Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-05 / 3. szám

SVÉDORSZÁGI TOVÁBBKÉPZŐ KURZUS MAGYAR TANÁROKNAK

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Kerestetés

FOTO: POMOGATS BÉLA

„ Lapunk hasábjain többször ismertettük, méltattuk

már azt a világon egyedülálló, svédországi szisztémát, amely állami, központilag támogatott feladatként kezeli az országban élő nemzetiségek — így a magyarok — anyanyelvi oktatásának ügyét. E támogatás egyebek között abban is megnyilvánul, hogy rendszeresen gondoskodnak a tanárok továbbképzéséről. A magyart tanítók továbbképzését a Lundi Egyetem Tanártovábbképző Osztálya szervezi, amely a svéd oktatási főhatósággal egyetemben számít a magyarországi szakemberek, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének közreműködésére is. Hivatalos, támogatott programként hirdetik meg a nyári, debreceni tanártovábbképző tanfolyamot, és szakembereink már több éve részt vesznek a Svédországban tartott továbbképző kurzusokon is.

A legutóbbi kurzusra októberben, Malmőben került sor. A programról, a svédországi szakemberekkel folytatott megbeszélésekről Bartos Györgytől, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének titkárától kértünk tájékoztatást.

— Harminckilenc fő — azaz a svédországi iskolák, ban magyar nyelvet' tanítók mintegy kétharmada — vett részt a tanfolyamon. Ezúttal két magyarországi szakember tartott előadást — Pomogáts Béla irodalomtörténész és Ginter Károly, az Anyanyelvi Kon-1 ferencia Védnöksége több tankönyvének szerzője —, svéd részről pedig Lázár Oszkár, a lundi egyetem finn-ugor tanszékének professzora és Mai Beier, az Oktatási Anyagok Állami Intézetének vezetője adott elő.

— A svédországi magyar nyelvoktatásban érdekelt, több hivatalos személyiséggel folytattam megbeszélést. így Lennart Baderstennel, a lundi egyetem továbbképzési osztályának főosztályvezetőjével, aki elmondta, hogy továbbra is a svédországi magyar tanári továbbképzés szerves részének tekintik az AKV debreceni tanfolyamát. A malmöi tanárképző főiskolán találkoztam az anyanyelvi tanárképző osztály vezetőjével. Osztálya a pedagógusok alapképzéséért felel. Itt megtudtuk, hogy 1982 őszén elindult egy kiegészítő levelező szak magyar nyelvből öt olyan hallgatóval, akik már valamelyik iskolában tanítják a magyar nyelvet. Tervezik, hogy frissen érettségizettek számára nappali tagozaton is lehetővé teszik a tanári diploma megszerzését magyar nyelvből, s az első év után 2—3 hetes magyarországi szakmai gyakorlatot iktatnának be a tantervbe .Az oktatásba magyarországi szakembereket is szeretnének bevonni. Mai Beier asszony pedig az anyanyelvi tanárok számára készülő új, könyveket ajánló katalógus összeállításához kérte segítségünket.

— b —

KODÁLY-ÜNNEPSÉG

Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából — a kanadai magyar nagykövetség szervezésében — koncerttel egybekötött megemlékezésre került sor az ottawai Nemzeti Galériában. A nagykövet beszédét követően bemutatták a Kodály-portré c. dokumentumfilmet, majd kanadai előadóművészek Kodály-zongoraműveket és dalokat adtak elő nagy sikerrel. A minegy 250 főnyi hallgatóság között jelen volt Marc Macguigan igazságügyminiszter, Royce Frith szenátor, a liberális párt szenátusi csoportjának helyettes vezetője, Gilles Lefebvre, a külügyminisztérium kulturális csoportfőnöke és M. Fairweather, a területi osztály helyettes vezetője is.

Az Elet és Tudomány a kilencvenéves Gellért Hugót és művészetét mutatja be olvasóinak Rudnay János írásában. A világszerte ismert grafikus — olvasható a portréban — több mint hét évtizede él az Egyesült Államokban. Képeit, rajzait, karikatúráit New Yorktól Moszkváig a világ jelentős múzeumai őrzik, a budapesti Munkásmozgalmi Múzeum gyűjtményében százhúsz lapja található meg. „Hogy Gellért Hugó milyen nagy tekintélyű művész és milyen népszerű ember, azt jól jelzi, hogy nemrégen hangversenyt rendeztek tiszteletére New Yorkban. Ezen kilenc szakszervezet küldöttein kívül az amerikai művész- és tudásvilág jeles képviselői szintén ott voltak, köztük a mi Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert is.”

*

Cím az Üj Tükörben: Magyar Múzeum Passaicban. Alatta Zombori István írása olvasható. Ebből idézzük a következőket: „1981 februárjában nyílt meg az egyesült államokbeli New Jersey állam Passaic városában ez a sajátos intézmény, mely magát múzeumnak nevezi, de hazai fogalmaink szerint inkább kulturális központnak mondható. E területen igen sok magyar telepedett le a század kezdetén, így a magyarság itt nagy hagyományokkal rendelkezik. A Szent István templom használaton kívüli épületét alakították át múzeummá, melynek saját anyaga még alig van, főleg magángyűjteményeket mutatott be első kiállításain. A magyar művelődési központ sok olyan művelődési lehetőséget kínál, mely a különböző korú és érdeklődésű emberek igényeit egyaránt kielégíti. Külön olvasóterme van, kinti és hazai magyar könyvekkel és folyóiratokkal, itt rendezik meg a környékbeli magyarság ünnepségeit. A Magyar Népi Múzeum a Magyar—Amerikai Folklór Központ szervezésében jött létre, nem haszonra dolgozó szervezet, főleg magánadakozásból fedezi költségeit, de állami támogatást is kap.”

