Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-05 / 3. szám
I KOMFORTOSZTÁLY A MALÉV-NÉL Kultúra — tudomány A BUDAI HÉVIZEK VÉDELMÉBEN A MALÉV új szolgáltatást vezetett be járatain: a komfortosztályt (Comfort Class). Valamennyi járaton megszűnik a régebbi első osztály, ugyanakkor minden géptípusnál több komforthely áll majd rendelkezésre. Az új osztályt azok vehetik igénybe, akik a repülőjegy teljes árát fizetik. A komfortellátás már a földi fogadásnál kezdődik, külön jegykezelő pultoknál, kék színű beszállókártyát kapnak az utasok, és elsőként szállhatnak fel a gépre. A poggyászok súlya a szabványos 20 kiló helyett 30 kilogramm lehet. A január 10-én bevezetett új szolgáltatással egyidejűleg a MALÉV áttér az ülésszám szerinti ültetésre. A gépek komfortosztályán növelték az ülések távolságát, így kényelmesebben lehet elhelyezkedni. Ezek a részlegek a gép első felében vannak, ahol a legalacsonyabb a za.iszint. Az itt utazók ellátásáról külön személyzet gondoskodik. Térítés nélkül kínálják a magyar röviditalokat és borokat. A különféle utastálak mellett, a járat hosszától függően, magyaros meleg ebédet és vacsorát is felszolgálnak. A jegyváltáskor lehetőség nyílik speciális ellátás — vegetáriánus tál, bébiétel — kérésére. A MALÉV komfortosztályának első vendégei FOTO: LÉVAI ANDRÁS IDEGENFORGALMUNK 1982. ÉVI MÉRLEGE 1982-ben az idegenforgalom — céljainak megfelelően — a minőségi turizmus irányában fejlődött. A konvertibilis devizabevétel 10—lő százalékkal emelkedett és megközelíti a 270 millió dollárt. A kiadásokat figyelembe véve a bevételi többlet eléri a 180 miliő dollárt, s ez több mint 30 százalékkal haladja meg az előző évit. Körülbelül 12 százalékkal növekedett a hozzánk érkező vendégek száma, 15—16 százalékkal az itt eltöltött idejük. Csaknem 4 millió hazai turista utazott tavaly külföldre, ami az előző évinek csak mintegy kétharmada, ám nemzetközi összehasonlításban ez magas utazási intenzitást jelent. Az egyéni utazások iránti érdeklődés visszaesett, azonban az utazási irodák által szervezett társasutazásokon 10—15 százalékkal többen vettek részt. Címlapunkon: a Széchenyi Gyógyfürdő Cikkünk a 8—9. oldalon FOTO: REZES MOLNÁR ESZTER Görög napokat rendeztek a Buda Penta Szállodában FOTO: VARGA LÁSZLÓ A firenzei Michelangelo-házban megemlékeztek a két éve elhunyt Tolnay Károlyról — a Charles de Tolnay néven ismert világhírű művészettörténészről —, aki 15 éven át igazgatta a nagy művész egykori házában berendezett múzeumot és jelentősen gazdagította is azt. Az ünnepségen felavatták Tolnay Károly emléktábláját és mellszobrát. Hubay Miklós, a Magyar írók Szövetségének elnöke ez alkalomból átadta a múzeumnak Csíkszentmihályi Róbert szobrász Tolnayról készített emlékérmét. ' * Japán zenepedagógusok népes csoportja tartózkodott hazánkban, hogy a Kodály-módszerrel ismerkedjenek meg a kecskeméti Kodály-intézetben és a budapesti Zeneművészeti Főiskolán. * Nemzetközi Közgazdasági Nyári Egyetemet rendez a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti szervezete Budapesten, augusztus 7—20. között „Magyar gazdaság •— Világgazdaság 83” címmel. A kurzus ismert magyar gazdasági szakemberek közreműködésével ismerteti gazdasági rendszerünk legfontosabb elemeit, új vonásait, világgazdasági integrálódási törekvéseink elveit és gyakorlati eredményeit. A rendezők közgazdászok, üzletemberek, pénzügyi és üzemi szakemberek, egyetemisták jelentkezésére számítanak. A tizennégy