Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-10-29 / 22. szám

emlékezni, rám bízták az emlékest megszervezését. Mondhatom, legfeljebb a fehér bálon vagy farsangkor voltak többen, mint amennyien oda eljöttek. Egészen megtöltötték a magyar ház nagytermét, a fiatalok énekeltek, zongoráztak, egy cserkészfiú foglalta össze Kodály gondolatait a zenéről, a leánycserkészcsapat parancsnoknője tartotta az emlékbeszédet. S az est végén tábortűz körül énekelték együtt a cserkészek a Kodály gyűjtötte népdalokat. Az estről azzal búcsúztak el a résztvevők, hogy milyen jó volna máskor is ilyen összefogó, magyarságébresztő és erősítő ünnepi kulturális alkalmat teremteni.

— A Kodály esten kívül volt-e még ilyen sikeres est, vagy rendezvény?

— Amikor a köztársasági elnök felesége, a Primera Dama meghí-Dr. Dómján János

vott 25 énekkart Simon Bolivar születésének 200 éves jubileumi ünnepségére, a rangos válogatás során a kilenc külföldi meghívott közé került a Nyíregyházi Zeneiskola leány énekkara is. Presbitériumunk meghívta az énekkart a protestáns templomba is, s mondanom sem kell, mennyire megindultan hallgatták, amikor az első kislány, szép piros mellénykében befelé jövet, csengő hangján énekelte: „elindultam szép hazámból..

Külön öröm volt a számomra, hogy újságszerkesztő is lehettem. Kéthavonként jelent meg a gyülekezeti lap, az Üzenet amely ha nem is nagy példányszámban, de három világrészbe jár. Ebben az újságban egyrészt a gyülekezet életéről adtunk hírt, másrészt olyan cikkeket közöltünk, amelyek közérdekűek lehettek. Például az egyik munkatársét arról, hogy milyen jó volna cseregyerekakciót kezdeményezni Venezuela és Magyarország között, amely elősegítené a két ország kapcsolatát, és ugyanakkor ennek az egyéni életben is nagy haszna lehetne.

Az egyháznak a magyarságtudat megőrzésében játszott szerepéről így hangzott Dómján János véleménye:

Idegen tengerben, vendéghazában összeforrott és elválaszthatatlan egymástól hitünknek és magyarságunknak a szolgálata. Nem kérdés az, hogy vajon magyar, vagy protestáns vagyok-e először, mert magától értetődő, hogy magyarságom és hitem egyformán összetartozik.

Ügy adja együtt azt, amit így neve zünk, hogy magyarság, magyar élet, közösség, amelyik megtart és amelyet mi magunk is meg akarunk tartani.

BOKROS KATALIN

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Az Élet és Irodalom a hetvenéves Hegedűs Géza írását közli ifjúságának dokumentumairól, amelyben ezekkel a szavakkal vezeti be mondandóját : „önéletrajzi krónikám második kötetét írom, ama két évtized emlékeit, amelyben egy budapesti polgárfiú viszonylag művelt emberré és otthonához képest lázongó baloldalivá fejlődött”. Természetesen a korabeli pályatársak, barátok társaságában és hatására, akik a harmincas évek második felében cselekedeteikkel és írásaikkal a progressziót képviselték. Közöttük Hegedűs Géza hosszasan, szeretettel szól Kovács Imréről, Szabó Zoltánról és Schöpflin Gyuláról, a kritikus Schöpflin Aladár fiáról, írói álnevén Nagypál Istvánról.

*

TEL. A mozaikszó egy új francia újság címe. Ebben a T az idő, az E a gazdaság, az L az irodalom kezdőbetűire utal. A TEL-ről az Űj Tükörben olvastunk. Az ismertetés kiemeli: a francia újság első tíz számából háromban a magyar irodalom is teret kapott. Az „Ismét egy ösvény” című írás a következő szavakkal kezdődik: „Minden bizonnyal a Párizsban élő Virág Ibolyának köszönhető elsősorban, hogy ismét megnyílt egy szűk kis ösvény a magyar irodalom előtt, amelyen beszökhet, beosonhat a világ kultúrájának ligetszerűen elkerített — és gyakran ellentmondásosan gondozott — erdejébe”.

