Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-10-15 / 21. szám

TÓTH CSANÁD EMLÉKEZETE XIV. Magyar Onkológus Kongresz­­szus. Budapest IV. 11—13,. hivatalos nyelve magyar. A rendező címe: Dr. Besznyák István Orsz. Onkológiai In­tézet Budapest, Ráth Gy. u. 7—9. 1525. Magyar Ideg és Elmeorvosok Tár­sasága és Eur. Kiin. Neuropharm. Társ. II. Európai Klinikai Neurop­­harmacológiai Kongresszus: Buda­pest, IV. 24—26, hivatalos nyelve an­gol. A rendező címe: dr. Tárczay Miklós SOTE Neurológiai Klinika Budapest, Balassa u. 6. 1083., Dr. Csanda Endre elnök MOTESZ Kong­resszusi Szervező Iroda Budapest Pf. 32. 1361. Magyar Belgyógyász Társaság Dél­magyarországi Decentruma XV. Ván­dorgyűlés Szeged IV. 26—27, hivata­los nyelve magyar. A rendező címe: Dr. Szarvas Ferenc Szeged, Városi Kórház. Magyar Traumatológus Társaság és a Magyar Gyermeksebészek Társasá­ga Tudományos Ülése: Budapest, IV. 26—27. hivatalos nyelve magyar. A rendező címe: Dr. Salacz Tamás Or­szágos Traumatológiai Intézet Bu­dapest, Baross u. 23. 1088. MOTESZ Kongresszusi Szervező Iroda Buda­pest, Pf. 32. 1361. Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Ülése: Balatonfüred, V. 9—11, hivatalos nyelve magyar. Dr. Matos Lajos Országos Kardiológiai Intézet Budapest, Hámán K. u. 29. 1450. Magyar Gastroenterológiai Társa­ság 26. Nagygyűlése: Siófok, V. 16— 19. hivatalos nyelve: magyar. A ren­dező címe: Dr. Gáti Tibor SOTE Kórélettani Intézet, Budapest Nagy­várad tér 4. 1089. Magyar Diabetes Társaság Kong­resszusa: Tatabánya, V. 17—19. hi­vatalos nyelve magyar. A rendező címe: Dr. Tamás Gyula SOTE I. sz. Belklinika Budapest, Korányi S. u. 2. a. 1083; Dr. Békefi Dezső Tatabánya Megyei Kórház Gyermekosztály 2803. Pf. 330. Magyar Idegsebészeti Társaság Kongresszusa Balatonöszöd V. 17—19. hivatalos nyelve: angol. Rendező cí­me: Dr. Tóth Szabolcs Idegsebészeti Intézet Bp. Amerikai út 57. 1145. és MOTESZ Kongresszusi Szervező Iro­da Budapest Pf. 32. 1361. Magyar Fogorvosok Egyesülete Szájsebészeti és Dentó-Maxillo Faciá­­lis Radiológiai Sectiok Kongresszusa: Budapest, 3 nap május, hivatalos nyelve: magyar. A rendező címe: Dr. Szabó György SOTE Szájsebészeti Klinika Budapest, Mária u. 52. 1085. BÚCSÚZUNK Fellner Vilmos az Egyesült Álla­mokban letelepedett közgazdász, aki részt vett a Magyarok Világ­­szövetsége által rendezett közgaz­dásztalálkozón is, 78 éves korában elhunyt. * Dezső Ernőné, a Magyarok Vi­lágszövetsége egyik alapító tagja, aki 1928-tól nyugdíjazásáig, (illet­ve az ezt követő időszakban is, 1975-ig) dolgozott az MVSZ appa­rátusában, 90 éves korában el­hunyt. Tóth Csanádot valósággal csalá­dom tagjaként gyászolom. Korai halála személyes veszteségem; Ke­vés tehetségesebb, tisztább, kedve­sebb és értelmesebb embert ismer­tem az óhazában és a tengeren túl. Az emberi életnek folyondárjai el­választhatatlanul egybefonódtak a sors fáján. Tóth Csanád édesapja, Tóth László első főszerkesztőm volt a 30-as évek elején. Fiának meg én voltam első főszerkesztője 1956 ok­tóberében a rövid, de viszontagsá­gos életű Hétfői Hírlapnál. Oda­vettem a szerkesztőségbe, nem minden nehézség nélkül, így óhaj­tottam hálám egy kis részét leróni édesapja iránt. Tóth László, amikor én huszonkét éves voltam, mint Tóth Csanád 56-ban, újságjában helyet adott szociográfiai írásaim­nak és a lap irányzatára gyakran nem rímelő más írásaimnak is. Koholt váddal elítélve a börtönben halt meg 1951-ben, de még 55-ben, 56-ban is sokan nehézségeket gör­dítettek fia pályája elé. Megfelelt a vizsgán, de mégsem vették fel a Színművészeti Akadémia rendezői szakára. Nagyapja, Tóth Imre nyomdokaiba akart lépni, aki a század elején a Nemzeti Színház igazgatója volt. Így lett újságíró, kitűnő, jó tollú riporter, néhány hétig. Az 56 végi nagy exodus őt is magával ragadta. Eljött hozzám elbúcsúzni. Nem tartóztattam, hogy is tartóztathattam volna vissza ak­kor. Megöleltem. „Egyszer még büszke lesz rám, Iván bácsi” — mondta. „Biztos vagyok benne.” Az Egyesült Államokban elvé­gezte az egyetemet, közgazdasági diplomát szerzett, a nemzetközi po­litika érdekelte. A fiatal korában olvasott magyar falukutató írók nyomán érdeklődése a latin-ame­rikai szegények, az ottani sokmillió koldus felé fordult. Amikor újra láttam, 1972-ben vagy 73-ban, már az Inter-American Foundation ne­vű nagy