*

Az Élet és Irodalom Magyarok a trópusokon címmel Pomogáts Béla' írását közli. A szerző Kabdebó Tamást és Ferdinándy Györgyöt mutatja be az olvasóknak, rövid életrajzokban és irodalmi munkásságuk ismertetésével. Kabdebó Tamás 1956-ban hagyta el Magyarországot, Angliában, az oxfordi és a londoni egyetemen fejezte be itthon megkezdett tanulmányait. Londonban, Manchesterben és Guyanában dolgozott könyvtárosként, közben „magyar verseket és elbeszéléseket írt, angol és walesi nyelven adott ki magyar irodalmi antológiát”. Ferdinándy Gjhirgy ugyancsak 1956-tól a strassbourgi és a párizsi egyetemen tanult, majd a Puerto Rico-i San Juan egyetem tanára lett. Eddig hét magyar, hét francia és egy spanyol nyelvű könyve jelent meg.

*

A Valóság Amerigo Tot interjúját adja közre, amelyet legutóbbi budapesti tárlata alkalmából a József Attila Gimnázium rajz tagozatos osztálya három, azóta már érettségizett diákjának, Králl Csabának, Miss Zoltánnak és Tímár Ferencnek adott.

íjé

A rádió és a televízió műsorában ugyancsak gyakran esett szó honfitársainkról, sűrűn szerepeltek külföldön élt vagy élő hpnfitársaink. A rádióban Puskás Julianna nemrég megjelent Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban (1880—1940) című könyvét Krasznahorkai László ismertette. A zenei adásokban Kertész István, Doráti Antal, Ormándy Jenő, Reiner Frigyes és Széli György, illetve Szigeti József, Cziffra György és Starker János szerepeltek. Egy nosztalgiaműsorban Kabos Gyula, Perczel Zita és Ferrari Violetta énekeltek régi •slágereket. A televízió az öt lépés Kairó felé című, 1943-ban készült amerikai filmet vetítette, amelynek forgatókönyve Biró Lajos színdarabjából készült és zenéjét Rózsa Miklós szerezte. Ugyancsak a televízió műsorából: portréfilm Victor Vasarelyről és itthon készült interjú Hamari Júlia operaénekesnővel. Cserépfalvi Imre könyvkiadói pályafutására emlékezve egykori munkatársairól, barátairól szólva többek között Kovács Imrét, Szabó Zoltánt, Pálóczy-Horváth Györgyöt és Faludy Györgyöt említette.

K. GY.

TISER ISTVÁN (Bodajkon született 1880 körül, 1919 táján vándorolt ki az USA- ba, s az ötvenes évek végén hunyt el) leszármazottait keresi rokona halász Antalné Kőszárhegyről. A kerestető tudomása szerint Tiser Istvánnak két fia volt: Péter és Pál, ez utóbbi családjával együtt autószerencsétlenség áldozata lett. Péter — akinek fényképe itt látható — feltehetően a család vendéglőjét, illetve szállodáját vezeti, magyarul nem, vagy alig beszél.

PARÓCZI JÁNOS-t keresi keresztkomája (László és Zsuzsa keresztanyja) özv. Kovács Lászlóné Budapestről. A keresett Budapesten született, 1956 óta él külföldön, 1960- ban az USA-ból írt (3910 Clary Stracmo, Kansas City Miss.) utoljára, az akkor még Dunaharasztin (Rákóczi Strand) lakó kerestetőnek.

CUKOR JÁNOS-t, az egykori piarista diákot keresi volt osztálytársa Rerrich Béla Svédországból. A keresett feltehetően az USA-ban él.

KLAPKA ISTVÁNNÉ (leányneve: SOMOGYI JÚLIA) Szombathelyen született 1902-ben, (anyja neve: Csiszár Rozália) 1932 óta él az USA- ban. Utolsó ismert címe: Carmen Avenue 5274, CHICAGO, 111. 1964- ben írt utoljára, akkor már özvegy volt (férje 1961-ben halt meg). Klapka Istvánnét és leányát Erzsébetet — aki 1932/33-ban született — keresi anyai ági rokonuk Torma Antal Lenin városból.

CSERE LÁSZLÓNÉ, született KISS MARGIT-ot (Vál községben 1926. augusztus 1-én született) és

KISS JÁNOS-t (Válón született 1922-ben) keresi testvére Erzsébet Ausztráliából.

VASI JÁNOS (Szabolcson született 1892-ben, anyja neve: Ónodi Márta) leszármazottait keresi Tiszabercelen élő rokonuk Kovács Béla. A kerestető úgy tudja, hogy rokonai Trentonban telepedtek le és éltek halálukig, leszármazottaik is feltehetően Trentonban élnek.

SZALAI GYŐZŐ JÁNOS (Szombathelyen született 1950. augusztus 18-án, anyja neve: Schnitzer Magdolna) még ipari tanuló volt, amikor 1967-ben külföldre távozott, Ausztráliában telepedett le, címe: 1/138 Edgecliff Road, Sydney, N. S. W. 1974-ben írt utoljára. Keresik szülei Szombathelyről.

GYENES ERZSÉBET volt óbudai lakost keresi Kelemen Oscar az USA-ból. A keresett 1923—24-ben vándorolt ki Spanyolországba, s ott egy magyar futballistának (aki az egyik spanyol csapat játékosa volt), lett a felesége.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905.

7