Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-11-26 / 24. szám
A lelátóról jelentjük.. Ozsvár András a tatamin Teljes magyar sikerrel zárult a kaliforniai Cato de Casa-ban rendezett junior öttusa világbajnokság. A felnőttek idei világbajnokságán az ezüstérmes magyar csapatban szerepelt Fábián László lett a fiatalok aranyérmese, Demeter József végzett a második, Bárdi Róbert pedig a harmadik helyen. A csapat jelentős előnnyel szerezte meg a világbajnoki cimet.-*■ A korábbi világbajnokok (Jónyer István, Klampár Tibor, Gergely Gábor) és néhány ismert versenyző (Magos Judit, Kisházi Bea) távollétében Molnár János és Oláh Zsuzsa nyerte az asztaliteniszezők Tízek Bajnokságát. * Három magyar ökölvívó lépett szorítóba — Európa képviseletében — a Rómában rendezett Világ Kupa viadalon. Bácskái Imre, a Honvéd fiatal, 63,5 kilós versenyzője második helyezést szerzett, de Papp László másik két tanítványa, Váradi János (51 kg) és Alvics Gyula (92 kg) is megállta a helyét. Jk Az Osztrák Labdarúgó Szövetség 1984 áprilisában ünnepli megalakulásának nyolcvanéves jubileumát. A megemlékezés során rendezendő válogatott mérkőzésre a magyar válogatott kapott meghívást a bécsi Práter stadionba. Befejeződött a kézilabda-bajnokság. A nőknél a Bp. Spartacus, a férfiaknál pedig a Bajnokcsapatok Európa Kupájában tavaly győztes Honvéd szerezte meg az elsőséget. ,,Sportoló orvosok a sportról” címmel indult előadássorozat a budapesti Sportmúzeumban. Az előadók között szerepel Kamuti Jenő világbajnok tőrvívó, sebészorvos, Gyarmati Andrea Európa-bajnok úszónő, gyermekorvos, Bodnár András olimpiai bajnok vízilabdás, sebész, Szívós István olimpiai bajnok vízilabdás, fogász, Balogh István az UEFA tornán győztes ifjúsági labdarúgó-válogatott kapusa, röntgenszakorvos. Jk A Vasas megszépült angyalföldi otthonában, a Fáy utcai stadionban nyílt napot rendezett. A piros-kékek több, mint félezer szurkolója vett részt a lábtenisz, kiskapus és tizenegyesrúgó versenyeken, ismerkedett, beszélgetett a klub jelenlegi és korábbi kiváló versenyzőivel, élsportolóival. Nagy Béla, a legjobb magyar íjász tizenhatodik helyen végzett a kaliforniai Long Beachben megrendezett világbajnokságon, amely egyben olimpiai főpróbát is jelentett. * Huszonnégy ország 140 alkotását mutatták be a VII. Budapesti Nemzetközi Sportfilmfesztiválon. A Magyar Olimpiai Bizottság, valamint a Sporthivatal nagydíját egy kanadai illetve svéd alkotás nyerte el. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság díját Csőke József magyar filmes kapta „A gyermekek mozgásfejlődése” című alkotásáért. Jk A Videoton és a Honvéd csapata ezen a nyáron közmegelégedésre szerepelt a nemzetközi totó kupa tornán. A svájci szervezők elismerésüket fejezték ki, és 1984-ben is számítanak a magyar együttesek részvételére. 1976. Bécs. A junior EB számos ismert nevű, esélyesként méltán számon tartott nehézsúlyú cselgáncsozója között feltűnik egy rendíthetetlen nyugalmú, mackómozgású, valami egészen hihetetlen érzékkel rendelkező magyar versenyző. Senki sem ismeri. Nem is csinál semmi látványos, semmi csillogó dolgot, „csupán” sorra diadalmaskodik a nagy favoritok felett. A magyar cselgáncssport első junior EB-aranyát szerzi ezzel. 1977. Budapest. A válogatott edzésén a korszak két Európa-hírű kitűnősége, Varga és Petrovszky is készül az Európa-bajnokságra. Az edzőpartnerük zöldfülű fiatalember. Tehetséges, tehetséges, de hogy a legjobb nehézsúlyúak valódi ellenfele legyen, még sokat kell tanulnia, erősödnie — vélik a szakemberek. Ö láthatóan fittyet hány minderre, és egy edzés leforgása alatt többször is eldobja a sportág két csillagát. 