Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-02-18 / 4. szám

A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Szerkesztőség: Budapest VI., Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225-405 Felelős kiadó: Teszár József (Tj 84.0322 Athenaeum Nyomda Kozma utcai ^ üzeme, Budapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató HU ISSN 0133—090X. INDEX: 26506 A Magyar Hírek előfizethető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál postán vagy külföldi partnereinél. Ha előfizet: kapja a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát. Az előfizetési díjat szíveskedjék a Magyar Nemzeti Bank­hoz (H—1850 Budapest), a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024/7. számú számlájára utalni csekk, illetve bank money­­order beküldésével, vagy nemzetközi postautalvánnyal el­küldeni a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat címére. (H— 1389 Budapest, P. O. B. 149.) Előfizetési díj egy évre 9,— US $, légi szállítással: 18,— US $ Két évre 13.50 US $, légi szállítással 31,50 US $. Európába légi szállítási költség: 4,50 $ vagy a fentieknek megfelelő, nemzetközi fizetési forgalom­ban elfogadott valuta. A feladott összeg rendeltetésénél szíveskedjék feltüntetni „MAGYAR HÍREK ELŐFIZETÉS”. A KULTÚRA KÜLKERESKEDELMI VÄLLALAT KÜL­FÖLDI PARTNEREI: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop. 145 Acland St. St. Kilda, Vic. 3182. — Globe Book Co. 702. George Streat Sydney, N. S. W. 2000 — AUSZTRIA: Libro-Disco, Domgasse 8. A—1010 Wien. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Mi­di 162. 1000/Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livrarla D. Landv LTD, Caixa Postai 7943. 01000. Säo Paulo. — DÄNIA: Fr. Ildikó Békési, Sondervangsvej 82, 2600 Glostrup — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu 2. SF 00100 Helsinki 10. — FRANC1ACRSZAG: Société Ba­laton. 12. Rue de la Grange Bateliére 75009 Paris IXe. — HOLLANDIA: Club Qualiton. Prtnsenstraat 26., Amster­dam. — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot, Herzl 16. Haifa — „Hadash” Kölcsönkönyvtár. Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kodd. No. 63904). — JUGOSZLÁVIA: Forum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KANADA: Délibáb • Film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal P. Q. H2X 1S4 — Pannónia Books, p. O. Box 1017. Postal Station .,B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hun­garian Ikka and Travel Service. 1234 Granville Street, Vancouver B. C. V6z 1M4 — Europe Agency, 501—38 Ave­nue S. W. Calgary 6. Alberta — NORVÉGIA: A/S Narva­­sens Litteratur Tjeneste P. O. Box. 6140 Etterstad. Oslo. 6. — NSZK: Üjváry-Griff 8000 München 81. Ttturelstr. 2. — W. E. Saarbach GmbH. Follerstrasse 2. 500 Köln 1. — Musica Hungarica 8000 München 40. Riimann str. 4. — OLASZORSZÁG: Licosa. Via Lamarmora 45. 50121. Firen­ze. — SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. CH—4142 Münchenstein — SVÉDORSZÁG: Esselte Tidskriftseentra­­len P. O. Box 62. S—10120 Stockholm. — USA: — Center of Hungarian Literature 4418 —. 16th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somer­set Street. New Brunswick, N. J. 08901. 