Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-03-15 / 5-6. szám

EKSZERKIÁLLÍTÁS Budán, a Gellérthegy oldalán hajdanában apró házak álltak, ez volt a Tabán, Lépten, nyomon cifra cégérek hirdették itt a kis Kocsmákat. Különösen érdemes volt ide járni tél végén, mert a ka ­rácsonykor leölt sertés legneme­sebb részét, a hetekig pácban füstön érlelt sonkát, csülköt pu­ha kenyértésztába csomagolták, és kemencében sütve tették — melegen vagy hidegen — a ven­dég elé. A kenyérben sült sonka, csü­lök ma is divat. Igaz, ritka már, hogy kemencében süssék, inkább villany- vagy gáztűzhelyek sü­tőjében, de ugyanolyan finom, ropogós, mint hajdanában. Hozzávalók: 1 kg füstölt hús (sonka vagy csülök), 30 dkg liszt, 2 szem burgonya, 2 tojás­sárga, 2 dkg élesztő. 1-2 dl tej, 1 kiskanál cukor, 3 evőkanál olaj, só. Egy éjjelen át hideg vízben áz­tatjuk a füstölt húst. ha cson­tos, előtte kicsontozzuk. Másnap hideg vízbe tesszük, és fedő alatt, nagyon kis lángon — hogy éppen csak bugyogjon a víz — puhára főzzük. A főzővízből ki­véve, lecsepegtetjük, kihűtjük. Meglangyosítunk egy fél deci tejet, cukorral ízesítjük, és bele­morzsolva az élesztőt, addig hagyjuk állni, amíg az élesztő meg nem duzzadt, a tej tetejére fel nem jött. Egy mély tálba óntjük a lisztet, összekeverjük a főtt, meghámozott, áttört bur­gonyával. és a közepébe egy mé­lyedést nyomunk. Ebbe öntjük az egyik tojássárgát, egy csapott kiskanálnyi sóval meghintjük, és óvatosan összedolgozni kezdjük. Folyamatosan, ahogy a liszt ma­gába szívja, beleöntünk annyi langyos tejet, hogy nem túl ned­ves masszát kapjunk. A tésztát addig dagasztjuk, amíg rugalmas nem lett, majd beledolgozzuk az olajat is. Liszttel kihintett tálba tesszük a tésztacipót,, tetejét is liszttel hintjük meg, és tiszta konyharuhával letakarva lan­gyos helyen addig pihentetjük, amíg duplájára nem nőtt. A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítjuk, és akkora téglalappá nyújtjuk, hogy majd körülölelje a füstölt húst. A húst a tészta egyik szélére fek­tetjük, és úgy göngyöljük rá a tésztát, hogy csak egy tésztaré­teg fedje. A széleit összenyom­kodjuk, és a cipót a másik tojás­sárgával megkenjük. (Ha még a „durcát”, azaz a kenyér repedé ­sét is szeretjük, a tésztát bevág­juk, de nem egészen a húsig.) A sütőt (vagy kemencét) ala­posan bemelegítjük, és ebbe tol­juk a tepsire fektetett, sonkát rejtő cipót. Erős lángon sütjük 10 percig, majd a lángot mérsé­keljük, nehogy a cipó megégjen. Mire a héja ropogós piros lett, a főtt sonka is átmelegszik ben­ne. Legszebb, ha fatálra fektet­jük a megsült cipót, és éles kés­sel azon forrón ujjnyi szeletekre vágjuk. Nemcsak melegen jó a kenyérben sült sonka, de hide­gen is. Mindenképpen adjunk hozzá akár tormamártást, akár csak ecetes-sós reszelt tormái, vagy habbá vert tejszínt, amibe ecetes tormát kevertünk. F. NAGY ANGÉLA FOTO: LISCSINSZKY BÉLA Arany karkötő. Aranygyűrű. Arany nyakék. Brill nyakék. Arany-, opál-, gyémántfüggelék. Ceyloni zefírrel és 20 brilliánssal ékesített madár alakú bross. Aranylánc 2 db tenyészgyöngy- és 3 db briliánsfüggelékkel... Mintegy nyolcvanmillió forint értékű ékszer körül forgolódunk a Hilton Szálló Levente termében, és gyönyörködünk az üvegvitri­nekben elhelyezett drágaságokban, hazai és külföldi ötvösök és ék­szertervezők munkáiban. A II. Nemzetközi Ötvösékszer­­kiállítást és -bemutatót a Kisipa­rosok Országos Szervezete, a Kis­ipari Termeltető Vállalat, az AR­­TEX Külkereskedelmi Vállalat és a Fővárosi Öra- és Ékszeripari Vállalat azzal a céllal rendezte, hogy fölkeltse a külföldi szakem­berek figyelmét a magyar ötvös­­kisipar fejlődésére. Az utóbbi öt év­ben az ötvös kisiparosok száma megkétszereződött, polgárjogot nyert a féldrágakő- és drágakőcsi­szoló ipar is, bővül az export. Jó alkalom volt ez a kiállítás nem­csak arra, hogy a hazánkba láto­gató vállalkozók megismerkedje­nek azokkal az új lehetőségekkel, amelyek révén a magyar ötvös­kisiparral fokozottabb gazdasági kooperációra nyílik alkalom, ha­nem arra is, hogy ötvöseink fel­mérjék a nemzetközi mezőny új divatirányzatait. Angol, olasz, NSZK-beli és NDK-beli, továbbá lengyel ékszer­tervezők vettek részt a kiállításon, a magyar színeket az állami válla­latok szakemberein kívül ötvöse­ink színe-java szép számmal kép­viselte. A külföldi vendégek között természetesen magyar is volt: Szu­­hay Péter, a szakma hazai tekinté­lyének, Hartai Istvánnak egykori tanítványa. Szuhay 1970 óta él Angliában, elvégezte a londoni iparművészeti főiskola ékszerter­vezési szakát, műhelyéből és stú­diójából szép ékszerek kerülnek ki, gyakran szerepel kiállításokon, s megrendelői közt van a világ egyik leghíresebb cége, az Asprey. Szuhay Péter az ARTEX meghívá­sára ezúttal nem mint kiállító ér­kezett, hanem mint a nemzetközi zsűri tagja. A bemutatóra elhozta tizenkét angol kollégája ékszereit is. A bemutatkozás sikeres volt, mert a jeligés pályamunkák közül az egyik angol ékszertervező fe­héraranyból készült gyűrűje har­madik díjat nyert. — h — 51

Next

/
Thumbnails
Contents