Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-04-28 / 9. szám

VASÚMÉ

Körkép

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

A brüsszeli Centre International Rogier hatalmas termeiben március 10-én megnyílt XVI. Nemzetközi Könyvvásáron harminc ország könyvkiadói között ismét jelen volt a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat. A helyszínen megvásárolható magyar és idegen nyelvű könyvek, albumok, hanglemezek iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Elsősorban a Brüsszelben élő magyarok részéről, de sokan jöttek az ország különböző vidékeiről is, hogy válogathassanak hazai könyvek és hanglemezek között.

Juricsek Magda, a KULTŰRA képviselője elmondta, hogy a vásárlók törzsgárdája évről évre hűségesen viszszatér és táboruk egyre bővül a magyar kultúra és irodalom iránt érdeklődő belgákkal.

TASNÁDY T. ALMOS (Belgium)

*

Az idén ünnepelte tízéves évfordulóját a Tubize-i (Belgium) „Kulacs” magyar néptáncegyüttes, amely elsősorban vezetőjének, Moór Istvánnak odaadó, lelkes munkája eredményeképpen vált ismertté, mind Belgiumban, mind hazánkban. Az együttes négyszer vett részt az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége néptáncfesztiváljain.

A jubileum alkalmából a csoport ünnepi műsort adott a Tubize-i Sportcsarnokban, amelyre meghívták a sárvári Regős zenekart is. A forró sikerű gála végén több mint nyolcszáz néző tapsolt a kitűnő produkciónak. Az előadást követő fogadáson az MVSZ nevében Szebényi Ferenc munkatárs köszöntötte az együttest és átadta a Világszövetség jubileumi ajándékát.

*

Tel Avivban megjelent a — közelmúltban elhunyt — Eliezer Grosz Magyar—Héber Nagyszótárának IV., utolsó kötete. A szerző az előszóban köszönetét mond azoknak a szervezeteknek és személyeknek, akik segítségükkel lehetővé tették a nagyszabású munka befejezését, így a Hitachdrut Oléj Hungáriának, továbbá Michman-Melkman Josefnek, Gárdos (Dos) Károlynak, Kishont Ferencnek (Efraim Kishon), Lampel-Lapid Tamásnak, Rosenfeld Andrewnek és dr. Herman Dezsőnek. Eliezer Grosz munkatársai voltak: dr. Jesurun Éliátu (Szabó), Karner Oszkár és Sároni Simon, továbbá Grünwald Emil technikai szerkesztő.

„Az utrechti ’t Hoogt művelődési központ tíz év leforgása alatt immár ötödik alkalommal mutatta be magyar filmnapok keretében a legfrissebb magyar alkotásokat. Utrecht mellett Amszterdam, Rotterdam, Hága, Delft, Arnhem, Nijmegen és Groningen filmklubjaiban is vetítették a magyar filmeket, sőt a holland televízió is szentelt némi figyelmet a minifesztiválnak: két alkalommal sugárzott előzetest a filmnapok programjából.” Az idézet az Üj Tükörben, Dedinszky Erika tudósításában olvasható. Az írás utolsó bekezdése: „Bárcsak a magyar irodalom is ilyen fogadtatásban részesülne Hollandiában! De talán változik a helyzet, ha sikerül létrehozni a holland—magyar kulturális kapcsolatok leggazdagabb építményét, az 1986— 1987-re tervezett fesztiválcserét — minden műfajban — a két ország között”.

*

A Budapest című folyóirat olvasóinak posta-oldalán Csatlós János nevével találkozunk. Honfitársunk, a jeles műfordító, aki a svédországi Handenben él, az írás tanúsága szerint mélyen őrzi magában a szülőföld vizuális emlékét is. Arra hívja fel a figyelmet, hogy egy stockholmi és egy budapesti épület, a svéd Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia hasonlítanak egymásra. A szerkesztőség válasza: „Ez a rokonság a két épület arányaiban, szerkezetében és díszítőelemeiben természetesen nem véletlen, mert közös az alkotójuk: Friedrich August Stüler német építész”.

■Né

A Film Színház Muzsika „Magyarországról indultak ...” címmel új cikksorozat közlését kezdte meg. Az első írás Korda Sándor regényes életéről szól, Karcsai Kulcsár István tollából. A cikk a többi között megemlíti, hogy Korda Sándor pályafutását többen is megírták, de a sort „Paul Tábori nyitotta meg, személyes emlékekre is támaszkodó könyvével”. További magyarok a cikkben, akik Korda Sándor karrierjében fontos szerepet játszottak: a két testvér, Korda Zoltán rendező és Korda Vince díszlettervező, Bíró Lajos dramaturg, a neves író, Rózsa Miklós zeneszerző és Máthé Rudolf operatőr.

