Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-12-24 / 25-26. szám
CSEPEL, TIZENÖTSZÖR — Az előbbiekből gondolom, hogy a Csepel Műveknek jelentős adósságállománya volt az önálló vállalatok létrehozásának pillanatában. Ki „örökli” a tartozást? — Természetesen az egyes gyárak, a tényleges beruházások arányában. Amikor a vagyonfelosztást csináltunk, azaz „leltároztuk" a gyárakat, sorra vettük az adósságteher rájuk eső részét is. A Magyar Nemzeti Bank „átütemezte” a tartozások visszafizetését a vállalatok gazdaságfejlesztési programjai alapján. — S a következő fejlesztések hiteligényét az egyes vállalatok önállóan intézik el a bankkal? L'J • & . A «. //'" Iá m,9&'l 1 ‘t * - J . — Igen. — En azt hiszem, hogy az új rendszer ellenére jócskán maradnak megoldandó gondok Csepelen. Itt van például a veszteséges kerékpárgyár. Azzal mi lesz? — A kerékpárgyárral — s egyáltalán: azzal, amit mi jármű- és konfekciógépgyárnak nevezünk — valóban sok problémánk volt és van. — Ar és minőség? — Az alapproblémánk a munkamegosztás hiánya. Túl autarchikus a gyártás. Ahhoz, hogy például a kontrafékes hátsóagyat a leggazdaságosabban termeljük, évente kb. két és fél millió darabot kellene előállítanunk. Ez volna az optimális sorozatnagyság. Helyette termelünk vagy háromszázezer darabot. Nyilvánvaló, hogy az új körülmények között ezt a gyár nem fogja sokáig csinálni. Keresnie kell majd a világpiacon egy „bedolgozó” kooperációs partnert, amelyik a megfelelő minőségű és mennyiségű hátsóagyat szállítja — kedvezőbb árért. — Megvallom, nem értek valamit. Itt van egyrészt egy nehézségekkel küzdő kerékpárgyár. Itt van azonban — másrészt — az egyetlen fém, amiben Magyarország nagyhatalom: az alumínium. A külföldi lapok tele vannak a könnyű alumínium kerékpárok hirdetésével — a Csepel nincs köztük. Miért? — Mi is gondoltunk az alumínium kerékpárok gyártására. Ezek azonban jelenleg még olyan drágák, hogy nem éri meg nekünk, — de sok más gyárnak sem —, — hogy felvegyük ezeket a gyártási programunkba. Előbb a hagyományos kerékpárokat kell ver-A CSEPEL MŰVEK VÁLLALATAI CSM Ipari Központ CSM Vasmű CSM Vas- és Acélöntödék CSM Fémmű CSM Egyedi Gépgyár CSM Kerékpár- és Konfekcióipari Gépgyár CSM Transzformátorgyár CSM Tervező Vállalat CSM Számítástechnikai Vállalat CSM Anyagvizsgáló és Gépipari Minőségellenőrző Intézet CSM Oktatási Vállalót CSM Hőerőmű és Szolgáltató Vállalat CSM Kommunális Vállalat PANNONIA-CSEPEL Külkereskedelmi Vállalat senyképesebbekké tennünk, főleg választékbővítéssel. És hadd tegyem hozzá: a csepeli átszervezés után az első üzleti partnerek éppen a kerékpárgyárban jelentkeztek. Köztük angol, német és osztrák cégekkel keressük az együttműködési lehetőségeket. Nem lehetetlen, hogy ezen az úton megoldódnak még a hátsó kerékagyak kooperációs gondjai is. — Paradoxonnak tűnik, hogy a csepeli vállalatok önállóságának egyik jele: közös vállalatokat is alapítanak. Miért teszik? — Mert így gazdaságosabb. Itt van például az Ipari Központi Vállalat, amelynek vezetője vagyok. Három fontos „szolgáltatást” nyújtunk a vállalatoknak: közgazdasági és műszaki fejlesztési koncepciókat, valamint marketing-tervezést. Elsősorban az igazgató tanács részére készítünk elemzéseket. Hasonlóképpen működik például közös külkereskereskedelmi vállalatunk,, a Pannónia is. — Ez nem arra mutat, hogy „központosítva” mégiscsak gazdaságosabb? — Nem. Itt van például az oktatási központunk. Azelőtt évi 22 millió forint volt a működési költsége, amit a Csepel Művek megfelelő központi alapjaiból fedeztünk- Idén önálló vállalattá alakult — s csodák csodája, fontos lett a takarékosság, a gazdaságos munka: költségük lecsökkent 16 millióra. De ez még nem minden. Az egyes gyárak ugyanis ebből csak tízmilliós értékben rendeltek oktatási munkát. A „hiányzó” hatmilliót saját magának kell megtermelnie. Így elvállalja a környék többi gazdálkodó egysége, intézménye számára, hogy szakmai oktatást tart — természetesen fizettségért. Magyarán: van gazdasági ésszerűség az ön által emlegetett „központosításban", de ez a központosítás most a feladaton alapul. — Az önálló vállalatok megalakulása nem emelte meg az igazgatásban dolgozók létszámát? — Nem, mert a vállalatok is átvizsgálták szervezetüket, egyszerűsítették adminisztrációjukat. Az Ipari Központban pl. 58 fő maradt. Mi mindenkinek ajánlottunk — bércsökkenés nélkül — munkahelyet. Vállalataink 108 főt átvettek — 39 fő pedig máshol kapott jobb ajánlatot. 17 dolgozónk nyugdíjba vonult, 43 ember pedig felmondott nekünk (ez három hónapi fizetésük kifizetésével történt). SÓS PÉTER JÁNOS 18