1»99 — Otto’s Import Store, 2320, W. Clark Ave-Burbank. Ca. 91506. — Püski—Corvin, 1590 — 2nd Ave, New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. n./21. Caracas. Magyarországon a lap előfizethető a Posta Központi Hír­lap Irodánál, 1900 Budapest. V., József nádor tér 1.. vagy postautalványon, és átutalással a KHI 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. Belföldi előfizetés egy évre: 180 forint MEGRENDELÉS Megrendelem a Magyar Hírek című lapot □ egyévi időtartamra O kétévi időtartamra □ Az előfizetési díjat ................... egyidejűleg át­utaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz (H— 1089 Budapest P. O. B. 149) a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat 024/7. számú számlájára. □ Az előfizetési díjat ................... egyidejűleg csek­ken küldöm. NÉV: .......................................................................................... CÍM: ......................................................................................... (Kérjük, címváltozását is ezen a lapon közölje.) Kelt: ..................................................................... A műértő tolvaj — Rettenetes! Szörnyű! Ezt nem élem túl! Tönkre vagyok téve! A végső kétségbeesésnek ilyen szavai bugy­borékoltak fel Tóvárosi-Tübinger Raymund festőművész lelke mélyéről, amikor betántor­­gott a villája kapuján. A felesége megdöbben­ve hallgatta a drámai szavakat. — Mi történt, az ég szerelmére? A Mester sokáig nem volt képes értelme­sen válaszolni a kérdésre, csak nyögött, si­ránkozott, majd tétova léptekkel, feleségére támaszkodva botorkált be az épületbe, s a hall egyik karosszékébe rogyott. Lehajtott egy pohár vizet, aztán rekedten csak ennyit mon­dott: — Az éjszaka kirabolták a Műcsarnokot. A felesége is leszédült egy karosszékbe. — Istenem, ne hagyj el! Tudta, hogy a férje hat képpel szerepelt az őszi tárlaton. Alig merte megkérdezni: — Drágám... hányat loptak el?... Tóvárosi-Tübinger maga elé meredve re­kedten suttogta: — Egyet sem! A gazemberek... mind ott­hagyták! Aztán felugrott, és az ökleivel hadonászott. — Csirkefogók! Hülyék! Fogalmuk sincs arról, hogy mi a kép! Pimaszok! Ugyanabból a teremből ellopták Kolozsvári-Kropacsek két képét is, a „Nő gleccserrel” című szégyenletes mázolmányt, meg a Héraklészt a válaszúton. Alfa Béninek három képe közül kettőt vittek el, Gulyás Agamemnonnak négy képét lop­» ták el öt közül, még azt a gyalázatos „Abád­­szalóki Vénusz”-t is. — És tőled ... egyet sem ? ... — kérdezte halkan az asszony. — Meg sem piszkálták egyetlen képemet sem! — sírt fel a Mester. — Sehol egy ujjle­nyomat ... végem van! — Túlságosan sötéten látod ... — próbálta vigasztalni a felesége. — Engem te ne vigasztalj! — legyintett türelmetlenül a Mester. — Csak láttad volna az igazgató gúnyos mosolyát, amikor szemte­lenül, kíméletlenül vágta a szemembe, hogy egyetlen képemet sem lopták el az elvetemült bűnözők. Lemondóan legyintett, mint akinek már minden mindegy. — Meg kell dögleni ebben a világban — kesergett. — Sehol semmi megértés, sehol sem­mi méltánylás. Ezt érdemiem? Ez a jutalma egy élet munkájának? Másét lopják el, olyanét, aki a cipőm sarkáig sem er fel. De én tudom, honnan fúj a szél! A fejemet tenném rá, hogy a Sóvári-Sprontz csoport keze van a dologban. Mert ez nem véletlen! Szervezett hajsza folyik ellenem és az én személyemen keresztül a neo­­realizmus ellen. Olyan nincs, hogy egy betörő, ha csak egy kis művészi érzéke van, csak úgy elmenjen a „Gázlómélység” mellett. Gazem­berek! Impresszionista szörnyetegek! ■Síé Alig két hónap múlva elfogták a tettest. Egy elzüllött képügynök volt, bizonyos Sólyom úr, aki az utóbbi időben szerelmi bánatából kifolyólag ivásnak adta a fejét. Tóvárosi-Tü­binger azonnal megmozgatott minden követ, hogy beszélhessen a tettessel. Néhány nap múlva beszélőre mehetett, s már az első sza­vaiból dőlt a felháborodás: — Ezt nem vártam volna magától. Mond­ja Sólyom ur, maga nem látta, hogy nekem hat képem volt kiállítva? — Ezért tetszett