Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-04-28 / 9. szám

/ NÉVNAPI SZÓFEJTŐ Fülöp és Jakab A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Szerkesztőség: Budapest VI., Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225-405 Kiadja az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, az Idegenforgalmi Világszervezet — WTO — társult tagja. Felelős kiadó: Teszár József vezérigazgató 84.0908 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme, Budapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató HU ISSN 0133—090X. INDEX: 26506 A Magyar Hirek előfizethető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál postán vagy külföldi partnereinél. Ha előfizet: kapja a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát. Az előfizetési dijat szíveskedjék a Magyar Nemzeti Bank­hoz (H—1850 Budapest), a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024/7. számú számlájára utalni csekk, illetve bank money­­order beküldésével, vagy nemzetközi postautalvánnyal el­küldeni a Kultúra Külkereskedelmi vállalat elmére. (H- 1389 Budapest, P. O. B. 149.) Előfizetési díj egy évre 9,— US $, légi szállítással: 18,— US $ Két évre 13.50 US $, légi szállítással 31,50 US $. Európába légi szállítási költség: 4,50 $ vagy a fentieknek megfelelő, nemzetközi fizetési forgalom­ban elfogadott valuta. A feladott összeg rendeltetésénél szíveskedjék feltüntetni „MAGYAR HÍREK ELŐFIZETÉS”. A KULTÜRA KÜLKERESKEDELMI VALLALAT KÜL­FÖLDI PARTNEREI: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop. 145 Acland St. St. Kilda, Vic. 3182. — Globe Book Co. 702. George Streat Sydney, N. S. W. 2000 — AUSZTRIA: Libro-Disco, Domgasse 8. A—1010 Wien. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Mi­di 162. 1000/Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria D. Landy LTD, Caixa Postai 7943, T/IOO. Säo Paulo. — DAN1A: Fr. Ildikó Békési, Sondervangsvej 82, 2600 Glostrup — FINNORSZÁG: Akateeminen Kírjakauppa Keskuskatu 2. SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZÁG: Société Ba­laton. 12. Rue de la Grange Bateliére 75009 Paris IXe. — HOLLANDIA: Club Qualiton. Prinsenstraat 26., Amster­dam. — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot, Herzl 16. Haifa — „Hadash” Kölcsön könyv tár. Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kodd. No. 63904). — JUGOSZLÁVIA: Forum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal P. Q. H2X 1S4 — Pannónia Books, P. O. Box 1017. Postal Station „B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hun­garian Ikka and Travel Service. 1234 Granville Street, Vancouver B. C. V6z 1M4 — Europe Agency, 501—38 Ave­nue S. W. Calgary 6. Alberta — NORVÉGIA: A/S Narva­­sens Litteratur Tjeneste P. O. Box. 6140 Etterstad, Oslo. 6. — NSZK: Ojváry—Griff 8000 München 81. Titurelstr. 2. — W. E. Faarbach GmbH. Follerstrasse 2. 500 Köln 1. — Musica Hungarica 8000 München 40. Rümann str. 4. — OLASZORSZÁG: Licosa. Via Lamarmora 45. 50121. Firen­ze. — SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. CH—4142 Münchenstein. — SVÉDORSZÁG: Esselte Tidskriftscentra­­len P. O. Box 62. S—10120 Stockholm. — USA: — Center of Hungarian Literature 4418 —. 16th Avenue Brooklyn N. V. 11204. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somer­set Street, New Brunswick. N. J. 08901. 1899 — Otto’s Import Store, 2320, W. Clark Ave-Burbank. Ca. 91506. — Püski—Corvin, 1590 — 2nd Ave, New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. H./21. Caracas. Magyarországon a lap előfizethető a Posta Központi Hír­lap Irodánál, 1900 Budapest, V., József nádor tér 1.. vagy postautalványon, és átutalással a KHI 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. Belföldi előfizetés egy évre: 180 forint MEGRENDELÉS Megrendelem a Magyar Hírek című lapot □ egyévi időtartamra □ kétévi időtartamra □ Az előfizetési díjat ......................... egyidejűleg át­utaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz (H— 1089 Budapest P. O. B. 149) a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat 024/7. számú számlájára. □ Az előfizetési díjat ......................... egyidejűleg csek­ken küldöm. NÉV: CÍM: (Kérjük, címváltozását Is ezen a lapon közölje.) Kelt: ........................................................ Egy régi vidám kálvinista diákdal mondja: Elindula Szent Péter Rómába, Botja'' veté vállára búvába, Botja végén csutora, Csutorában jó bora, Iszik mikor akarja, Fülöpöt is kínálja ... A valóságban azonban — azazhogy a naptárban meg a legendában — Fülöp apostol, Jézus tanítványa, nem Péterrel járja a világot vándorolva, hanem egy má­sik apostollal a tizenkettő közül: Jakab­bal. Mindkettejüknek május 1-én, ugyanegy napon van az ünnepük (ámbár Jakabét ünnepük júliusban is, 25-én). Mivel azon­ban együtt járják a világot a hagyomá­nyokban, együtt kell szólnunk róluk. Egy XVIII. századi történet is együtt említi őket: „Filep és Jakab apostolok midőn e földön jártak, egyszer midőn már a Nap elnyugodott, értek egy faluba, itten akar­ván hálni, sok házakhoz elmentek szállást kérni, de senkinél nem kaptak. Végre mi­dőn a falu végére értek, az utolsó házhoz bémentek, és a gazdától, ki is varga vála, szállást kaptak. Ezen varga szívesen látta ezen esméret­­len apostolokat, lábaikat megmosatta, be­szélget vélek, panaszolkodik, hogy a faluban oly nagy éhség, szükség vagyon, majd éh­hel halnak meg az emberek. Tanácskodik azonban feleségével, mit adjon vacsorára vendégeinek, ki már oly szükségben vála, egyebe egy lúdjánál, egy főzet kásájánál és egynéhány kaptájánál nem vála; arra állanak, a ludat megsütik, a kását megfő­zik, és mivel pénze nem vála, hogy adhas­son bort is szállóinak, kaptáit felesége kö­tényébe rakta, a korcsomárosnák egy korsó borért zálogba adta. Midőn eljött a va­csora ideje, leültek a varga, vargáné és a két vendégek az asztalhoz négyen; kimen­­vén a konyhára, a vargáné a kását kitá­lalta, asztalra adta, ezt jóízűen mind meg­ették; de mivel a varga igen éh vála, kér­dezi feleségétől: ha volna-é még több kása a konyhán? Monda: nincsen. Azután a lúdért ment, hogy asztalra vigye, hát látja, a fa­zék megint tele kásával. Csudálván kitölti, ura kedvéért az asztalra viszi, és ezt is megeszik. Azután a ludat vitte az asztalra, ezt is, éhesek lévén, megették. Kimenvén a vargáné a konyhára, látja, hogy a nyár­son ismét más sült lúd vagyon, azonban a varga a tele korsót előveszi, Szent Fi­iepre köszöni. Amidőn rendre menne a korsó, valamikor a vargára került, mind­annyiszor újra tele volt; ezen a varga igen csudálkozott, és annál szívesebben látja őket. Látván az apostolok, hogy a vargának torka jól megázott, feküdni mentek. Azután a varga és vargáné öszvebeszél­­vén járnak, kelnek, a konyhára mennek, látják csudálkozva, hogy a fazék ismét te­le zsíros kásával, a nyárson sült kövér lúd, az asztalon jó borral tele korsó, kenyér vagyon. Ezekre nagyot fohászkodik a var­ga, kezébe veszi a korsót, száját, oldalát, fenekét megcsókolja, jól iszik, az égre fel­emeli, mondván: Oh, Uramisten, bár ezek mindenkor így lehetnének! — Ezekután le­teszi a korsót az asztalra; kapja a felesége is a korsót, jókat iszik, biztatja az ura is, mondván: Igyál édes feleségem, szent bor ez, szent emberek hálnak nálunk!” De hát miért éppen május 1-én van a nevük ünnepe? Fülöpöt „Leveles Fülöp”-nek is emle­gették, s az összefügg a természet májusi virágba, levélbe borulásával. A hónap neve — május — a rómaiaknál Maia istennő nevéből keletkezett, aki a föld termékenységének volt istennője; de más mérsékelt égövi népeknél — pl. a ger­mánoknál is — tavaszünnep volt május első napja. Az egyház aztán a „pogány” tavaszün­neplést a maga módján értelmezte; már a középkor európai hírű magyar hitszónoka és legendaírója, Temesvári Pelbárt is föl­teszi a kérdést: miért szokás a kereszté­nyeknek ezen a napon zöld ágakat rakni az ajtókra vagy házuk kapujára? S felel is rá: „amint mondják, Fülöp apostol, amikor Hierapolis városába érkezett, a hi­tetlenek azt a házat, amelyben megszál­lott, faággal jelölték meg, hogy majd más­nap hajnalban rátámadjanak és megöljék. Reggelre azonban Isten angyala a város minden házára hasonló zöld ágat tűzött, és így szándékukban megszégyenültek. Má­sok. meg úgy mondják, hogy mindkét apostol fa által szenvedett vértanúságot: Fülöp keresztfán, Jakab pedig gyapjúvá­­nyolók rúdjától. Ismét egy másik magyará­zat szerint május elsején már régi időktől fogva a világi nép gyönyörűségét szokta keresni az erdőben és a madarak éneké­ben. A szokás a keresztény hívek között is elterjedt, hogy ők meg az égi haza gyö­nyörűségét ismerjék föl benne, és az után vágyakozzanak.” Az egyházi magyarázat még a múlt szá­zadban is tovább élt, s egy változata szerint a május elsején szokásos májusfaállítás is Fülöp és Jakab apostol nevéhez fűződik: a legenda szerint térítő útjukon egy Val­­burga nevű leány volt a segítőtársuk, akit ezért a pogányok megrágalmaztak; mire a leány — hogy rágalmazóit megszégye­nítse — a földbe szúrta vándorbotját, le­térdelt előtte, s íme: a száraz fa a pogá­nyok szeme láttára kizöldült! (Ez egyéb­ként összefügg a Wagner-operából ismert Tannhäuser-motivummal is.) A májusfaállítást, a házak felvirágozá­­sát (az én gyerekkoromban május 1-én az iskolában a falitáblát s az egész osztály­­termet virágokkal s lombokkal borítottuk be) „zöldfarsang”-nak is nevezik, a lá­nyos házak elé állított májusfát meg „haj­­nalfá”-nak (éjszaka vagy hajnalban csem­pészik oda)) s „jakabfá”-nak is hívják. A múlt század óta ez a nap a munkásságnak is nagy nemzetközi ünnepe. Fülöp apostol neve a görög Philipposz­­ból rövidült (s eredeti alakja valóban Filep volt), és azt jelentette: ,lókedvelő’. De akár Filep, akár Fülöp, amennyire divatos volt a középkorban s a reformáció idején, má­ra annyira visszaszorult használata: 1967- ben Magyarországon egyetlen fiúcska se lett Fülöp (s útitársa, a másik apostol is csak kicsivel járt jobban: a Jakab-ot mind­össze három fiú kapta nevéül.) SZILAGYI FERENC 31

Next

/
Thumbnails
Contents