Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-01-21 / 1-2. szám

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Az Élet és Tudomány dr. Hollós József életével, munkásságával ismerteti meg az olvasót. Péter László írása elmondja, hogy .dr. Hollós József neve itthon alig ismert, még szülővárosában, Kecskeméten, és munkásságának fő színhelyén, Szegeden sem, holott az évszázad első negyedében a tüdőbaj, az alkoholizmus, a prostitúció elleni harc apostola volt. Magyarországi közéleti tevékenysége idején előbb a szabadkőművesek szervezkedésének volt egyik vezető személyisége, később — a népegészségügy és a szociálpolitika szolgálatában — fontos szerepet töltött be az első világháborút követő progresszív, radikális mozgalmakban. Életének emigrációban töltött korszakából a cikk a többi között ezeket mondja: „1924-től az Egyesült Államokban kereste kenyerét és helyét a világban. Orvosi működésén kívül célját ezután is a társadalmi és politikai tevékenységben találta meg. 1928-ban ő fogadta és köszöntötte az oda érkező Károlyi Mihályt, 1936-ban Bölöni György előszavával jelentek meg tanulmányai, beszédei ezzel a prófétikus címmel: Két világháború között. 1944-ben New York-ban Egy orvos élete címmel jelent meg önéletrajza”.

*

Déry Tibor 1926-ban írt Óriáscsecsemő című színdarabja — az író munkásságát ismertető, elemző, értékelő tanulmányokkal — nemrégiben kötet jelent meg Franciaországban. Kiadását két francia intézmény is támogatta: az Országos Irodalmi Központ és a lyoni egyetem mellett működő Színházi és Filmművészeti Tanulmányi és Kutató Központ. Az információ az Élet és Irodalomban, Bajomi Lázár Endre írásából való. A szerző külön szól „a magyar, pontosabban magyar származású” bábáról, Georges Baal-ról, eredeti nevén Balassa Györgyről, aki Balassa Józsefnek, az 1945-ben elhunyt kiváló nyelvésznek, Sauvagaot társának az unokája és Meller Rózsinak, az írja hadnagy-ról nevezetes írónőnek a fia. Georges Baal a francia tudományos központ munkatársa, színházelméleti és (mivel eredetileg orvosnak készült) gyógyszínházi szakember, s mellesleg rendező is. ö fordította franciára „a nehéz és sokrétű” Dérv-szöveget, az előszót is ő írta, s Bajomi Lázár Endre szerint sikeres munkát végzett.

*

Az Élet és Irodalom Bertha Bulcsu svédországi utibeszámolóját közli. Az ismert író Deme László nyelvész társaságában járt a skandináv országban, ahol a lundi egyetemhez tartozó malmöi főiskola tanártovábbképzésén tartott előadásokat. „Svédországban, — írja Bertha Bulcsu —, a leszármazottakkal együtt állítólag tizenkétezer magyar él, de ennek valóságát nem tudtam ellenőrizni. Annyi biztos, hogy hetven magyar tanár vesz részt az alapfokú és felsőiskolai magyar anyanyelvű oktatásban, s ahogy hallottam, most kértek kölcsön Angliától tizenöt vagy húsz magyar tanárt, mert a hetven

kevés.” A beszámolóban két svédországi honfitársunk név szerint is szerepel: a továbbképzés egyik előadója: Lázár Oszkár egyetemi tanár és Ebergényi Nándor tanárhallgató.

*

A Magyar Hírlap hétvégi melléklete az ausztriai Burgenlandban élő magyarokról közöl képes riportot. Kóbor László szavai és fotói tényszerűen, sokrétűen mutatják be a szomszédban élő magyar ajkú, osztrák állampolgárságú honfitársaink mindennapos életét. A riport egyebek között beszámol a kisebbségi közoktatás eredményeiről és gondjairól, a magyar nyelv tanulásának és a magyar kultúra megismerésének lehetőségeiről. Neveket is említ, az alsóőri magyarok közül dr. Galambos Ferenc katolikus lekészről, a húszezer kötetes könyvtár vezetőjéről, továbbá az elemi iskola két pedagógusáról, Farkas József igazgatóról és Bertha Ferenc tanítóról olvashatók elismerő szavak a riportban.

*

Az Űj Tükörben Nógrádi Gábor — riportban és fotókkal — Párizs peremének lakótelepét, Sarcelles-t láttatja a hazai olvasókkal. Az írás és a képek azt a véleményt tükrözik, hogy a betonból épült városnegyedek Párizsban is, — csakúgy, mint Budapesten —, sivárrá teszik az életet, nem kedveznek az emberek közötti érzelmi kapcsolatok kialakulásának. Az írásban Párizsban élő magvarokról is olvashatunk: Rotik Rózáról, aki maid három évtizede él a francia fővárosban, s a hazai riportert nézelődés közben anvanvelvén szólította meg; továbbá Zempléni Andrásról. aki napjainkban ismert francia etnográfus

*

Az Élet és Irodalomban Londonról olvastunk Szántó Péter úti jegyzetében. Látott ott egy angol-kanadai filmet is. amelvhez „díszletül felépítették fél Budapestet, s egyetlen betűt sem tévesztettek a sok utcanévben”. A film szerzője Stephen Vizinczey. címe pedig Az idősebb nők dicsérete. A szex-bestseller szerzőiéről szólva Szántó Péter ezt írja: ..Vizinczcvnél akad jobb nyugati szerző, de sikeresebb aligha. Amíg ezt a filmjét játszották, már a boltokban volt újabb — hírlik — szintén önéletrajzi ihletésű könyve, a Nehéz milliomosnak lenni”.

