Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-11-26 / 24. szám
FICSŰR BUDAPESTEN KROMATOGRÁFUS KONGRESSZUS Kerestetés — Kérem, mondjon egy mondatot, amiről felismerik! — „Az édesanyám? Az kérem öszszeállt a fűszeressel.” — Megfejtés: Valahol Európában. És ebben Ficsúr szerepe. — Valóban. Én játszottam, de még egyszer voltam Ficsúr Molnár Ferenc örökbecsű vígjátékában, a Liliomban. Méghozzá Jávor Pállal. — Rónai András jelenleg Tel Avivban él, és az ottani Nemzeti Színház, a Habima Színház vezetőségének tagja, és egyben művésze. Kérem röviden mesélje el, hogyan került Izraelbe? — 1948-ban hagytam el Magyarországot, azóta Izraelben élek. Kezdetben nem színháznál dolgoztam, hanem egy ottani kibucban próbáltam elsajátítani a héber nyelvet, azonban inkább a magyar nyelvtudásomat tökéletesítettem, mert nagyon sok magyarral találkoztam. Természetesen idővel megtanultam héberül, és eleinte kisebb vándortársulatoknál játszottam, majd a Tel-Aviv-i Nemzeti Színházhoz kerültem. Jelenleg ennek vagyok vezető színésze és néhány éve az igazgató tanács tagja. Legutóbb Dürrenmatt: Nagy Romulusában alakítottam a címszerepet. — Nagyon sokat fáradozik a magyar—izraeli kulturális kapcsolatok ápolásán. Tudomásom szerint része van abban is, hogy Tel Aviv-ban két örkény-darabot, a Macskajátékot és a Tótékat játszották. — Valóban részem volt ebben, de úgy érzem, ez nem az én munkám eredménye. Most viszont van egy tervem. — Elárulhatja nekünk is? — Igen, tavasszal is jártam Budapesten, és akkor láttam a Nemzeti Színházban Moldova György: Titkos záradék című darabját. Az igazgató tanácsban — javaslatomra — megegyeztünk, hogy bemutatjuk az izraeli színházban a Kossuth-díjas író darabját. — Tervük nagyon meglep, mert úgy érzem, a Titkos záradékban több olyan utalás van, ami speciálisan a magyar viszonyokra értendő. Nem félnek attól, hogy az izraeli közönség ezt nem fogja érteni? — Gondoltunk erre is. Megbeszéltem Moldova Györggyel, hogy részben „húzunk” a darabból, részben pedig egyes jeleneteket kicsit átírunk, természetesen a szerzővel folyamatosan konzultálunk majd, és csakis az ő beleegyezésével, hozzájárulásával változtatunk a szövegen. Meg kell mondjam, hogy évekkel ezelőtt olvastam már a novellát, amelyből a színdarab végül is készült, és már akkor nagyon tetszett, gondoltam is arra, hogy milyen jó lenne ezt színpadon viszontlátni. — Mennyire fogékony az izraeli közönség, egyáltalán mennyire szeretnek színházba járni? — Tudomásom szerint világviszonylatban is élen járunk ebből a szempontból. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és az NSZK után negyedikek vagyunk a színházlátogatás terén. Az izraeli közönség főleg a klasszikus darabokat kedveli, de az utóbbi években úgy vettük észre, nem idegen tőlük a modern színjátszás sem. FORRÓ EVELYN A kromatográfia az elválasztás tudományának egyik igen fontos szakterülete. Jelentősége abban rejlik, hogy általa nagyon kis mennyiségeket nagy pontossággal lehet elemezni. A biológiában, az élettudományokban ez lett a legfontosabb elválasztási módszer, s egyre inkább felmerül az ipari alkalmazás lehetősége is. A kromatográfián belül is igen nagy karriert futott be az elmúlt években az úgynevezett HPLC-technika, amely különösen a biokémiai anyagok elemzéséhez nyújt nagy segítséget a kutatóknak. Felfedezőjebevezetője egy Amerikában dolgozó magyar kutató, Horváth Csaba, aki — több külföldön élő magyar kollégájával egyetemben — szintén részt vett a még nyáron Budapesten rendezett Nemzetközi Kromatográfiai Kongresszuson. A Yale Egyetem professzorát először aiu’ól kérdeztük, mi indokolja, hogy most Budapesten adtak találkozót a szakma képviselői. — A kromatográfiai konferenciákat rendszerint Nyugat-Európában vagy Amerikában tartjuk. Ugyanakkor Magyarország is rendez kromatográfiai konferenciákat, aminek mi külföldi magyar szakemberek nagyon örülünk. A mostani a harmadik a sorban, a tavalyi Szegeden volt, és egyre sikeresebbek ezek a kongresszusok, egyre több neves tudós ad elő. — A közelmúltban ön megkapta az 1983-as Amerikai Nemzeti Díjat. — Én Amerikában vegyészmérnökként kerültem orvosok közé, és feltűnt, hogy azok a módszerek, amelyeket használnak, a mérnök szemével nem elég hatékonyak. Ezért fogtam hozzá egy olyan készülék megtervezéséhez, amellyel gyorsabban lehet anyagokat elválasztani. Készülékemet a hetvenes években elfogadták, s ma már nagy sikernek számít. Ezért kaptam talán a kitüntetést is. — Ügy tudom, magyar mérnökök is tanultak önnél... — Igen szépen dolgoztak nálunk, s látom, hogy azóta is sikeresek