Hé

Az Élet és Irodalom Sarkadi Imre utolsó drámája, az „Elveszett paradicsom” londoni bemutatójáról Csontos Sándor beszámolóját közli. Az írás, amely a Sarkadi-mű angliai előadásának előzményeit, a Churchill Színház bemutatóját és az újságok kritikáit egyaránt ismerteti, hoszszasabban szól Merkler Andrásról, aki 1946 óta él a szigetországban. A többi között elmondja róla, hogy korábban, egyik magyarországi látogatásakor a Madách Színház előadásában ismerte meg Sarkadit és drámáját, s az élmény hatása alatt határozta el, hogy lefordítja angolra; abban is tevékenyen közreműködött, hogy Londonban színpadra állítsák.

Hé

Az Élet és Tudományban — csakúgy a téma, mint a szerző vonatkozásában — kuriózumnak mondható cikkre figyeltünk fel. Az írás egy törökországi apró hegyi faluba kalauzolja az olvasót, amelynek lakói úgy tudják, hogy „őseik 450 éve vándoroltak ki Magyarországról”. Űj hazájukban pedig — a mohácsi csatavesztés után netán elhurcoltakként? — a pásztorkodó életmódot választották. Az utódok, a falu mai lakói természetesen már teljesen beilleszkedetten élnek a környék pásztorai között. Az életükről, életformájukról szóló írás végén a névaláírás: Dr. Ispay Ferenc (New York).

Hé

A Nők Lapja két oldalon — interjúban, fotón és két versével — a Párizsban élő Tóth Judit életét és munkásságát mutatja be. A következőket Földes Anna irodalmi portréjából, a költő és az újságíró budapesti beszélgetéséből idézzük: „Aki Tóth Judit megszenvedett nyugalmára és orvosolhatatlan nyugtalanságára, megtalált és elvesztett boldogságára kiváncsi, annak a költő három, Magyarországon megjelent verseskötetében kell búvárkodnia ... Élete kiúttalan erdejéből, magányából a házasság vezette ki, a beteljesült boldog szerelem. De ezért a beteljesülésért mindent el kellett hagynia: szülőföldjét. barátait, anyanyelvét és felfelé ívelő hivatását... Az özvegyen maradt fiatalasszony — Mme Gillaume — fiával és fiáért él Párizs környéki otthonában. Tóth Judit magyar költő pedig megkereste és megtalálta azt a tevékenységi területet, amely a hasznosság tudatával töltheti ki a versírásra alkalmatlan hosszú hétköznapokat. Lektorként magyar nyelvet és irodalmat tanít Párizsban, a hazánk és kultúránk iránt érdeklődő francia fiataloknak.”

Hé

„Futballban is mini a divat.” A cím a Népszabadságban olvasható, őri B. Péter írása élén. Első bekezdése így hangzik: „Minifoci. Az elnevezés nem labdarúgásunk színvonalára, hanem a sportág új változatára utal. Bölcsője Belgium, ahol mintegy 1500 csapat vesz részt a különböző bajnokságokban. Feltalálója Gál András, aki ma már a belga mintlabdarúgó-szövetség főtitkára. A Gent melletti Ekében sportcsarnokot építtetett a minifoci számára, neve: Budapest”.

Hé

Ugyancsak futballról az Űj Tükörben. A lap kérdőíves közvéleménykutatást végzett olvasói körében. A kérdések nagy többsége arra volt kiváncsi, hogy miként lehetne a magyar labdarúgást immár krónikusnak tűnő betegségéből kigyógyítani. De természetesen az sem hiányozhat közülük: kik a legjobb magyar játékosok? Néhányan azok közül, akik a nagyvilágba szakadtak, és a legtöbb szavazatot kapták: Orth, Braun Csibi, Sas, Lóránt, Kocsis Sándor, Sárosi dr., Zsengellér, Puskás, Czibor.