*

Az Oj Tükörben Pintér László A stadionok szamarai című írásában, a nézőknek a lelátókon eluralkodó sportszerűtlen viselkedését tárgyaiig. A lap a szerzőt ígv mutatja be: ..Aki ezeket a sorokat írta. hosszabb ideie él külföldön. Nvuaat-Enrópában. de élénk figyelemmel kíséri a maavar sport eseményeit, örül a sikereknek, ie bántják a kudarcok. Az írást éppen ezért vitaindítónak is szánhatjuk.”

K. GY.

A fényképen

látható ISTVÁN nevű édesapját

— aki a negyvenes évek végén Ausztriába ment ki, majd feleségével együtt Ausztráliában telepedett le

— keresi Karín Niederknesser Kanadából.

MOLNÁR Mária (született Budapesten 1936-ban vagy 37-ben, anyja neve: Steinmacht Mária) 1956-ban külföldre ment és Ausztráliában (Melbourne) telepedett le. 1961-ben házasságot kötött Norbert Teránnal. Keresi rokona E. Terán Ausztráliából.

MEDVECZKY Béla (1949. november 15-én született Budapesten, anyja neve: Kiing Anna) szerszámkészítő, 1969. júniusától él külföldön. 1973- ban írt utoljára, akkori címe: 2, Otter St. Collingwood, 3066 Vic. Ausztrália volt. A Magyar Hírek útján már többször kerestettük, egyik hirdetésre 1976-ban telefonon jelentkezett, ígérte, hogy ír, de levele azóta sem jutott el nővéréhez, Helmeczi Bélánéhoz, aki Gödről keresi.

ILLÉS Istvánt keresi régi barátja és baj társa Józsa Imre az USA-ból. A keresett Erdélyben született. A kerestetővei együtt szolgált a légierőknél ((1943, Műhelyalosztály Budapest) hadifogságba került, a bergeni táborból ment ki Franciaországba bányásznak.

BATIZI János orvost és családját keresi régi ismerősük, Géresi Oszkár Svájcból. A keresettek 1956-tól élnek külföldön. Utolsó budapesti lakásuk a Szilágyi Dezső tér 5-7. sz. alatt volt. Feltehetően az USA-ban telepedtek le. A család egyik férfitagja állítólag slágerénekes.

NEUMANN Annát (született Budapesten. 1942. augusztus 19-én, anyja neve: Tausig Veronika Olga) keresi unokatestvére, Arie Even Izraelből.

CZIRKA György vegyész (kb. 68— 70 év körül lehet) 1946—47-ben vándorolt ki Magyarországról. 1952-ig Brazíliában, Rio de Janeiro-ban élt, majd onnan Venezuelába költözött. Azóta nincs róla semmi bír. Keresi régi ismerőse, dr. Eötvös Pálné Pécsről.

Dr. BÖSZÖRMÉNYI NAGY Béla zongoraművészt, aki 1944—45-ben hagyta el Magvarországot és valószínűleg az USA-ban él. keresi keresztlánya, Jakabné Otrosimka Márta Budapestről.

BESIR Katalin (született: Katymár, 1936. június 13-án, anyja neve: Hermanmtz Teréz) 1957 januárjában távozott el Magyarországról. Utoljára 1958 szeptemberében írt New Jersey-ből (USA). Keresi lánya Idei Ilona Dunaújvárosból.

SZÖNYI Emilyt (kb. 50 éves) és nővérét, Szőnyi Bobbyt keresi ifjúkori ismerőse Paul I. Kleine az USA- ból. A keresettek és a kerestető 1945- ben Bécsben találkoztak, azóta nincs hírük egymásról.

KÁROLY Györgyöt, utolsó ismert lakcíme: 1337, Pearl Str. Alameda — California és

DÁN Verát, a régi budapesti Tente gyerekkocsi-készítő leányát keresi Rózsa Pál és felesége San Pauló-ból.

DIÓSI Sándor leszármazottait, aki 1866—67-ben született Nágócson,

(Veszprém megye) és 1905-ben távozott az USA-ba. keresi Deák Ferencné Budapestről. Nevezett Diósi Sándor unokája.

KISS György (Kisszállás, 1946. április 5. an.: Boér Irén) 1964 deceimberében hagyta el Magyarországot. Utoljára 1979-ben érkezett tőle levél, akkori lakcíme: 71270, P.O.B. 11117, Ruston, Louisiana, USA volt. Keresi édesanyja Budapestről.

HORVÁTH Juliskát (képünkön) és Mariskát keresi Prónai Etelka Kiszomborból. A keresettek édesapja az I. világháború idején vándorolt ki az USA-ba, Mariska New Yorkba ment férjhez.

ÁBRAHÁM Ottó (Brád, Hunyad megye, 1918. V. 2. an.: Szokoly Jolán) bányatisztviselő 1957-ben hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert lakcíme: Redcar Yorkshire, Lord Str. 79. Anglia volt. Keresi ikertestvére István Budapestről.

LOVASS András oki. mérnök (Pécs, 1919. III. 22. anyja neve: Rihmer Anna) 1945-ben hagyta el Magyarországot, s ismeretlen helyre távozott. Keresi barátja Hargitai Béla Budapestről.

SZALAGYI István nevű barátját keresi Kiss József Franciaországból. A barátok 1951— 53-ban együtt tanultak Budapesten. Akkori munkahelye az Óbudai vagy Ganz Hajógyárban volt.

SZÁKY Eduárt (anyja neve: Balogh Márta, születési helye Győr) 1956-ban távozott külföldre.Utolsó ismert lakhelye a California! Clearch Park-ban volt keresi édesapja Budapestről, aki 1963 óta nem hallott hírt a keresettről.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegvék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVET SÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST H-1905.

Kerestetés

13