bejönni hozzám? — kér­dezte csodálkozva Sólyom úr. — Igen, ezért! — válaszolta ingerülten a Mester. — Vegye tudomásul, hogy az én mű­vészi hírnevem nem kapcarongy. Hogy merte a képeimet nem ellopni? Sólyom úr vállat vont. — Nézze, művész úr, én elhatároztam, hogy jó útra térek, nekem a lelkemre kötötték, hogy csak a tiszta igazat valljam, én nem fo­gok magának sem udvariasságból hazudni. Én nem szeretem a maga képeit. — És miért nem, ha szabad kérdeznem? — kérdezte a Mester fojtottam — Unalmasak — tárta szét a karját Sólyom úr. — Ha ránézek a művész úr képeire, elal­szom. Hogy ez milyen veszélyes egy betörőre nézve, azt talán nem kell külön hangsúlyoz­nom. — Unalmasak... — ismételte a Mester, az­tán uralkodva magán újra Sólyom úrhoz for­dult: — És lenne szíves megmondani, hogy miért unalmasak ? Sólyom úr ingerültté vált. — Nézze, művész úr, engem azokért a ké­pekért vonnak felelősségre, amelyeket ellop­tam. Maga azokért a képekért von engem fe­lelősségre, amelyeket nem loptam el. Belém akar kötni? Azt lopok el, amit akarok, ebbe senkinek nincs beleszólása! — Sóvári-Sprontznak sem? — kérdezte a Mester gúnyosan. — Mit akar azzal? Hagyjon békében! — kiáltott Sólyom úr, mérgesen hadonászva. — A kéz Sólyomé, de a hang Sóvári-Spron­­tzé — jegyezte meg Tóvárosi-Tübinger egyre magabízóbb hangsúllyal. Már nem voltak két­ségei. A dolog világos. Ez a befolyásolható ember a Sóvári-Sprontz banda vak eszköze. Mert csak egy vak eszköz nem veszi észre a művészet csodáit. Sólyom úr azonban egyre idegesebbé vált. — Menjen a csudába ezzel a hülyeséggel, megvan nekem a magam baja. Inkább fes­sen jobb képeket, válasszon jobb témákat, és bátrabban nyúljon a színekhez! „Mint a papagáj — gondolta a Mester —, még csak át sem fogalmazza az impresszio­nista banditák szavait. Bátrabban a színek­hez ... ez a kakadu-iskola színorgiázóinak al­jas idegenkedése a mértéktartó színektől. És ez a szerencsétlen nem érzi, milyen lejtőre jutott, kik mozgatják. Egész művészi ízlése kockán forog.” — Ide hallgasson, Sólyom úr — kezdte me­legen. — Nincs magának családja? Nincs szüksége ügyvédre? — Dehogy nincs! — válaszolt bosszúsan Sólyom úr. Miért kérdezi? — Én szívesen támogatnám magát, ha ma­ga is több művészi megértést mutatna irán­tam. — Mit csináljak? — kiáltott Sólyom úr. — Törjek be még egyszer, és lopjam el a maga képeit? — Nem erre gondoltam — rázta a fejét Tó­városi-Tübinger. — Sajnos, az ott elkövetett hibát már nem lehet helyrehozni. De még nincs veszve minden. Lesz főtárgyalás is. Nem leszek hálátlan ... * Valóban elkövetkezett a főtárgyalás. És azon Sólyom úr az utolsó szó jogán így be­szélt : — Tekintetes bíróság. Töredelmesen beval­lottam mindent, kérem ezt enyhítő körülmény­nek betudni. És még egyet szeretnék mentsé­gemre felhozni. Szorult helyzetemben bűnös úton akartam ugyan pénzhez jutni, művészi lelkiismeretemmel azonban mégsem kerültem teljesen szembe, nem akartam jóvátehetet­lenül megkárosítani a Műcsarnokot. Csak ki­sebb jelentőségű, csekély értékű képeket lop­tam el. Nem vitt rá a lélek például arra, hogy eltulajdonítsam korunk remekműveit, Tóvá­rosi-Tübinger csodálatos festményeit. Egyet­len képéhez sem nyúltam hozzá szentségtörő kezemmel... Sóvári-Sprontz ájultan esett össze a hall­gatóság soraiban. Amikor viszont a bíróság elrendelte Sólyom elsőrendű vádlott elmeál­lapotának megvizsgálását, Tóvárosi-Tübinger veszítette el az eszméletét. A művészek ér­zékenysége határtalan. FELEKI LÁSZLÓ Szeretettel köszöntjük a szerzőt, a sokoldalú írót, újságírót, humoristát 75. születésnapja alkalmából. 27

Next

/
Thumbnails
Contents