Hé

Folyton valami más. Ezzel a címmel jelentette meg a budapesti Magvető Kiadó a Hollandiában élő Dedinszky Erika verseit. A kötetről az Élet és Irodalom Máté J. György kritikáját, az Űj Tükör Pomogáts Béla recenzióját közli. Idézetek a visszhangból... Máté J. György: „A Folyton valami más olyan kötet, amelynek címe tökéletesen visszaadja a szövegek mélyrétegeit. Dedinszky Erika virtuóza a magyar nyelvnek. Szabadon, szürrealisztikusan játszik vele, bele is feledkezik ebbe a játékba, de gyakorta már a következő sorokból kiderül: a játék pusztán egy komoly gondolatépületet alkotó tégla”. Pomogáts Béla: „Dedinszky Erika gazdag nyelvezete hitelesen fejezi ki változatos élményvilágát, nyugat-európai és magyarországi tapasztalatai bensőséges lírai reflexiókat keltenek, önmagát mint szüntelenül alakuló és változó személyiséget mutatja be”.

K. GY.

Kerestetés

SZAKÁCS John (Párád, 1903. am: Osztafin Margit) bányászt, aki 1923- ban hagyta el Magyarországot, keresi keresztfia, Szakács Tamás Párádról. A keresett utolsó ismert lakcíme: Box 26, Red Lake, Ont. Kanada, vagy c/o Mrs. Mátyás Bodi, 2968, Kitchener, Vancouver B. C. Kanada volt.

SZÁZI Frigyesné leánykori neve: Régi Teréz (született 1941. június 27-én) ápolónő 1978—79-ben vándorolt ki Svájcba házasságkötés révén. Keresi volt munkatársa Kállai Lipótné Pécsről, akinek 1982. október 13-án írt utoljára.

WALKER Mary-t (leánykori neve: Bakonya Mária, anyja neve: Szemes Mária) keresi rokona Rácz István Budapestről. A keresett utolsó ismert lakcíme: Mr. Ross Maxwell Walker, Box 422, R. R. Apt. 3. ELORA, Ont. Kanada volt. Utoljára 1973- ban adott magáról életjelt.

GIRHINY Ferencet (született: Rakaca, 1923. július 19. an.: Geleta Borbála) és Mihályt (született: Rakaca, 1925. dec. 25. an.: mint fent) keresi unokatestvérük, Bubnó Lajos Rakacáról. A keresettek 1935-ben kerültek külföldre, 1940 óta nincs hír felőlük.

KONSTANTIN Tibor (Szeged.

1935. IX. 15. am: Zsadányi Erzsébet) kőműves 1956-ban hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert lakcíme: 304, Ruple St. Burbank, Cal. 91505 USA volt. Keresi volt élettársa Dudás Jánosné Budapestről.

HALÁSZ BARTÓK Judithot (kb. 51 éves lehelt, lakhelye. Kanada) és HALÁSZ BARTÓK János USA-beli lakost keresi rokona Lóránt Lilly San Franciscóból.

GROSS Pauline-t (született Liptószentmiklós) nyugdíjas, kb. 1925— 26-ban hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert lakcíme: 25, Plaza So. Brooklyn, N. Y. 11217 USA volt. Utoljára 1982. tavaszán írt. Keresi unokatestvére, Vámos László Budapestről.

KOSÁRKÓ Bertalant és családját (szül. Monok, anyja neve: Jenei Mária, földműves, 1982-ben vándorolt ki az USA-ba) keresi unokahúga, özv. Zsíros Miklósné Miskolcról.

Etiene KOVÁCS (1925-ben született, an.: Szabó Berta) 1945-ben mentek ki Franciaországba, Marseille-be utolsó levelét is innen küldte. Keresi Szabó Pál Budapestről.

ARNSTEIN Piroskát (született: Friedbauer) keresi Heitler László Pápáról. A keresett utolsó ismert lakcíme: Elsterwick, 10. Victoria Str. Melbourne, Vic. Ausztrália.

HUSZAREK Kurt (született: Bécs,

1936. an.: Anna Zygal) keresi testvéreit: Viktort, Pált, Waltert és Herthát.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetökhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Budapest H—1905.

7