknek a gyártását, fejlesztését vállalná fel egy-egy üzem. A KGST orvosi műszer szekciója évente kétszer ülésezik. Azt kérdem Kiss Imrétől, hogy a MEDICOR, amely ezen a fórumon az egész magyar orvosi műszeripart képviseli, napjainkban mit szorgalmaz elsősorban. — Szeretnénk például kialakítani egy egységes, csereszabatos orvostechnikai mikroprocesszoros rendszert, amiben mi már elértünk bizonyos eredményeket. Hasznosnak tartanánk, ha a Medunion nevű egyesülés, amelyet hat KGST-ország külkereskedelmi vállalata hozott létre, a világpiacon önállóan fellépő, közös vállalattá alakulna, amely ilyenformán üzletet tudna kötni kórházak teljes felszerelésére. A KGST egészségügyi állandó bizottsága felkérésére vállaltuk el és kezdtük gyártani a komputeres tomográfot, amit egyaránt sikerrel értékesítünk a KGST-országokban és a nyugati piacokon. A közös nyilatkozatban külön szakasz foglalkozik a gépipar komplex jellegű fejlesztésével, ami a fejlesztéstől az értékesítésig ívelő együttműködést jelent. Olykor még ma is gondot okoz a közös fejlesztések elszámolása. Kiss Imre egy előremutató, jó példát említ: — Egy NDK-beli céggel fogtunk hozzá egy laborautomata kifejlesztéséhez, ök a mechanikus részt, mi az elektronikát vállaltuk. Nemrégiben, miután kifizettük a partner-céget, a teljes gyártást átvettük. A csúcstalálkozón kiadott közös nyilatkozat bizonyos iparágak fejlesztésének kitüntetett szerepet szán. Olyan „húzó” ágazatoknak, amelyek fejlődésétől sokat várhat az általunk felkeresett két üzem, de minden gépipari ágazat is. Az elektronikáról, a mikroprocesszoros és a robottechnika fejlesztéséről van szó. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a hazai mikroelektronika kibontakozása eleddig is sokat köszönhet a KGST-kapcsolatoknak. A számítástechnikai gépgyártás, az atomenergetikai gépgyártás ugyancsak olyan területek, ahol iparunk a KGST-gyártmányszakosításnak megfelelően fejleszti kapacitásait. A kisebb KGST-országok — közöttük hazánk is — számítanak a Szovjetunió további energiahordozó- és nyersanyag szállításaira. Az e területen lévő kapcsolatokat is — szögezi le a közös dokumentum — hozzá kell igazítani az új feltételekhez. Mivel a termelési költségek növekedtek, a könnyen hozzáférhető források kimerülőben vannak, e termékeket szállító partnerünk számít a nyersanyaglelőhelyek, alapanyag-termelő üzemek közös feltárásának, építésének folytatására, valamint az olajért cserébe kínált áruk választékának korszerűsítésére. A közös dokumentum azt is kimondja, hogy az energiahordozók árát jobban kell közelíteni a világpiacihoz, ami egyébként egybevág azzal az általános törekvéssel, hogy az áru- és pénzviszonyok jobban érvényesüljenek a KGST-kapcsolatokban. Magyarország, mivel a KGST agrár-exportőr országai közé tartozik, várakozással tekint a nyilatkozat azon szakaszára, amely az „agráripari komplexum” ágazataiban kívánatos együttműködéssel foglalkozik. Számunkra különösen fontos, hogy a nyilatkozat előirányozza az importáló országok részvételét a mezőgazdasági-agráripari beruházásokban, s azt, hogy „az érdekelt országok két- és sokoldalú alapon biztosítsák az exportőr országok számára az ösztönzés egyéb gazdasági feltételeit.” A gazdaságfejlesztés „intenzív pályán” való fejlesztésének szellemében a KGST-országok korszerűsítik belső gazdasági mechanizmusukat. Nyilvánvaló: ezzel együtt kell, hogy járjon a KGST keretében való együttműködés mechanizmusának fejlesztése is. A közös nyilatkozatból is kitűnik, hogy a KGST-kapcsolatok fejlesztésének szándéka nem jelenti a tagországok befelé fordulását. Hazánkkal együtt a jövőben is törekednek a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok fejlesztésére a fejlődő országokkal, a fejlett tőkés államokkal. B. I. 27
