Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-01-21 / 1-2. szám

V _A| 1 A Magyarországi Református Egyház Bu­dapesti Teológiai Akadémiájának öt évfo­lyama már a Ráday Kollégium új épületszár­nyában kezdte meg az 1983/84-es tanévet. A százkilenc nappali hallgató közül tizenhár­mán külföldiek: két jugoszláviai és egy szlo­vákiai magyar nyelvű, három etiópiai ortho­dox, valamint egy NDK-beli, hat nyugat­európai, illetve egyesült államokbeli. Idő­közönként a száz levelező tagozatos is itt hallgat előadásokat. A diákok kétágyas szo­bái az első és a második emeleten, a hivatali helyiségek és aüanári szobák pedig a harma­dikon találhatók. A földszinten kapott új ott­hont a Ráday család nevét viselő könyv- és levéltár, az állandó Biblia-kiállítás, valamint az új étkező. A könyvtárat alapító Ráday család a ma­gyar történelemben és a református egyház életében egyaránt jelentős szerepet játszott. Leghíresebb tagja, Ráday Pál Rákóczi kan­cellárja és vezető diplomatája volt, ő lett ké­sőbb a református egyház első generális ku­rátora. A református kollégiumok évszázadokon át az egyházi élet és a nemzeti kultúra köz­pontjai voltak. „Megtartódat benne becsüld, magyarság” — írta jelképesen a református egyházról és kollégiumairól „Egy falusi templomra” című versében Csanádi Imre. — A Ráday Kollégium hármas feladatot lát el a Magyarországi Református Egyház mai ■ életében — mondta az új épületszárny felavatásának ünnepségén dr. Tóth Károly, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke —, Lelkipásztorokat képez a gyülekezetek szá­mára; az értékes könyvtár és levéltár a fo­lyamatosságról — a múlttal, a történelemmel való kapcsolatról — beszél; az ökumenikus szálak pedig a világkeresztyénséghez fűződő szoros és elválaszthatatlan kapcsolódásról tesznek tanúbizonyságot. öt év telt el az Egyházkerületi Tanácsnak az építést elhatározó ülése és pontosan két esztendő az alapozási munkálatok megindulá­sa óta, amidőn — a hálaadó istentiszteletet követően — felavatási ünnepségen gyülekez­tek a kezdeményezést megvalósítók képvise­lői: az egyházmegyék és a külföldi testvér­egyházak — köztük a Rajnai, a Westfáliai és a Hessen-Nassaui Tartományi Egyház, a Svájci Evangéliumi Egyházak, a Skót Refor­mátus Egyház és az Egyházak Világtanácsa — küldöttei, valamint az Állami Egyházügyi Hivatal, a tervező és építővállalatok vezetői. LÁTOGATÁS ARÁDAT KOLLÉGIUMBAN Adorján József esperes, kollégiumi főigazgató három külföldi hallgatóval: Amare Cassaye-val (Etiópia), Dennis Carlson-nal és Monty Taylor-ral (USA) A kollégiumi szobában: Meggyesi László (Csehszlo­vákia), Lakatos Tibor és Botos Elemér (Jugoszlávia) FOTO: GABOR VIKTOR — Ez a mai együttlétünk jól példázza az új magyar társadalom és az egyházak tartal­mas, dinamikusan fejlődő kapcsolatait. Kife­jezésre juttatja azt a törekvésünket, hogy ha­tárainkon túl ökumenikus kapcsolataink ré­vén a békesség Istenének akarata szerint a népek békességét és egységét munkáljuk — hangsúlyozta Tóth püspök. Az eredeti elképzelések szerint mintegy 45 millió forintra lett volna szükség az épít­kezésekhez. Ennek fedezésére a gyülekeze­tek és a külföldi testvéregyházak ajánlottak fel anyagi támogatást. A kormány rendkívüli államsegély formájában ugyanakkora ösz­­szeggel támogatta az építést, mint amekkora a felajánlásokból összegyűlt. A 400 négyzet­méternyi telket pedig a Fővárosi Tanács en­gedte át igen kedvezményes feltételek mel­lett. A végleges terv — amelyet Szabó István Ybl-díjas főépítész irányításával valósítottak meg — 45 milliót irányzott elő az új épület­szárny építésére, és további 30 milliót a vala­mikori dohánygyárból kollégiumi célokra átalakított régi épület korszerűsítésére. A teljes újjáépítés 1985 októberére fejeződik be. A Ráday Kollégium felújításának és bőví­tésének munkálatairól szólva dr. Bartha Ti­bor püspök, a Zsinat lelkészi elnöke kiemel­te: a munka része annak a nagyarányú meg­újulási folyamatnak, amelynek korábbi két legjelentősebb állomása a Debreceni Kollé­gium és Nagytemplom, valamint a budapesti Kálvin téri templom teijes felújítása volt. Ugyanennek a folyamatnak a része a temp­lomok és parókiák százainak újjáépítése, és a diakóniai intézmények férőhelyeinek gya­rapítása több mint kétszáz ággyal. A Ráday Kollégium felújítása és bővítése az egyház minden gyülekezetének ügyévé vált. — A korábban egymás iránt közömbös régiók — hangoztatta a Magyarországi Református Egyház lelkész-elnöke — megtanultak együtt Bibliát olvasni, együtt imádkozni és együtt szolgálni. Az egység ajándékát jelképezik a munkálatok abban az értelemben is, hogy a külföldi testvéregyházak és egyházi segély­­szervezetek részt vállaltak terheink hordozá­sában. Ma, az ellentétek elmélyülésének meg­rendítő és fenyegető időszakában különös je­lentősége van annak, hogy Kelet és Nyugat egyházai nem engedik el egymás kezét. KOLLÁR ISTVÁN 36

Next

/
Thumbnails
Contents