Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-03-15 / 5-6. szám

^ Emi póttjejjr uiindmt ingvar albnlahnl és k./jZjéliZtál«*iÍliail

egy ezüst forint

main Útnm busmst *-gy t>>riuu;i szdiuitva eMi>í>»rteink s tdjes íu^vsTtf ulti <Vt»4a- a tawük.uúiiv altul liztr.-óttAtik

A nrvehcu

W^t**X3t'

00210

€AflH*b &OPÍHT~b

M'*/"/""

7 "

- '"'V" ' /la

«m/a*»""' v, ■ "

ttff**

Kincstári utalv

kincstári pénztáraknál magyar pénzjegyek iránt mindenatik. és minden közpénztárakuál fizetés gyanánt elfogad iiidapesten 1849-ki julius 1-én.

Az ország kormányzója.

Pénziigy-mini9ter,

u Tori«'

y/r/io/f'h

kH «*■»

tA/S//// ,:t

rgrezmtjbnjt/.

*«/■>* //ytt /t/f ///

| Mr/iKsrtfr// f ////A

t/Aí/A/r:/r.t/A/AA

/»///*/*

lésül az 1 forintost 4, sőt 9 darabra is eldarabolták. Ezért Kossuth az 1849. január 9-i debreceni országgyűlésen engedélyt kért aprópénzek verésére, és 15 és 30 krajcáros kincstári utalványok kibocsátására. Az engedélyt meg is kapta, s a kincstári utalványok január 1-i dátummal azonnal meg is jelentek. (Ez azt bizonyítja, hogy amikor Kossuth az engedélyt kérte, azok már készen is voltak.) A krajcárosok aláírója Völgyi Ferenc kincstári föfénztárnok volt.

A Pestre betörő Windischgrätz csapatai elől a jegynyomda Pestről Debrecenbe költözött. Mozgó nyomdává vált a bankógyár. A gépek már július 1-én Szegeden voltak. Szegeden a körülzartság miatt már papírgondok is jelentkeztek, mivel az orosz és osztrák csapatok gyűrűjén nem leheti áthozni a bankópapírt. Érdekesség hogy az ún. „Szegedi kettősökön” (vagyis kétforintosokon) amelyeknek nyomása és papírja is silányabb, a keltezésnél Pest városának neve szerepel, holott e pénzek kibocsátását a szegedi országgyűlés határozta el és ott is nyomták. (Itt nyomták a 10 forintosokat is.)

Szegeden 20 sajtó dolgozott és 1 perc alatt kb. 10 nyomás történhetett. Itt csak 10—12 napig dolgoztak a gépek. Ezután Aradra szállították azokat. Egy részük — azért csak néhányuk, mert nem volt elég szekér — Lúgosra került, de Lúgosról a temesvári csata és Erdély eleste után ismét Aradra vitték vissza ezeket. Aradon — Kossuth nagy bánatára — Görgey kezébe került a bankjegynyomda. 1849. augusztus 17-én este Arad már osztrák kézen volt, s a vár kazamatáiban megtalálták a „híressé vált bankógyárnak szétszedett és gondosan becsomagolt részeit”. Ezzel véget ért a tiszavirág életű, önálló magyar papírpénzkibocsátás.

Az osztrákok részéről a megtorlás Pest városának elfoglalásakor megkezdődött. Március 2-án Windischgrätz még így nyilatkozott: „ .. . megszüntetés vagy elkobzás, a magyar bankjegyeknek a magánforgalomban Magyarországra nézve nem alkalmaztatik”. Windischgrätz 1849. március 5-én lefoglaltatta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban őrzött, az 1 és 2 forintosok alapját képező nemesfém fedezetet és március 8-án ezt a rendeletet bocsátotta ki: „Afjután távollétemben tudtom nélkül egy pártütő kormány által folyamatba tett törvénytelen pénzjegyeket illető hirdetmény tétetett közre, mely tegnap felhatalmazás nélkül kiragasztatott, kénytelennek érzem magamat véghatározatilag kijelenteni, hogy a mai naptól kezdve a magyar 5 és W0 forintos jegyek semmiféle köz- és országos pénztárakban el nem fogadtatnak, valamint ellenben ezekből minden fizetések osztrák bankjegyekkel, s pengő pénzzel eszközöltetnek. A magyar 1 és 2 forintos bankjegyek pedig, amelyek ércalappal bírnak rövid időn cs. osztrák jegyekkel befognak váltatni. Kelt Budán, főhadiszállásomon március 8. 1849. Hg. Windischgrätz Alfréd cs. k. tábornagy.”

REPRODUKCIÓ: OR. ERDÖKURTI ZSUZSANNA ÉS GABOR VIKTOR

A bankjegyek egy részét — rövidre szabva a becserélés idejét — átváltották osztrák bankjegyekre. Az államjegyeket azonban minden ellenszolgáltatás nélkül kellett beszolgáltatni, amelyeket öszszegyűjtve látványosan a Széna téren (mai Deák tér) nyilvánosan elégettek. Közel 50 milliónyi közvagyon semmisült meg.

Megemlékezésre méltók Kossuth ún. emigrációs jegyei is. 1852-ben Kossuth Lajos amerikai útja során New Yorkban és Philadelphiában nyomattatott papírpénzeket. New Yorkban angol szöveggel 1, 5, 10, 50 és 100 dolláros címletekben, Philadelphiában pedig 1, 2, és 5 forintos értékben magyar szöveggel. Az angol szövegűeket gyakran használták belépőjegykent egy-egy jótékonysági előadáson. Szövegükben Kossuth ígéretet tett arra, hogy „a független magyar kormány tényleges megalakulásától számítva” kamataival együtt visszafizeti a jegyek értékét. Az 50 és 100 dolláros jegyeket Kossuth saját kezűleg irta alá. A magyar szövegű forintosokat feltételezhetően azért nyomatta Kossuth, hogy a hazatéréskor azonnal legyen a kezében fizetőeszköz. A New York-i és philadelphiai kiadások minőségben, papírban, kivitelben megegyeznek az akkori amerikai dollárosokéval.

Angliában való tartózkodása alatt 1860-ban nyomatott 1, 2 és 5 forintos értékben papírpénzeket magyar nyelven, de ezeket az osztrák rendőrség közbelépésére mind meg kellett semmisíteni. Csak az a néhány darab maradt meg, amelyek a bírósági anyag mellett, bizonyítékként szerepeltek. Ezeket a pénzeket igen szép, vízjeles papírra nyomták, a vízjel a „Resurgo” felirat és a magyar címer volt. Később a nagy menynyiségben megmaradt feldolgozatlan papírt borítékok készítésére használták fel.

Kossuth Lajos amerikai emigrációs jegyei az 1970-es évektől szélesebb körben ismertek lettek Magyarországon. Ugyanis Philadelphiában egy régi épület lebontásakor nagyobb mennyiség került elő s egy amerikában élő honfitársunk — Szathmáry Lajos — jóvoltából több, még szétvágatlan példány Magyarországra is eljutott, (lásd: Magyar Hírek 1981. 14. szám).

A Kossuth-bankókat, amelyek úgymond „a lázadásnak fősegédeszközei”, új, osztrák kibocsátású jegyek váltották fel. Haynau rémuralma alatt a már értéktelen Kossuth-bankók „rejtegetéséért” is komoly büntetés járt. Mégis igen sok család őrizte meg, s még napjainkban is gyakran találkozhatunk ereklyeként tisztelt és féltett Kossuth-bankókkal.

B. NANASI ÉVA

45

KINT