szakmájukban. Alapjában nincs új dologról szó, hiszen Zeckmeister és Cholnoky, akik professzorok voltak Pécsett, nagyon fontos szerepet játszottak a kromatográfia történetében, ők írták az első komoly szakkönyvet is. Aztán a hatvanas években feltűnt új magyar generációról sokszor mint a „magyar maffiáról” beszélnek kromatográfiai berkekben, nem ritka, hogy amikor egy nemzetközi találkozón az előadók összejönnek, olyan nyelven beszélnek, amit az ottaniak nem értenek: magyarul... Varga Imréhez fordulok, aki szintén a Yale Egyetemről érkezett Budapestre: — Én egy speciális bőrrák, a melonóma kutatásával foglalkozom. ‘Ez egyrészt megnöveli a ráksejtek anyagcseréjének, növekedésszabályozásának vizsgálatát, másrészt azt kutatjuk, hogy ezt a rák-típust hogyan lehet gyógyítani. A modern kromatográfiai metódusokat, Horváth Csaba HPLC-technikáját mindkét esetben eredményesen használom. Molnár Imre a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett a budapesti kongresszusra. — Németországban doktoráltam — kezdi pályájának történetét — és utána két éven át alkalmam volt együtt dolgozni Horváth Csabával. Azokhoz tartozunk, akik elsőként tudtak az élettani folyamatokban kulcsfontosságú peptideket és proteinokat elválasztani. A peptidek elválasztása egy egészen új területet nyitott ki, ahol most izgalmas kutatómunka indult meg, azáltal, hogy a peptidek analízise és kinyerése lehetővé vált. — Figyelemmel tudják-e kísérni a kromatográfia magyar eredményeit? — A magyar analitikai kémiának nagyon jó híre van külföldön. Nagyon sok, világviszonylatban elismert ötlet indult el innen. Hogy példát is említsek: a magasnyomású vékonyrétegkromatográíiát itt fejlesztik, amelyet mint új technikát, mindannyian figyelemmel kísérünk. A következő kérdésünk már dr. Ettre Lászlóé: — ön az egyik legnagyobb műszergyár, a Perkin Elmer főtanácsadója. Mit jelent ez a pozíció? — A legérdekesebbnek a munkámban azt tartom, hogy folyton utazok. Sokféle emberrel találkozom, különböző kultúrákat ismerek meg. Ha jól összeszámolom, legalább háromszor körülutaztam a földet. — És Budapest... ? — Pestet, ha tudom, mindig útba ejtem Most az is nagy élmény volt számomra, hogy viszontláthattam egykori irodámat a Richter Gyógyszergyárban . . . Jövőre Horváth Csabával New Yorkban rendezünk egy nagy nemzetközi kongresszust, ahová remélem, sokan eljönnek Magyarországról is. Ügy két év múlva pedig ismét Budapesten kívánunk találkozni kollégáinkkal. BOKROS KATALIN VERŐ JÜLIA FOTO: NOVOTTA FERENC HORVÁTH Juliskát (képünkön) és Mariskát keresi Prónai Etelka Kiszomborból. A keresettek édesapja az I. világháború idején vándorolt ki az USA-ba. Mariska New York-ba ment férjhez. KÁROLY Györgyöt, utolsó ismert lakcíme: 1337, Pearl Str. Alameda — California és DÁN Verát, a régi budapesti Tente gyerekkocsi készítő leányát keresi Rózsa Pál és felesége Sáo Pauloból. DIÓSI Sándor leszármazottait, aki 1866—67-ben született Nágocson, és 1905-ben távozott az USA-ba, keresi Deák Ferencné Budapestről, aki Diósi Sándor unokája. KISS György (Kisszállás, 1946. április 3. an.: Boér Irén, 1964. decemberében hagyta el Magyarországot. Utoljára 1979-ben érkezett tőle levél, akkori lakcíme: 71720, P. O. Box 11117. Ruston, Louisiana, USA volt. Keresi édesanyja Budapestről. Zahorecz Tibor Budapestről keresi barátait: VARGA Györgyöt, aki 1956-ban távozott az USA-ba, utolsó ismert lakcíme: 472, Salt Lake Str. Los Angeles; SIKOLYA Józsefet (1910-ben született) 1956-ban távozott az USA-ba, utolsó ismert lakcíme: 1126, No. Marioposa, Los Angeles 29. NAGY Ferencet, aki szintén 1956-ban hagyta el Magyarországot, s az USA-beli Tacomában él. ÁBRAHÁM Ottó (Brád, Hunyadmegye, 1918. május 2. an.: Szokoly Jolán) bányatisztviselő 1957-ben hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert lakcíme: Redcar Yorkshire, Lord Str. 79. Anglia volt. Keresi ikertestvére István Budapestről. LOVASS András oki. mérnök (Pécs, 1919. III. 22. anyja neve: Rihmer Anna) 1945-ben hagyta el Magyarországot, s ismeretlen helyre távozott. Keresi barátja, Hargitai Béig Budapestről. SZALAGYI István (fényképünkön) nevű barátját keresi Kiss József Franciaországból. A barátok 1951—53. között együtt tanultak Budapesten. A keresett akkori munkahelye az Óbudai vagy a Ganz Hajógyár volt. SZÁKY Eduár (anyja neve: Balogh Márta, születési helye: Győr) 1956-ban távozott külföldre. Utolsó ismert lakhelye a californiai Clearch Park-ban volt. Keresi édesapja Budapestről, aki 1963 óta nem hallott hírt a keresettről. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST H—1905. 7