napos kurzus részvételi díja — kétágyas, fürdőszobás szobával, félpanziós ellátással, kirándulásokkal, kulturális programokkal — személyenként 8000 forint. Azoknak, akik csak az előadásokon kívánnak részt venni, 4000 forint a részvételi díj. Magyarországon bemutatták a magyar—amerikai—NSZK koprodukcióban készült Viadukt című filmet, amely az emlékezetes biatorbágyi vasúti merényletről, annak hátteréről szól. * Háy Gyula Isten, császár, paraszt című drámáját tűzi műsorára a budapesti Madách Színház. Dénes Zsófia két esztendő híján százéves. Ady Endre Zsukája, a magyar irodalom nagyasszonya ma is dolgozik, művei sorra jelennek meg. Nemcsak az irodalmi élet eseményei foglalkoztatják, minden érdekli, ami e hazában történik, s a nagyvilág dolgait is számon tartja. A televízió portréfilmet mutatott be Dénes Zsófiáról. * Üj idegenforgalmi információs iroda nyílt meg Budapesten, a Petőfi Sándor utcában. A belvárosi postaközpont épületének első emeletén működő iroda széles körű felvilágosítást nyújt a belföldi és a külföldi turistáknak, szorosan együttműködve a Tourinform telefonos információs szolgálattal. Szokatlan látvány fogadja a járókelőket ezekben a hetekben az Engels téren: az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat szakemberei fúrótornyot állítottak fel itt. Az előzmények 1976-ig nyúlnak vissza, ekkor „fújták meg a riadót” a szakemberek: veszélyben vannak fővárosunk termálvizei. A veszély okát — a laikus fülének akármilyen furcsán is hangzik — a Dunántúl szénbányáinak nagymértékű vízkiemelésében látták. A Budapesten és környékén mélyített 18 észlelőkút közül az Engels téri az utolsó, ezt megelőzően például a Közraktár utcában és a Kvassay zsilipnél végeztek hasonló kutatásokat. Azért vizsgálhatták a pesti oldalon a talajt, mert a budai hévízben gazdag geológiai rétegek a pesti síkság alatt is folytatódnak. Á kutatók 500—2000 méter mélységig hatolnak a föld belsejébe. Az így kialakított kútrendszer képet ad a dunántúli szénlelőhelyek és a főváros karszt- és hévizeinek kölcsönhatásáról, s így lehetővé válik budai fürdőink vízvagyonának megóvása. A 18 észlelőkútban folyamatosan ellenőrzik a termálvizek szintjét, sőt ezek a kutak szükség esetén hévíz termelésére is felhasználhatók. Fúrótorony az Engels téren FOTO: MTI MEGHALT GEORGE CUKOR 83 éves korában elhunyt George Cukor, a világhírű, magyar származású amerikai filmrendező. A Gázláng, a My fair lady és más sikerfilmek alkotóját otthonában szívinfarktus érte, azonnal kórházba szállították és ott érte a halál. A harmincas, negyvenes években szerzett világhírnevet hollywoodi filmjeivel, de a filmszakma legmagasabb rangú elismerését, az Oscar - díjat csak 1964-ben kapta meg, Bernard Shaw Pygmalion-jának My fair lady címen ismert feldolgozásáért. Egy magyar bevándorló fiaként 1899-ben született New Yorkban. Művészi pályafutását 1918-ban kezdte Chicagóban, színházi segédrendezőként. Csak 1930-ban került a filmhez, előbb dialógrendező, majd aszszisztens, végül rendező lett. Termékeny művész volt, úgyszólván műfaji megkötöttség nélkül dolgozott, s különösen a színészvezetésben remekelt. A világot maliciózusan szemlélő George Cukor egyedülálló jelenség volt. Ezt vallotta: „Ha csak egyetlen rendező marad, aki nem maga írja a filmjeit, az én leszek. De sok alkotás vált elhibázottá pusztán azért, mert a rendező írónak hitte magát!” Cukor még tavalyelőtt is forgatott. Utolsó filmjének címe: Gazdagok és szegények. 3
