Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-01-21 / 1-2. szám

cA TESTI ^KABARÉ HOFI GÉZA A legnépszerűbb színpadi hu­morista ma kétségtelenül Hofi Géza. A hatvanas évek második felében tűnt fel a színpadon. Kar­rierje úgy kezdődött, hogy a por­celángyári munkás egy nap jelent­kezett a FÉSZEK-ben az ott éppen ebédelő Szendrő Józsefnél, a deb­receni színház igazgatójánál, mondván: színész szeretne lenni. Debreceni segédszínészként nem kisebb partnerekkel dolgozott, mint Latinovits Zoltán, Márkus László. Azután egy szép napon fel­tűnt Pesten, először kis művelődé­si házakban adta elő paródiáit, majd a Mikroszkóp Színpadon és a televízió képernyőjén. Amit csinál, az besorolhatatlan a kabaré klasszikus műfajaiba: egy-egy magánszámán belül éppen úgy megtalálhatók a paródiák és az anekdoták, mint a viccek, kup­iék stb. Teljesítményét kritikusai egyszerűen „hofizmusnak” neve­zik. Hofi a színpadra mindig egysze­rű, hétköznapi emberként jön be, s arról beszél, ami mindannyiunkat foglalkoztat. De ő nem csak ki­mondja — a nagy nyilvánosság előtt —, hanem továbbgondolja, és pesti dörzsöltséggel helyre is rak­ja a dolgokat. Például „A megye” című számában így adta elő az egyik helyi potentáttal történt ese­tét: „...meghívtak fellépni az egyik megyébe, nem mondom me­lyikbe, mert bárhol megtörténhe­tett volna ... szóval ott dolgozik, illetve OTT VAN ... nagy különb­ség ... egy illető. Rendeletet ho­zott ... Mit hozzon? . .. hogy csak úgy mehetek a megyébe fellépni, a többi kollégámmal, ha előtte a mű­soromat az irodájában elő­adom ..Íme, a tipikus Hofi-szi­­tuáció. Más mit tesz ilyen esetben? Vagy előadja az irodában, vagy felháborodik, s nem lép fel a me­gyében. S ezzel a maga részéről az ügyet lezárja. Hofi Géza elmeséli: tízmillió embernek, a televízió képernyőjén. „Tegyük fel, hogy elmondom .. . Tegyük fel... Mi a biztosíték arra, hogy meg is érti?... De ami röhe­jes az egészben, az az, hogy a kor­mánytól kaptam két Jászai-dí­­jat... az egész országra érvé­nyes ... a megyére nem... Ez a tipikus kiskirály: korona van, fej meg nincs.” Hofi első igazán nagy sikereit a Mikroszkóp Színpadon előadott műsoraival érte el, ahová Komlós János, a fiatalon elhunyt igazgató hívta meg. Hofi ma „Hofélia” cí­mű műsorát a Madách Színház Ka­maraszínházában adja elő, állandó telt ház előtt. — P — KOMLÓS JÁNOS- HOFI GÉZA Mi újság, Feri bácsi? (Részlet a Rádiókabaréban elhangzott jelenetből) Komlós: Idefigyeljen, Ferikém, mondja meg nekem végre, hogy miért jött ide? Hofi: Hoztam egy magánszámot a Humorfesztiválra. Komlós: Maga írta? Hofi: Nem vagyok én vállalati ünnepi szónok, amit én mondok, azt én is írom. Komlós: Már vége van a Humor­fesztiválnak. Hofi: Na látja, ez a gondviselés! Nemcsak árvíz van, meg baj, ha­nem öröm is éri az embert. .. Komlós: Mondja, Ferikém, ma­ga rendszeresen hallgatja a Rá­diókabarét? Hofi: Nyiná! Csak azt hallga­tom. Komlós: Nem helyes! Megér­tem, hogy kell néha egy kis kikap­csolódás. Hofi: Az kell. Amikor van az a gazdaságpolitikai műsor a volu­menről, meg az éves szintről, mey a kapacitásról, no, mondom, most kell kikapcsolódni. A rádiónak. Komlós: De miért kapcsolja ki a gazdaságpolitikai műsort? Hofi Géza a Magától semmi nem megy cimű magánszámában FOTO: RUZSONYI GABOR — MTI Hofi: Mert nem nekem beszél­nek, hanem egymásnak. Kapacitás meg a volumen! Ezért egy embert egyszer megvertek ... Komlós: A rádióban? Hofi: Nem, a kocsmában. Komlós: Mondja, Ferikém, mi baja van ezzel? Ez nagyon fontos tudomány, amit meg kell az em­bereknek magyarázni. Hofi legújabb műsorában, a Hoféliában FOTO: ILOVSZKY BÉLA — MTI Hofi: Nem magyarázni kell azt, hanem emelni, csinálni. Komlós: Hogyhogy? Hofi: Tudja, azt mondják, hogy éves szinten, meg spes-spes, spes­­pektíva... ez csak szöveg. Azt kell mondani: na, Feri, gyere, emeld meg. Ennyi. . . . Komlós: Na jó, jó. A klasszi­kus zenét nem szereti? Hofi: Csak a magyar klassziku­sokat. Komlós: Bartók, Kodály? Hofi: Schubert. Komlós: Kicsoda? Hofi: Schubert, aki a Befejezet­len szimfóniát csinálta. Komlós: Honnan veszi, hogy ma­gyar volt?. Hofi: Mert nem fejezte be. Ilyen a magyar: na, mára elég a munká­ból, eltesszük holnapra, aztán ha­logatja, halogatja .. . Komlós: Ide figyeljen, Schubert azért nem fejezte be a szimfóniát, mert meghalt. Hofi: Persze, mert addig halo­gatta, ilyen a magyar. SÁNDOR GYÖRGY Hintőpor SZÓNOKLAT Barátaim! Jobb előbb, mint később, ha már most tisztázzuk, nekünk olyan if­júságra van szükségünk: amilyen ifjúságra nekünk szükségünk van! PAPÍRGYŰJTŐK Kezitcsókolom, újságot jöttünk gyűjteni. — Ott van letakarva vele a bá­csi. NAPLÓ, MAI DÁTUMMAL Csodálatos a reggel. Tele vagyok tervekkel, újrakez­déssel, energiával, tisztasággal. Forrásmunka: „Estére mi marad belőlem?!” LEDIPLOMÁZTAM Mindenütt zárt karokkal vár­nak! SZÓNOKLAT Fiatalok! Mielőtt átadjuk a stafétabotot: még tartjuk egy kicsit. SZÓNOKLAT Kisdobosok! Úttörőszeletek! Tiétek a jövő! Ügy volt, hogy a miénk lesz. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS Az a kérdésünk, hogy egyet tet­szik-e érteni? — Mivel? Ja, hát akkor már könnyű ... 44

Next

/
Thumbnails
Contents