Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-10-29 / 22. szám

A BÉKE ÉRDEKÉBEN A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kádár János el­ső titkár elnökletével ülést tartott. Az ülésen megvitatták a nemzetközi helyzetről adott tájékoztatót; a szak­­szervezetek munkájának fejlesztésé­vel kapcsolatos állásfoglalás-terve­zetet; a járások megszüntetésére vo­natkozó javaslatot; és az időszerű gazdasági kérdésekről szóló tájékoz­tatót. * A Központi Bizottság megállapí­totta, hogy a nemzetközi légkör to­vább romlott. Ebben a helyzetben elengedhetet­len a világ sorsáért felelősséget ér­ző kormányok és politikai tényezők megfontolt magatartása a nemzetközi kérdésekben. Az európai országok népei, az egész emberiség abban ér­dekelt, hogy ne telepítsenek nukleá­ris fegyvereket azokba az országok­ba, ahol jelenleg nincsenek, és csök­kentsék számukat ott, ahol vannak. A Központi Bizottság megelégedés­sel fogadta a madridi találkozó eredményes befejezését. Az 1975. évi helsinki záróokmányban foglalt el­vek és ajánlások megerősítése ar­ról tanúskodik, hogy a nemzetközi tárgyalásokon az egyenlőség alapján és az érdekek kölcsönös figyelem­­bevételével lehetséges minden rész­vevő számára elfogadható megálla­podást elérni. A Magyar Népköztár­saság a madridi záróokmányban fog­lalt valamennyi ajánlás megvalósí­tására törekszik. Kiemelkedően fon­tos az a megállapodás, hogy 1984 januárjában Stockholmba összehív­ják az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel, a lesze­reléssel foglalkozó konferenciát. Ha­zánk számára megtisztelő, hogy 1985 októberében Budapest ad otthont a Kulturális Fórumnak. Államközi kapcsolataink fontos eseménye volt George Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok alelnö­­kének magyarországi, és hazánk kül­ügyminiszterének egyesült államok­beli hivatalos látogatása. E találko­zókon a felek értékelték országaink rendezett viszonyát, és támogatták a kölcsönösen előnyös kétoldalú kap­csolatok fenntartását és fejlesztését. A Magyar Népköztársaság a bé­kés egymás mellett élés elvei alap­ján kész együttműködni minden or­szággal, amely tiszteletben tartja mai valóságát, társadalmi berendez­kedését, szuverenitását, tudomásul veszi szövetségesi elkötelezettségét. Ugyanakkor visszautasít minden olyan próbálkozást, amely éket akar verni hazánk és szövetségesei kö­zé. Pierre Mauroy francia miniszter­­elnök hivatalos magyarországi láto­gatása, a vele folytatott megbeszé­lések hasznosan járultak hozzá ál­lamközi kapcsolataink áttekintésé­hez, gazdasági, kereskedelmi és kul­turális együttműködésünk további lehetőségeinek feltárásához, vala­mint a nemzetközi élet fő kérdéseit érintő konstruktív véleménycseréhez. A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta tárgyalások sorozatát bo­nyolították le számos más ország képviselőivel. Az MSZMP Közponi Bizottsága ál­tal elfogadott határozatokra követ­kező számainkban visszatérünk. Közélet - diplomácia Az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására Budapestre látoga­tott Helmut Schmidt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) alelnöke, volt kancellár és felesége. Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára fogadta Helmut Schmidtet. A szívélyes és nyílt lég­körű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdései­ről, a fegyverkezési verseny veszé­lyei csökkentésének lehetőségeiről, a középhatótávolságú rakéták problé­maköréről. Foglalkoztak a kölcsönös kapcsolatokkal, s áttekintették a két párt kapcsolatait is. Lázár György miniszterelnök és felesége ebédet adott Helmut Schmidt és felesége tiszteletére. A Magyar Közgazdasági Társaság felkérésére Helmut Schmidt előadást tartott Világgazdaság 1983. címmel a Magyar Tudományos Aka­démián. * Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese tárgyalást folytatott a meghívására hazánkban tartózko­dó Norbert Siegerrel, az Osztrák Köz­társaság alkancellárjával, kereske­delmi és iparügyi miniszterrel. Meg­vitatták a nemzetközi gazdasági élet egyes kérdéseit, és kölcsönösen tájé­koztatást adtak országaik gazdasá­gának helyzetéről. Különös figyel­met fordítottak az árucsere-forgalom feltételeinek javítására, termelési és értékesítési kooperációk s más együtt­működési lehetőségek bővítésére, va­lamint a magyar gazdaságfejlesztési tervekben való osztrák részvétellel összefüggő kérdésekre. * Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese a norvég kormány meghívására kormánydelegáció élén hivatalos látogatást tett Norvégiá­ban. A tárgyalások során megvizs­gálták a kétoldalú gazdasági kap­csolatok bővítésének lehetőségeit. A magyar kormánydelegáció tagjai megbeszéléseket folytattak a norvég ipar, kereskedelem, pénzügyi élet és a tervezés vezető képviselőivel. Fa­luvégi Lajost norvégiai látogatása során fogadta Kaare Willoch minisz­terelnök. A magyar küldöttség norvégiai tárgyalásait befejezve továbbutazott Svédországba. A svéd—magyar tár­gyalások során megállapították: a gazdasági kapcsolataink szélesítésé­re jó alapot ad, hogy országaink kö­zött megoldatlan kereskedelmi prob­lémák nincsenek, az együttműködés fejlesztésére a keretek megvannak. Faluvégi Lajost fogadta Olof Pal­me miniszterelnök. Egyetértettek ab­ban, hogy a jelenlegi feszült nem­zetközi viszonyok között különösen nagy jelentősége van az eltérő po­litikai-társadalmi rendszerű országok kapcsolattartásának és a kapcsolatok több irányú fejlesztésének. * Ernst Albrecht, az NSZK Alsó- Szászország tartományának minisz­terelnöke, Marjai József miniszter­elnök-helyettes meghívására látoga­tást tett Magyarországon. Lázár György miniszterelnök hivatalában fogadta Ernst Albrechtét. A találko­zón részt vett Marjai József minisz­terelnök-helyettes, és jelen volt Norman Dencker, az NSZK buda­pesti nagykövete. Marjai József miniszterelnök-he­lyettes hivatalos látogatáson járt a Német Szövetségi Köztársaságban. A Német Szövetségi Köztársaságban. Otto Lambsdorff gazdasági minisz­terrel folytatott tárgyalásain áttekin­tették a nemzetközi gazdasági hely­zetet, és a gazdasági együttműködés alakulását. Pozitívan értékelték az együttműködés eddigi szint­jét, és egyeztettek az árucsere­forgalom, a termelési és értékesítési együttműködés kiterjesztése érdeké­ben szükséges konkrét feladatokat. Marjai Józsefet fogadta Helmut Kohl kancellár. A mintegy egyórás tárgyaláson áttekintették a nem­zetközi helyzetet és a két ország vi­szonyával összefüggő kérdéseket. Megállapították, hogy fenn kell tar­tani az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti párbeszédet, erő­síteni kell a kontaktusokat a fenn­álló problémák rendezése érdekében. A szövetségi kancellár kifejezte azt a szándékát, hogy az érvényes meg­hívásnak eleget téve, a következő években látogatást tesz Magyaror­szágon. Marjai József látogatása so­rán megbeszéléseket folytatott Otto Wolff von Amerongennel, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szö­vetsége elnökével valamint a Német Szövetségi Bank vezetőivel. * Öve Rainer svéd igazságügy-mi­niszter és dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter Budapesten aláírta a Magyar Népköztársaság és a Svéd Ki­rályság közötti bűnügyi jogsegélyről szóló szerződést. E megállapodásban részletesen szabályozzák a büntető­ügyekben nyújtandó segély módját. A szerződés rendelkezést tartalmaz a büntetőeljárásról: e szerint a szerző­dő felek eljárást kezdeményezhetnek a saját