1979. Párizs. A felnőtt világbajnokságon a hazaiak szemefényével, a világbajnok Rougezsal kerül össze rögtön az első fordulóban. A verseny a másik tatamin leáll, mindenki csak a várható judo-parádéra figyel a Coubertin csarnokban. A közönség morajlik, Rouge magabiztos, őt azonban ez sem hozza ki a sodrából. Az első összecsapásnál rögtön „megkontrázza” Rouge akcióját, és a bajnok nagy ívű röppálya után landol a tatamin. Döbbent csend, a bírák hosszan sustorognak és a végén, ki tudja miért, érvénytelenítik a dobást. Döntéssel végül Rouge jut tovább, valami azonban visszavonhatatlanul megtörtént azon a délután. 1980. Bécs. A sorsolás szeszélye úgy hozza az Európa-bajnokságon, hogy egy ágra került a döntő előtt az olimpiai bajnok Novikov és Párisi, a másikon két egészen jelentéktelen cselgáncsozó. A sors páratlan lehetőséget kínált fel: ha veszít, a könnyebb ágra kerül, és besétál a döntőbe. Ha nyer, akkor ott a másik, az áthatolhatatlanul nehéz. Az ellenfél szintén olimpiai bajnok: van de Walle. Ki kell kapni, ezt kívánja minden józan realitás, és ez ugyebár nem is nagy kunszt egy olimpiai bajnok ellen. Ö viszont parádés teljesítménnyel, iponnal nyer. A belga simán döntős lesz, neki túl nehéznek bizonyult a másik ág, helyezetlenül végez. Mégis, ez az alapállás, ez a nekiveselkedés felért egy éremmel. 1980. Moszkva. Utolsó napig egymás után éri kudarc a magyar cselgáncsozókat. Félő, hogy fiaskó lesz az olimpiai szereplés vége. A záró napon van az abszolút kategória. Az éremért a címvédő, hazai Novikovval mérkőzik. Néhány hete Bécsben Novikov biztosan nyert. Most, a legszükségesebb pillanatban parádés dobással vesz revansot rajta. Megtört a jég, meg van mentve a becsület, meg van az olimpiai bronzérem. Igen, talán ez volt a pillanat, amikor Ozsvár András klasszis cselgáncsozóvá érett. A legjobb pillanatban jöttek Ozsvár sikerei. A magyar cselgáncssport a nemzedékváltás zökkenőjét nyögte. Az előző nagy nemzedékből Hetényi, Tuncsik, Szabó, Ipacs már visszavonult, Kiss, Varga, Petrovszky már kifelé ment az időben, az újak, akik majd néhány év múlva a helyükbe lépnek, Bujkó, Fürjész és a többiek, még legfeljebb szárnyaikat bontogatták. Ebben az intervallum-Ozsvár András (balra), a legjobb magyar cselgáncsozó ban félő volt, hogy hullámvölgy jön, megszakad a kapcsolat az európai élvonallal, elveszíti nehezen kivívott nimbuszát a sportág. Ebben az időszakban vette át a marsallbotot Ozsvár András, lett a válogatott vezéregyénisége, oszlopa. 1980. olimpiai bronz. 1981. VB, EB bronz, 1982. EB ezüst- és bronzérem. Mindezen időszakban egyetlen hazai versenyző sem akadt, aki kétszer is felállhatott volna az eredményhirdetésnél világverseny dobogójára. Az idei év keservesen nehéz volt Ozsvár számára. Problémák, kudarcok, fiaskók egymás után. Az idénynyitó versenyen Dubovszky győzte le. A Hungária Kupa előtt súlyosan megsérült, hat hetet kellett kihagynia. Rövid felkészülés után kínos vereségek a magyar bajnokságon. Az EB-n újabb csalódás. A csapatbajnokságon kínkeserves döntetlen a nemzetközileg alig jegyzett Pomikálszki ellen. Már-már kétségessé vált, hogy egyáltalán tagja lesz-e a világbajnoki csapatnak. Megjelennek itt is a hírek: Ozsvár kiégett, Ozsvár harcmodorának befellegzett, Ozsvárnak vége már. így következik az utolsó bizonyítási lehetőség, a rettegetten nehéz varsói verseny. És megtörténik a szenzáció, a leirt, eltemetett Ozsvár parádés teljesítménnyel az első helyen végez. Aztán Moszkva, a világbajnokság. A csapat három napon keresztül ismét „betlizik”, ismét az utolsó napon dől el, hogy lesütött szemekkel kulloghat, vagy emelt fejjel térhet haza a válogatott. Ozsvár pedig, akárcsak eddig mindig a legfontosabb pillanatokban, ismét hozza magát. Ismét bronzérem, ami Bujkó ezüstjével máris fényes diadallá változtatja a magyarok szereplését, reményeket kelt a Los Angeles-i olimpiára. SZEGŐ ANDRÁS