amerikai fejlesztési alapít­vány egyik igazgatója volt. Az ő titkárnőjének az irodájában láttam először olyan írógépet, amely ön­magát korrigálja és megismertem egy fiatal, öntudatos, művelt és vonzó férfit, aki Amerikában kar­rierjének elején állt, de soha, egy pillanatra sem felejtette el ma­gyarságát. Már akkor büszke vol­tam rá, és még büszkébb pályafu­tásának következő állomásán: a State Department-ben, az amerikai külügyminisztériumban a Nemzet­közi Szervezetek főosztályának igazgatója lett. Még nem volt negy­venéves. Sohasem felejtem el, amikor 1978. január 6-án, Vízkereszt nap­ján, a korona napján reggel meg­szólalt a telefon. Tóth Csanád. Az éjjel érkezett Washingtonból. Nem­csak mint az amerikai külügymi­nisztérium magas rangú tisztvise­lője, hanem mint Vance külügy­miniszter külön tolmácsa. Olyan em­bert akartak mellé adni, aki biztosan nem követ el baklövése­ket fordítás közben. Akkor már tudtam, hogy Tóth Csanád új ha­zájában újságcikkben, televízióban, a kongresszusi vizsgálóbizottság előtt határozottan fellépett azok el­len az amerikai magyarok ellen, akik meg akarták akadályozni, hogy Szent István koronája vissza­kerüljön az óhazába. Délután azután ott voltam az Országház kupolacsarnokában, és láttam egykori szerkesztőségi gya­kornokom, valóságos pótfiam ma­gas, kisportolt, karcsú alakját az amerikai külügyminiszter mellett. Vance beszédét hibátlanul és sze­rencsére nem mondatról mondatra, hanem bekezdésenként, gondolatról gondolatra fordította szépen zengő magyarsággal. Attól kezdve szinte évente lát­tam itthon, testvérének családi kö­rében, barátok között, mintegy ele­ven hídként két ország és két nép között a kis nép fiaként, megértve és megértetve a mi gondjainkat, tolmácsolva egy tágabb dimenzió­­jú nagyhatalom elképzeléseit, ame­lyeknek az utóbbi években egyre kevésbé lehetett tevékeny hozzászó­lója, mert az új amerikai kor­mányzat meghagyta ugyan rang­jában, de munkakörét egyre csök­kentette. Nem csüggedt, fiatal volt, alig negyvenhét éves. Biztosra vet­te, hogy a jövő Amerikában is az övé, tehát azon valamennyiünké, akik békésen óhajtunk egymás mellett élni. Utolsó levelét júniusban kaptam meg. A washingtoni Kongresszusi Könyvtárban búvárkodva megta­lálta egy régi könyvben egy fiatal­kori novellámat. Xerox-gépen ki­másoltatta és elküldte nekem, azt írván, hogy nem biztos, hogy meg­van ez nekem. Elkésett születésna­pi ajándékul szánta, és azt írta, ha a 70. születésnapomon nem is tu­dott jelen lenni, a 75-en majd ő mondja az ünnepi beszédet. Egy hét múlva az első szívroham el­vitte. Az élet fájának folyondárjai úgy fonódtak össze a sors fáján, hogy vén fővel, íme, én írtam búcsúzta­tót fiatal magyar barátomról. Ha­lála nagy vesztesége az egyetemes magyarságnak. BOLDIZSÁR IVÁN Az egyházak életéből A magyarországi református egy­ház kibővítette és újjáépítette a nagy múltú Ráday-kollégiumot. A munkákhoz az állam is anyagi tá­mogatást adott. Az avatóünnepségen beszédet mondott dr. Bartha Tibor püspök, a református egyház zsina­tának elnöke, dr. Tóth Károly duna­­melléki református püspök, vala­mint az építkezéshez segítséget nyújtó Gerhard Brandt, a rajnai tar­tományi egyház elnöke és Hans Schaffert, a Svájci Protestáns Se­gélyszervezet igazgatója. Az ünnep­ségen jelen volt Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke is. * Az Európai Kisebbségi Evangé­likus Egyházak Kommunikációs Bizottsága ljubljanai közgyűlésén a magyar evangélikus egyházat Mezősi György csepeli lelkész, az Evangéli­kus Élet szerkesztője és Lehel László dunaharaszti lelkész képviselte. * A Hitoktatási Bizottság tovább­képzési munkacisoportja Egerben rendezte meg XIII. hitoktatási to­vábbképző lelkigyakorlatát. Az ország valamennyi egyházmegyéjé­ből mintegy 120 hitoktató jött el a lelkigyakorlatra. Az előadások so­rát dr. Bagi István püspök-rektor nyitotta meg „A házassági válság, mint az elidegenedett mai ember válságának része.” Keresztény házas­párokat is meghívott a lelkigyakorla­tozó közösség, hogy közösen beszél­jék meg a keresztény családi nevelés problémáit, tapasztalatait. Tóth Csanád a korona átadási ünnepségén, a parlamentben. Mellette balról Cyrus Vance, az Egyesült Állmok akkori külügyminisztere, jobbról: Apró Antal, az Ország­­gyűlés elnöke fotó: novotta frrfnc 5

Next

/
Thumbnails
Contents