területükön elkövetett bűn­­cselekmények miatt a másik szerződő félnél. * Miklós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal elnöke Észak-Rajna-Wesztfália tartományi kormánya kultuszminiszterének meghívására látogatást tett a Né­met Szövetségi Köztársaságban. Ta­lálkozott Johannes Rau tartományi miniszterelnökkel, valamint más ál­lami vezetőkkel és megbeszélést foly­tatott Gerhard Brandttal, a rajnai evangélikus egyház elnökével arról, hogy a két ország protestáns egy­házai miként járulhatnak hozzá az európai békéhez, az enyhüléshez és a két ország kapcsolatainak továb­bi fejlődéséhez. A megbeszéléseken részt vett dr. Tóth Károly reformá­tus püspök is. * A Szakszervezetek Országos Taná­csa elnökségének meghívására spa­nyol szakszervezeti delegáció tett lá­togatást hazánkban. A Marcelino Camacho, a Munkásbizottságok Szak­­szervezeti Szövetsége főtitkára ve­zette küldöttség a két szakszervezet közötti együttműködés fejlesztéséről tárgyalt. Gazdaság Bajor üzleti delegáció látogatott Budapestre. A küldöttség több mint 40 bajorországi kis- és középválla­latot képviselt. A vendégek szakmai találkozókon a gazdasági együttmű­ködés lehetőségeiről tárgyaltak ma­gyar vállalatok képviselőivel. 4|é „Hasznos eszmecsere alakult ki a magyar és a spanyol szakemberek kö­zött a budapesti spanyol műszaki napokon” — értékelte a rendezvény­­sorozatot Jósé Maria Ullrich y Ro­jas, Spanyolország budapesti nagy­követe a Magyar Kereskedelmi Ka­marában tartott sajtókonferenciáján. Elmonda, hogy a két ország keres­kedelmi kapcsolataink bővítése ér­dekében szervezték meg a műszaki napokat. * A magyar—japán tudományos-mű­szaki kooperációs bizottság ülésen Se­bestyén János, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyette­se és Kihei Kashima. a Mitsui-cso­­port műszaki fejlesztési vezérigaz­gatója jegyzőkönyvet írt alá. Ebben a többi között megállapították, hogy kedvező a lehetőség a gyógyszer­­ipari együttműködés bővítésére, s olyan együttműködés kialakítását is tervezik az elektronikában, amely hozzásegítheti a magyar szakembere­ket az országos mikroelektronikai­program megvalósításához. 4lé Az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal gyorsmérlege szerint az eszten­dő első nyolc hónapjában — az át­utazókat és kirándulókat is figye­lembe véve — csaknem 7 millió 700 ezer külföldi járt Magyarországon, azaz összesen hat százalékkal töb­ben érkeztek hazánkba, mint az elő­ző év hasonló időszakában. Vendé­geink közül ötmillióan —, a tavalyi­nál három százalékkal többen — legalább egyszer az országban száll­tak meg. A kereskedelmi szálláshe­lyeket — főleg az olcsóbb szállodá­kat, moteleket, kempingeket, fizető­vendég-szobákat — nagyobb arány­ban vették igénybe. A — világszerte — mindinkább érvényesülő takarékosság hatására a nemzetközi idegenforgalomból szár­mazó bevételek növekedési üteme lassult. Az első nyolc hónapban a bevételek a tavalyihoz képest így is 16 százalékkal magasabbak, megkö­zelítik a 11 milliárd forintot. A tőkés idegenforgalom növeke­dése mérsékeltebb az előző évinél. Augusztus végéig kétmillióan — az elmúlt év hasonló időszakához ké­pest hat százalékkal többen — ér­keztek hazánkba, a vendégeknek azonban csaknem a fele kiránduló, illetve átutazó volt. A legalább egy alkalommal itt megszálló 1,1 mil­lió turista összesen 8,1 millió éjsza­kát töltött az országban — ez az előző évinél valamivel kevesebb —, és egy-egy vendég átlagosan rövi­­debb ideig maradt nálunk, mint ta­valy. Külföldre az említett időszakban több mint hárommillió magyar ál­lampolgár utazott, ötödével több. mint 1982 első nyolc hónapjában. * A Hungária Szálloda és Étterem Vállalat hatféle mélyhűtött kész-2

Next

/
Thumbnails
Contents