Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-06-23 / 13. szám

TUDOMÁNYOS RENDEZVÉNYNAPTÁR

EGYMILLIÓ DOLLÁROS SOROS-ALAPÍTVÁNY

— V. egyesített nemzetközi tudománytörténeti és tudományfilozófiai konferencia. Rendező szerv: MTA Tudomány- és Technikatörténeti Bizottság. Helyszín: Veszprém, Augusztus 17—24; — F1LLM (Federqjion Internationale des Langues et Littératures Modernes) XVI. Nemzetközi Kongresszusa. MTA I. osztálya és Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Budapest, augusztus 22—27; — Sztochasztikus mezők: szigorú eredmények a statisztikus-fizikában. Bolyai János Matematikai Társulat, Kőszeg, augusztus 26-tól szeptember 1-ig; — Nemzetközi Tudományos

Műhely a nagyenergiájú nehéz ion atomütközésekről. ATOMKI, Debrecen, augusztus 27—28; — Folyadékszerkezet szimpozion, MTA Elektrokémiai Munkabizottság, Veszprém, augusztus 27—30; — 111. Nemzetközi Készletgazdálkodási szimpozion. Nemzetközi Készletezési Tudományos Társaság, Budapest, augusztus

27—31; — 1AMAP nemzetközi kondenzációs konferencia, Nemzetközi Felhőfizikai Bizottság, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, szeptember 3—7; — Nehézfémek a vízi szervezetekben. Balatoni Limnológiai Kutató Intézet, Balatonfüred, szeptember 3—8; Interferon és a vele rokon anyagok hatásmechanizmusa. Munkaértekezlet. Országos Közegészségügyi Intézet, Dobogókő, szeptember 4—6; Hallstadt Kolokvium, Régészeti Intézet, Veszprém, szeptember 10—15; — Fejlődés a folyadék-kromatográf iában, Szimpozion, Magyar Kémiai Egyesület, Szeged, szeptember 10—14; „A társadalmi státusz dimenziói” a nemzetközi tudományos konferencia, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet és Magyar Szociológiai Társaság, Budapest, szeptember 10—12. Jura—kréta határ a Tethysben. Magyar Állami Földtani Intézet, Jura—kréta Munkabizottság. Sümeg, szeptember 17—

21. — A XI. századi pénzverés Esztergomban. International Numismatic Commission. Magyar Numizmatikai Társulat. Budapest—Esztergom, szeptember 17—22. — IF IP (Nemzetközi Információ-feldolgozási Szövetség) ülése. Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet. Budapest, szeptember 18—21. — A szociálpolitika jövője, Szociológiai Kutató Intézet. Munkaügyi Kutató Intézet. Siófok, szeptember 20—26. — Nemzetközi Forróatomkémiai Szimpozion. Központi Fizikai Kutatóintézet, Balatonfüred, szeptember 23—28. — Neocén Paleogeográfiai atlasz munkaülése. Magyar Állami Földtani Intézet. Sümeg, szeptember 24—30. — Kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok. Világgazdasági Kutató Intézet. Budapest, szeptember 27—30.

ZEISEL-KIÁLLÍTÁS MONTREALBAN

„Nem vendég a gyárban” címmel 1983. évi 21. számunkban hírt adtunk arról, hogy Zeisel Évát, a most New Yorkban élő egykori Vaszary-növendéket felkérték: válogasson anyagot az 1984-ben megnyitandó életműkiállításához. A neves művésznő úgy határozott, hogy — idézzük — : „Harmóniát teremtek a tárlat kezdete és vége között: ott is, itt is legyenek magyar dolgok, magyar motívumok.” Így tehát Zeiselné Striker Éva tavaly egy időre hazatért, hogy a pécsi Zsolnay porcelángyár dolgozóinak segítségével megformálja e retrospektív kiállítás eozinmázas záródarabjait. A művésznő öccsétől, dr. Striker Györgytől kaptuk a hírt, hogy életmű-kiállítás nyílik Montrealban a Musée des Arts Decoratifs termeiben „Eva Zeisel: Designer for Industry” címmel, s közönség elé kerülnek a Zsolnayban alkotott dísztárgyak is. A kanadai iparművészeti tárlatot, a múzeummal közösen, a Smithsonian Institution Traveling Exhibition Service szervezi. Zeisel Éva művei azonban szeptemberre visszakerülnek az USA-ba, ahol is Brooklynban állítják ki őket.

ELÍTÉLTÉK A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM TOLVAJAIT

Mint ismeretes, tavaly november 5-én ellopták a Szépművészeti Múzeumból hét, világhírű, szinte felbecsülhetetlen értékű festményt. Bravúros nyomozással hamarosan kézre kerültek a tettesek, s előkerültek Görögországból a képek is. A festményeket olasz csempészek szállították el Magyarországról s külföldön akarták értékesíteni. A lopás két magyar gyanúsítottját, Kovács Gusztávot és Raffai Józsefet tavaly december 15-én tartóztatta le a rendőrség. A Fővárosi Bíróságon ítéletet hirdettek a műkincslopás ügyében. A bíróság Kovács Gusztávot tizenegy évi fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte; a másodrendű vádlott Raffai József, mint bűnsegéd, ötévi börtönbüntetést kapott. A fiatalkorú Jónás Katalint bűnpártolás vétsége miatt két évre felfüggesztett, hathónapi szabadságvesztésre, a negyedrendű Balogh Bélánét pedig hamis tanúzás miatt egyévi börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Az ítélet nem jogerős.