Né

Győri Eszter és festményei... Néhány színes reprodukció és Baránszky Jób László írása mutatja be a művészt az Üj Tükörben. Ezt két itthoni siker indokolja. Győry Eszter festményei a budapesti Műcsarnokban, a „Tisztelet a Szülőföldnek” című tárlaton először a figyelmet keltették fel, másodszor, ezúttal önálló tárlatokon, már országos érdeklődést váltottak ki: először Kecskeméten, a Naiv Művészek Múzeumában majd Budapesten, és több vidéki városban. Az írás Győry Eszterről — igencsak tömören ismertetve — a következőket tudatja: Budapesten született, most negyvenegy éves és csaknem két évtizede New Yorkban él. Művészetéről a szerző a többi között ezeket írja: „Acélos akaraterő, izzó temperamentum, gazdag képzeletvilág és egy merengésre hajlamos kedély finomsága nyilatkozik, keveredik, olykor vitatkozik is egymással a képein. Ebben a New York-i magyarban a szülőföld, a múlt kísért. Innen képeinek megejtő varázsa”.

Né

A Nők Lapjában Földes Anna mexikói útijegyzeteiben ottani diaszpóránkról is olvashattunk. A riporter Mexikóvárosban, a Carlos Akadémia magyar festészeti kiállításának ünnepélyes megnyitóján figyelt fel az erős akcentussal kimondott magyar szavakra. Patrícia del Rio-Kutasi beszélt anyanyelvűnkön, aki maga művészettörténész, húga pedig grafikus. Édesanyjuktól, aki „tősgyökeres debreceni”, azt is megtanulta, „hogyan kell gulyást főzni”.

*

Az Élet és Irodalom karácsonyi számában Mezei András novelláját közölte. Témájával, főszereplőjével az író Izraelben találkozott Az elbeszélés az áhítozott békéről szól. Nemrégiben az írás visszhangjára figyeltünk fel. Niszán Hirschfeld Jeruzsálemből írja levelében „Novellájának mondandóját megértettük”, s ennek dokumentálására Éli Necer, az ismert izraeli költő versét mellékeli, amelvben ugyancsak a béke vágya kap hangot. A vers az Élet és Irodalomban ezzel az utószóval olvasható: „Köszönetéin jeléül a megrázó verset magyarra fordítottam. Mezei András”.

K. GY.

Kerestetés

HEIDINGER Alfrédet és Györgyöt (szül.: Budapes, 1920. és 1925., anyjuk neve: Löffler Róza). 1944-ben hagyták el Magyarországot. Lakóhelyük Izrael, majd Kanadában Winnipeg (1949). Két testvérük volt még, Sándor és László, akik a háború idején meghaltak. Szüleiket deportálták. Gyerekkorukban Budapesten, a VIII. kér. Dobozi u. 17-ben laktak. Keresi őket unokatestvérük Budapestről.

SZABÓ József (szül.: Kiskunfélegyháza, 1935. január 25. anyja neve: Szabó Mária). 1956-ban hagyta el Magyarországot. Utolsó címe: Austin TX 78745, 505 Arborln USA, ahonnan 1978-ban írt utoljára. Erről a címről később visszajöttek a neki címzett levelek „elköltözött” megjegyzéssel. Keresi testvére, Szabó Sándor Budapestről.

BOKOR Józsefet, aki 1959-ben vándorolt ki Ausztráliába és jelenleg 47—48 éves lehet, keresi fia Sean Radcliffe (anyja neve: Betty Gavin) az angliai Rochdale-ből. Címe: 151 Rochdale RD East, Heywood, Mr. Rochdale Lancs.

PÁL Károly (szül.: Gyömrő, 1947. november 23., anyja neve: Mocsinka Mária), 1971-ben hagyta el Magyarországot. Utolsó lakása Johannesburg, Dél-Afrikai Köztársaság. 1981- ben írt utoljára Spanyolországból. Keresi édesanyja, özv. Pál Károlyné Gyömrőről.

OSZIP Jánost (öcsi), aki 1950 április 8-án született Magyarországon, (anyja neve: Nagy Katalin), keresi nagybátja és régi barátnője, Benkő Judit Budapestről. Oszip János 1976 augusztusában hagyta el Magyarországot, ahol esztergályos és gitáros volt. Utolsó címe: Edmonton Alta, T5X 3T5 Canada, 1979 karácsonyára írt és telefonált utoljára.

BENKŐ Nándor Ottó, Budapesten született 1938. január 7-én. Anyja neve: Mátyás Rozália. 1956-ban hagyta el Magyarországot. 1980-ban írt utoljára Monacóból levelezőlapot. Hozzátartozója tudomása szerint amerikai állampolgár. Keresi édesanyja, Benkő Gézáné Csákvárról.

HENKELT keresi Kigyós József Hajdúszoboszlóról, aki unokatestvére unokája. 1943—1944-ben gyártulajdonos volt az USA-ban. Az 1930-as években vándorolt ki. A második világháború idején szakadt meg kapcsolatuk.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST H—1905.

7