Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-04-14 / 8. szám
Olimpiai érdemrend nyolc magyarnak Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke a közelmúltban ismét Budapesten járt. A spanyol királyság első moszkvai nagykövetéből lett tekintélyes sportvezetőt Kádár János is fogadta. Rövid, de annál eseménydúsabb programja során az emlékezés virágait helyezte el egyik legközelebbi munkatársának, dr. Csanádi .árpádnak sírján, aki egy évvel ezelőtti váratlan haláláig a NOB programbizottságát vezette, s a testület sportigazgatója volt. Buda István államtitkárral, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökével folytatott tárgyalásai mellett ünnepélyes eseményre is sor került. A spanyol sportvezető személyesen adta át Kovács Pálnak, és Szalai Józsefnek az Olimpiai Érdemrendet, amelyet nemrég Szarajevóban ítéltek oda a két ismert magyar sportembernek. Az Olimpiai Érdemrendet 1974- ben, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalakulásának 80. évfordulóján alapították. Az olimpiai eszme szolgálata, a világ sportjának fejlesztése, az olimpiai mozgalom népszerűsítése terén kiemelkedő tevékenységet kifejtőket jutalmazzák meg azóta, különböző fokozataival. A magyar sport és az olimpiai mozgalom szoros kapcsolatának beszédes bizonyítékaként az érdemrenddel eddig kitüntetett közel 300 sportember között Kovács Pálékkal együtt nyolc magyart találunk. Kik is voltak az eddigi magyar kitüntetettek? Hegyi Gyula (1975). A harmincas években a Vasas méltán legendás hírű labdarúgó-csapatának vezetője volt. A második világháború befejezése után a magyar sportélet újjászervezését irányította. A sporthivatal és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként 1962-ig állt a magyar sport élén. A sportolók csak Gyula bácsi néven szólították. Működése összeforrt a magyar sport legsikeresebb időszakával. Nyugdíjba vonulása után a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökeként tevékenykedett, a hetvenes évek végén bekövetkezett haláláig. Németh Imre (1979). Kalapácsvető olimpiai bajnok, többszörös világcsúcstartó. Londonban az első magyar aranyat nyerte, pedig ekkor már harmincegy esztendős volt. A Ganz-Villamossági Gyár egykori munkásából, későbbi művezetőjéből a Népstadion igazgatója lett. A magyar sport ismert otthonát és a körülötte épített létesítményeket az 1953. évi megnyitástól kezdve 1976-ig vezette. A Magyar Atlétikai Szövetség elnöke volt. Betegsége után vonult nyugdíjba, s nagy örömöt jelentett számára, hogy gerelyhajító Miklós fia követte példáját és Montrealban olimpiai bajnok lett. Kárpáti Károly (1981). A Debrecenből elindult Karcsi bácsi két olimpián vett részt. Los Angelesben nyert ezüstérmét Berlinben nagyszerű teljesítményt nyújtva, aranyra váltotta. Visszavonulása után szerzett testnevelő tanári diplomát. Hosszú időn át vezette a magyar válogatott edzéseit, a Honvéd birkózó-szakosztályának alapítója volt. Az ismert, 78 éves sportember jó egészségnek örvendve, ma is hasznos tanácsokkal látja el a fiatalokat, szaktanácsadóként segíti a Honvédbirkózókat. Papp László (1982). A világ első ökölvívója, aki három egymást követő olimpián: Londonban, Helsinkiben, majd Melbourne-ban aranyérmet nyert. Egyedülálló rekordját Stevenson a kubaiak nehézsúlyú versenyzője Moszkvában beállította, s Los Angelesben szeretné túlszárnyalni. Papp Laci a legnépszerűbb magyar sportemberek egyike. Az ötvenes évek végén a profik között is sikerrel próbálkozott, bár merész terve, hogy a világbajnoki címért is megmérkőzzön, nem valósult meg. Jelenleg a válogatott kapitánya. Tanítványaival szigorú, annyit követel tőlük, mint amennyit annak idején ő maga teljesített. Csanádi Árpád (1983). A magyar sport egyik legkiválóbb szakembere, a nemzetközi olimpiai mozgalom kiemelkedő személyisége volt. Ereje teljében gyógyíthatatlan betegség támadta meg szervezetét, s 1983 márciusában két héttel hatvanadik születésnapja után elhunyt. Élvonalbeli labdarúgó volt, a Ferencváros bajnokcsapatának játékosa. Később labdarúgók tanáraként kiváló szakkönyvet írt kedvenc sportjáról, amelyet tucatnyi nyelvre fordítottak le. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1964-ben választotta tagjai sorába. A programbizottság vezetésével, az olimpiai játékok jövőjének formálásával bízták meg, s a testület sportigazgatója lett. Tagja volt a végrehajtó bizottságnak. Korai halála az olimpiai mozgalom és a magyar sport számára egyaránt rendkívüli veszteséget jelentett. Elek Ilona (1983). A népszerű Csibi három olimpián. Berlinben, Londonban és Helsinkiben lépett a pástra. A háború is csak időlegesen tudta megszakítani pályafutását. Berlinben aratott első olimpiai győzelmét 12 év múlva megismételte, és Helsinkiben is egy hajszál választotta el az újabb sikertől az olasz Camber elleni döntő csörtéjében. A bajnoknő manapság már kedvenc passziójának hódol, a zenét kedveli. Az elmúlt évben Budapesten rendezett ifjúsági világbajnokságra pattogó ritmusú indulót komponált. Kovács Pál (1984). A hatszoros olimpiai bajnok 1936-ban Berlinben vett részt első alkalommal az olimpiai játékokon, s 1960-ban Rómában búcsúzott. A csapatban aratott győzelmek mellett az egyéniben egyszer, Helsinkiben bizonyult a legjobbnak. A magyar kardvívás hosszú hegemóniáját őrző, világhírű trió — Gerevich, Kárpáti, Kovács — egyike. Hosszú ideig mérnökként dolgozott, majd a belvárosban eszpresszót nyitott. Három fia közül ketten a válogatottban is vívtak. Tamás jelenleg a szövetség főtitkára. A papa a szövetség elnöke is volt. Hosszú évek óta a Nemzetközi Vívó Szövetség alelnöke. Szalai József (1984). A magyar sport egyik nagy örege. Az 1912- es stockholmi olimpia tornaversenyeinek sikeres résztvevője, immár 92 esztendős, de változatlanul jó egészségben él. A híres MTE, a Munkás Torna Egylet tagjai közé tartozott. A második világháború után Budapest sportjának egyik felelős vezetője volt. Á sporttól a mai napig sem szakadt el. Hétről-hétre túrázik a budai hegyekben, s azt állítja: a rendszeres testedzésnek, mozgásnak köszönheti frisseségét, jó egészségét. VAD DEZSŐ ünnepélyes pillanatok a Fórum szállóban: Juan Antonio Samaranch átadja az Olimpiai Érdemrend kitüntetést Kovács Pál hatszoros olimpiai bajnok kardvivónak. Középen a másik ktüntetett: a 92 esztendős Szalai József, a stockholmi olimpia résztvevője FOTÓ: FARKAS JÓZSF.F 21