A Fővárosi Főügyészség vádat emelt Kis Sándor, a Központi Múzeumi Igazgatóság polgári fegyveres őrségének parancsnoka és Túri Péter, a Központi Múzeumi Igazgatóság igazgatóhelyettese ellen a társadalmi tulajdonban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés vétsége miatt. A tárgyalás folyik.

Athénban tízmillió drachma óvadék ellenében szabadlábra helyezték Efthimiosz Moszkoklaidesz görög étolajgyárost, a képlopás feltételezett felbújtóját. A milliomos ellen tovább folyik a vizsgálat, ezért egyelőre nem hagyhatja el Görögországot. Az igazságügyi hatóságok azzal indokolták a szabadlábra helyezést, hogy a Moszkoklaideszt terhelő tanúvallomások pusztán a gyanút alapozzák meg, de nem minősülnek a bűnösség bizonyítékának.

Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese és Soros György (USA) kicseréli az MTA és a Soros-Alapitvány együttműködési okmányait

FOTO: PÓLYA ZOLTÁN — MTI

Soros György, aki 1947-ben, tizenhét éves korában hagyta el Magyarországot, most, 1984-ben egyedi, különleges ajánlattal kereste fel a Magyarok Világszövetségét.

— Alapítványt szándékoztam tenni, a magyar kulturális és tudományos élet támogatására. A Magyarok Világszövetsége, s a magyar nagykövetség közvetítette kívánságomat a Magyar Tudományos Akadémiának. Mivel három éve működik New Yorkban az Open Society elnevezésű Soros-Alapítvány. Végül is abban egyeztünk meg, hogy új alapítvány helyett ezt terjesztjük ki Magyarországra.

— A Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese és ön május végén írta alá a szerződést, beszélgetésünk színhelyén, Budapesten. Kérem fogalmazza meg konkrétabban, milyen célra és milyen összeg áll a hazai érdekeltek rendelkezésére.

— A szerződés aláírásával egyidőben alakult meg a Soros-Alapítvány magyar bizottsága, melynek két társelnöke Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, s jómagam. Három tagja van: Csizmadia Károly, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemről, Hankiss Elemér a Szociológiai Kutató Intézettől és Vámos Tibor, az Akadémia Számítástechnikai Kutatóintézetének igazgatója. A bizottság előreláthatóan július végére készül el a pályázati felhívásokkal, a jelentkezők közül a legjobbak részesedhetnek az alapítvány pénzéből. Ez nem a meghatározott összeg, az igénytől és a pályázatoktól függ, de legfeljebb egymillió dollár, illetve ennek megfelelő forint lehet. Az összeget azért adjuk meg forintban és dollárban is, mert vannak olyan magyar cégek, amelyeknek csak devizáért beszerezhető műszerekre, könyvekre, folyóiratokra, vagy — mint az Országos Vezetőképző Központnak — külföldi előadókra van szüksége, ám ehhez nem áll rendelkezésükre megfelelő devizakeret. Ha pályázatukkal az alapítványhoz fordulnak és a bizottság elfogadja azt, mi a szükséges devizát azzal a feltétellel adjuk, hogy forint ellenértékét befizetik az alapítvány pénztárába. Az így befolyt forintot azután ispriét felosztjuk olyan cégek, tudományos intézetek között, amelyeknek viszont a forintkerete nem elegendő a munkájukhoz szükséges berendezések beszerzésére. Pályázatokat várunk tudományos kutatóktól, akik kutatásaikat külföldi intézetekben is folytatják. De segítséget nyújtunk magyar irodalmi művek idegen nyelvre, elsősorban angolra fordításában is. Azt szeretnénk elérni, hogy az új lehetőséggel még jobban serkentsük a magyar kulturális és tudományos élet vérkeringését, s ne lehessen többé a munka, a haladás gátja a szűkös deviza- vagy forintkeret.

— Elnézést a következő kérdésért! Az egymillió dollár befektetésből önnek, vagyis az alapítványnak van-e anyagi haszna?

— Nincs. Tudom, hogy ezért sokan furcsán néznek rám, de talán eloszlatja kételyeiket, ha elmondom, hogy nem az alapítványból élek, hanem többek között tőzsdei cégemből, amely közel 400 millió dolláros alaptőkével dolgozik, a melynek „csupán” az irányítása a feladatom. Ügy gondoltam, sokkal értelmesebb és hasznosabb, ha vagyonom egy részét az alapítványban foglalt célokra szánom, mintha megpróbálnám felélni, vagy épp ellenkezőleg, fukarul ráülnék a pénzemre. Ami a karrieremet illeti, volt némi szerencsém is, de elsősorban a londoni Közgazdasági Tudományi Egyetemen szerzett elméletre, s a New York-i tőzsdén elsajátított gyakorlati tapasztalatomra támaszkodtam. Nekem is volt már néhány milliós bukásom, de szerencsére ki tudtam mászni a bajból.

— ön a „hat nullások”, vagyis a miliomosok klubjának tagja lett. Sikerült megőriznie tiszta, szép magyar beszédét, nem hagytak nyomot kiejtésén az idegenben töltött évtizedek. Azt mondják, New Yorkban nincs magyar kiállítás, művészeti esemény, amelyről ön hiányozna.

— Valóban igyekszem elmenni minden magyar vonatkozású művészeti eseményre, s képeket is vásárolok. Segíteni akarjuk külföldi kiállítások megszervezését: szakembereket küldünk a kiállítandó művek kiválogatására, s pénzt adunk plakátok, prospektusok megjelentetésére is, mert sok tehetséges fiatal magyar képzőművész van, akik műveikkel külföldön is szép sikereket érhetnek el. Az alapítvány céljai közé ezért a képzőművészek támogatását is bevettuk G_ BARTA agnes

4