Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-05-12 / 10. szám

I

tént festészetünkért, szobrászainkért, de íróink, muzsikusaink, színészeink is számíthattak rá, ha valamilyen jelentős vállalkozásra, sorsdöntő lépésre szánták el magukat.

A legújabbkori kultúrhistória fordulatokban gazdag eseményeinek szemtanújaként tisztelték, idézték megjegyzéseit a fiatalabb évjáratok és nemzedékek, enciklopédikus bőségű élményanyagáért irigyelték a műértők, csodálták a pályatársak. Minden érdekelte, aminek valami köze volt a művészetekhez; a régi mestereket épp úgy kollégáinak tartotta, mint az unokáinak tekinthető kezdőket. Benne élt abban a közegben, melynek légkörét a műtermek, tárlatok, koncertek, szerkesztőségek, művészkávéházak határozták meg. De nemcsak azok minősítik őt kora krónikásának, akik tudják róla, hogy majd’ hetven esztendőn át rajzos-szöveges feljegyzéseket készített tapasztalatairól, napi programjáról, olvasmányairól, találkozásairól, hanem azok is, akik mindössze újságcikkeivel, alkalmi megnyilatkozásaival találkoztak, párbeszédbe elegyedtek vele egy új kiállításról, egy különös színdarabról, meghallgatták kétkedő töprengéseit a Szépművészeti Múzeum Vermeerportréjárói, lelkesedtek Szinyei Merse Pálról szóló beszédéért.

Már a század eleje óta rengeteg önkéntes, ellenszolgáltatással nem járó feladatot vállalt a művészetért, a művészekért. Jelentős szerepet játszott a kecskeméti festőtelep megalapításában, az első világháborús haditudósító művészek baráti együvétartozásának tudatosításában, asztaltársaságok megszervezésében, érdekképviseleti tervek kidolgozásában. Közreműködése igen fontos volt a Szinyei Társaság létrehozásakor, s később is, az egyesület három évtizedes fennállása folyamán. A művészeti fórumok központi tagjává vált, holott tulajdonképpen semmilyen méltóságot nem viselt, nem voltak funkciói, befolyásos támogatói, de érző szíve, megcsúfolhatatlan jóindulata a legelőkelőbb rangnál is hitelesebb tekintélyt szerzett neki a művészek és a közönség körében egyaránt.

Herman Lipót mind mennyiségileg, mind minőségileg hatalmas életművet hagyott örökül, festmények, rajzok szinte megszámlálhatatlan sokasága kísérte művészi útját. Kitűnő portretistaként emlegeti a szakirodalom, a művésztársakat idéző arcmásai különösen becsesek. Virágcsendéletei a természet pompájával, a színek elevenségével fogják meg a nézőt, tájai változatos és érzékeny festőiségről tanúskodnak. Figurális kompozíciói is páratlanul érdekesek, a mitológiai jelenetektől az életképfestészet számos változatáig sok fokozaton átívelnek. S mindehhez csatlakoznak még a rajzok izgalmas sorozatai, ötletek, karikatúrák, tanulmányok, önálló igényű lapok, amelyek egy szüntelenül figyelő, reprodukáló, elmélkedő, mérlegelő, rendszerező tehetség teljesítményei.

Művészete és jelleme egybevágott. Vonzó eszközökkel, meghitten szólt képein, sohasem eredetieskedett. Az impresszionizmussal felfrissített kolorit birtokában képeit vidámmá, meghatóvá, vigasztalóvá tette. Harmonikus képmegoldásait azonban nem lehet a puszta tetszetősség érvényesítésének tekinteni. Érzékletesen, lendületesen megfestett műveiben megtalálható a mélyreható értelem, a finom idegrendszer szelíd, egyenes válasza a sorskérdésekre.

POGÁNY ö. GÁBOR

25

Arany János írja — Széchenyiről, de általánosíthatóan — a hivatott tehetségek életművéről: „nőttön nő tiszta fénye, amint időben, térben távozik.” Még csak tizenkét éve annak, hogy Herman Lipót áttette törzshelyét az égi Fészek Klubba, s ez alatt a rövid idő alatt is egyre több érdeme vált köztudotté, kapott hangsúlyt. Halála után két esztendővel a Nemzeti Galéria nagyszabású emlékkiállítást rendezett hagyatékának válogatott anyagából. Száz festményét és száz rajzát Gyöngyösön múzeumban helyezték el, több száz füzetre terjedő illusztrált naplója pedig a Nemzeti Galéria adattárába került. A gyűjtők részéről nő az érdeklődés művei iránt.

Herman Lipót személy szerint is részt vett két emberöltő kulturális eseményeiben. Mindenütt ott volt, ahol valami érdemleges tör-1. Szakállas önarckép (1905)

2. Ticharich Zdenka (1933)

3. Petri Lajos (1961)

4. Nászút (1961)

5. Vénember (Önarckép, 1972)

6. Tengerparti villa (1931)

7. Tengeri fürdő (1936)

REPRODUKCIÓ: NOVOTTA FERENC

HERMAN LIPÓT CENTENÁRIUMÁRA